Reményt, de nem megoldást adott az ellenzéki összefogás

  • Október 13-án kiderült, hogy ha az összes ellenzéki párt szövetséget köt, akkor a Fidesz legyőzhető.
  • Ezt mindenki tudomásul vette az ellenzéki oldalon, de ettől még nagyon nehéz lesz kitalálni, hogyan induljanak a 2022-es parlamenti választáson.
  • A bizalmatlanság nem múlt el az ellenzéki erők között, az MSZP-től és a DK-tól erősen tartanak a többiek, főleg most, a pozíciók elosztásakor. 
  • A Fidesz elemi érdeke, hogy ott üsse az ellenzéki szövetséget, ahol lehet. Sokan tartanak az ellenzékben attól, hogy megvesztegetéssel és zsarolással is bomlasztják majd soraikat.

„Elszoktunk attól az élménytől, hogy milyen ha győzünk, ők meg elszoktak attól, hogy milyen, ha vesztenek” – mondta néhány nappal a vasárnapi önkormányzati választás után a 444-nek egy szocialista. „Minden adaton az látszik, hogy az összefogás jól működik, akik eddig kételkedtek, azok is látják ezt mostanra. Ezen az úton kell tovább mennünk” – tette hozzá.

„Nincs alternatívája az ellenzéki együttműködésnek. Csak így tudjuk legyőzni a Fideszt 2022-ben” – jelentette be Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, az önkormányzati választás után. Gyurcsány az EP-kampányhoz hasonlóan most is sokáig a háttérbe húzódott, de Karácsony Gergely győzelmi beszéde közben Molnár Zsolttal, az MSZP budapesti elnökével közrefogta az új főpolgármestert. A rendezvényen megjelenő további két pártelnök, Tóth Bertalan (MSZP) és Kendernay János (LMP) a színpad szélére álltak, míg Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Karácsonyt jelölő pártelnökök közül egyetlenként nem vett részt az eseményen. (A Jobbik a főpolgármester-választáson nem állított jelöltet, ezzel segítette az összefogást.) A csoportkép alakulása lehetett véletlen, de a 2010 előtti kormányzást is kritikusan szemlélő ellenzékiek egy része szerint azt üzeni, hogy nem lesz egyszerű a közös munka a budapesti győzelem után. 

„A hatalom és a pénz hívását megérző régi szocik és DK-sok szét fogják verni az egészet, ettől lehet tartani, jelentkeznek be a régi szarkavarók, osztanák már szét a pozíciókat” - aggodalmaskodott egy nem pártkötődésű, de az ellenzék kampányán sokat dolgozó aktivista. 

A háttérben a régieknek is vannak észrevételeik: „Elképesztő, hogy mennyire nincsenek embereik, hiába vannak szavazóik. Sok vidéki városban láttuk,  amikor mentünk egyeztetni a kampány idején, hogy vár egy csoport, nagy részük szocialista, esetleg DK-s, és akkor mutatták, hogy az az ember egy személyben a városi Momentum, vagy éppen a Jobbik. Lehet, hogy vannak szavazóik, de nincsenek helyben embereik, úgyhogy nem hiszem, hogy bárkinek érdeke volna lesöpörni minket” – foglalta össze tapasztalatait egy szocialista a kampányról.

A fenti idézetek jól mutatják, hogy egyszerre érzik az összefogás résztvevői az évtizede nem látott siker örömét, de közben a bizalmatlanság sem oldódott fel az ellenzék különböző csoportjai között. Azt mindenki látja, hogy a régen várt sikert az összefogás hozta meg. De arról, hogy ezt hogyan lehet folytatni, egyáltalán nincsenek még elképzelések. 

Óvatos öröm

A gyanakvás ellenére az alapvető hangulat inkább bizakodó, és akivel csak beszéltünk az ellenzéki oldalról, mindenki remélte, hogy jól alakulnak majd a dolgok, csak mindenki könnyen el tudott képzelni egy kudarcos forgatókönyvet is. Azt szinte mindannyian említették, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy egymásnak ugrassza a színes társaságot. 

Többekben, mindenféle oldalról felmerült a legkellemetlenebb forgatókönyv: valakit az ellenzék kezére került önkormányzati vezetők közül egy jól hangzó, de törvénytelen, korrupciós ajánlattal lépre csalnak. Például rengeteg pénzt ajánlanak neki, ha segít elintézni egy közbeszerzési győzelmet, egy vállalkozói szerződést. Ha az illető belemegy, akkor utána látványos rendőrségi ügyet csinálnak a korrupcióból, ország-előtt bizonyítva, hogy az ellenzék még náluk is rosszabb. 

Az ellenzék nem MSZP-s részét aggasztják azok az évek óta terjedő pletykák, és bizonyos tapasztalatok (a budapesti parkolás ügye például), hogy mennyi összefonódás volt az elmúlt években a szocialisták és a fideszesek között az önkormányzatokban (lásd erről Ács Dániel publicisztikáját). A szocialisták pedig ingerültek ezek hallatán, mondván eleget törölték beléjük a lábukat azok, akik most nem tudnak tapasztalt szakembert javasolni egy önkormányzati cég vezetői posztjára. A többiek viszont pont ezektől a szakértőiktől tartanak.

Hogyan tovább?

Hivatalosan az összes ellenzéki párt arról beszél, hogy a 2019 októberi nagy összefogást fenn kell tartani. A Jobbik elnöki posztjára csütörtökön bejelentkező Jakab Péter ezekkel a mondatokkal kérte a párt tagjait, hogy támogassák: „A Jobbik továbbra is nemzeti, jobboldali, konzervatív eszmerendszert fog követni, de modern nemzeti néppártként a nemzet egészét képviseljük, ami azt jelenti, soha, senkitől nem kérdezzük meg, jobb- vagy baloldali-e. Egyet kérdezünk: miben segíthetünk. (...) Boldog békeidőben lehet majd ismét ideologizálni, meg filozofálni.”

Tóth Bertalan MSZP-elnök ezt mondta a választás után: „Az önkormányzati választás eredménye azt mutatja, hogy működött a stratégia, amit az MSZP kitűzött maga elé: létrehozni azt az ellenzéki szövetséget, amivel minél több helyen le lehet váltani a Fidesz helytartóit”. 

Fekete-Győr András Momentum elnök arról beszélt, hogy mindenképpen kell valamilyen együttműködés az ellenzéki oldalon később is, de ennek formáját ráérnek eldönteni, most az a lényeg, hogy jól működjenek az ellenzéki kézre került városok. 

Legközelebb 2022-ben lesz választás, akkor a parlamenti képviselőkről kell dönteni. Most az ellenzéki erők településenként alkudoztak a jelöltekről, és nagyon vegyes rendszerben kötötték a megállapodásaikat. A parlamenti választásra egyezségeit viszont sokkal nehezebb lesz. Ha úgy döntenének a pártok, hogy minden választókörzetben közös egyéni jelöltet állítanak, de ragaszkodnának a saját listához, akkor csak három párt vehetne részt egy ilyen egyezségben. Egyszerűen azért, mert 106 egyéni körzet van, és országos listát csak az a párt állíthat, amelyiknek legalább 27 egyéni jelöltje van. Ez azt jelenti, hogy egy Momentum - MSZP - DK - Jobbik - LMP szövetség túl nagy volna egy ilyen egyezséghez. Holott pont ez a szövetség kellett a mostani jó eredményhez. Ráadásul a mostani választási törvény alapján a saját egyéni jelöltek számától függ, hogy mennyi pénzt ad az állam kampányra. A mostani ellenzéki pártoknak pedig alig van pénzük, pláne a Fidesz óriási erőforrásaihoz képest. Ráadásul ezek csak a praktikus problémák, az ideológiai vitákról vagy a személyes ambíciók összeegyeztethetetlenségéről akkor még nem is szóltunk.

Mindenki szeretne igazodási pont lenni

A mostani önkormányzati választás nyomán általános hangulat a pártoknál, hogy persze, kell majd megint összefogás, de azt „mi vezessük”.

DK-sok és szocialisták Karácsony Gergely körül.Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a 13-i választás után azt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha a 2022-es összefogásban meghatározó szerepe lenne a pártjának. Az ellenzéki pártok közül messze a legkevesebb pénze a Momentumnak van, mert a parlamenti pártoknak sokkal több állami támogatás jár. Viszont - főleg Budapesten - kifejezetten sok aktivistájuk van, és 2019-ben nagy lendületet vettek az EP-választáson elért 10 százalékos eredményükkel. Ráadásul a megyei közgyűléses választáson az is kiderült, hogy még a vidéki kistelepüléseken is a legerősebb ellenzéki pártnak számítanak most - nagyjából holtversenyben a DK-val. A Momentum építkezési potenciálját segíti, hogy a Jobbik felől és a liberális irányból is képesek új támogatókat felszívni. Van olyan vidéki város, ahol a Jobbik szinte teljes alapszervezete átlépett a Momentumba, de a pártban vannak Bajnai Gordon egykori Együtt pártja felől érkezett emberek is - például az új terézvárosi polgármesterük, Soproni Tamás. 

A DK szintén a legerősebb ellenzéki pártnak tekinti magát – ezt mutatja a májusi EP-választás eredménye is –, és erre hivatkozva ragaszkodni fognak kitüntetett szerepükhöz egy országos ellenzéki összefogásban. Közben a párt elnöke még mindig mumus a magyar politikában, továbbra is a legmegosztóbb politikusa az ellenzéknek, és ezt a Fidesz igyekszik is kihasználni a kampányok idején.

Az MSZP-nek és a Jobbiknak valaha nagyon komoly országos szervezete volt, ebben ők számítottak a legerősebbnek az ellenzéki térfélen, bár 2010 óta sokat gyengültek. Mindkét pártnál most ezek újraépítésére koncentrálnának, hogy megint megkerülhetetlenek legyenek 2022-ben. Az MSZP 6 százalékon végzett a májusi EP-választáson, de a vasárnap mandátumhoz jutott önkormányzati képviselőknek Budapesten több mint a 25 százaléka, vidéken pedig majdnem egyharmada az MSZP embere lett. Egyszerűen azért, mert ők tudtak a legkönnyebben jelölteket találni, újra aktivizálni régi képviselőiket.  

A Fidesz küzdeni fog a centrális erőtér visszaállításáért

A Fidesz a 2019-es választáson hiába kapott legalább ugyanannyi  szavazatot, mint 2014-ben, azért vesztett el mégis sok nagyvárost, mert az ellenzékre leadott szavaztok nem aprózódtak szét. Ez a „centrális erőtér” elv bukását mutatja. Az eddigi fideszes választási győzelmeket az segítette, hogy az ellenzék egy része a Fidesztől jobbra, a másik része balra volt, és a két, egyenként a Fidesznél kisebb csoport között lehetetlennek látszott az átjárás. 

Ideológiai szinten az elv már a 2018-as parlamenti választásra érvénytelenné vált, hiszen a Jobbik a politikai közép, a Fidesz pedig a szélsőjobb felé mozdult el, de akkor még nem jött össze az összellenzéki összefogás. Nem véletlen, hogy a Fidesz támogatni kezdte a Mi Hazánk nevű, Jobbikból kivált pártot, hogy felépüljön ismét egy tőle jobbra álló tömb. 

A Fidesznek most a legfőbb érdeke, hogy az eleve meglévő bizalmatlanságot mélyítse 2022-ig az ellenzéki oldalon. Ehhez egyeseknek előnyöket ígérhet, míg másokat fenyegethet, zsarolhat. Vagy akár kétharmados többségével megint belenyúlhat a választási rendszerbe, hogy még a mostaninál is nehezebb legyen különböző pártoknak együttműködniük. 

Az ellenzéki oldal egyben tartását nehezíti az is, hogy egyelőre nincs mindannyiuk által elfogadott személy, aki képes lehetne megjeleníteni és vezetni a szövetséget. Jelentkezők azért várhatóan lesznek, de az ő küzdelmük is amortizálhatja majd az együttműködést. Hogy csak a mostani helyzetből a két leginkább ambiciózus embert említsük, Karácsony Gergely , az új főpolgármester előnye, hogy neki lesz a legmagasabb posztja a magyar ellenzékből. Márki-Zay Péter azzal jöhet, hogy vidékiként és jobboldaliként inkább képes lehet a nem nagyvárosi szavazók megszólítására. A versengésbe mások is beszállhatnak még, miközben a pártok vezetőinek nem érdekük, hogy föléjük nőjenek olyan emberek, akiknek nincs saját politikai mozgalmuk.