Kövér László "hülyeségek a fékek" beszédének hat állításából ötöt visszautasított a kormány

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Kövér László, az országgyűlés elnöke és a Fidesz választmányi elnöke, október 22-én  előadást tartott a világ dolgairól a közszolgálati egyetemen. Itt javasolta azt a hallgatóknak, hogy felejtsék el a "fékek és ellensúlyok rendszerét" mert az hülyeség, és nincs köze a demokráciához. 

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kiválogatta a számára legizgalmasabb állításokat Kövér előadásából, és írásbeli kérdésekké formálva elküldte őket a kormány minisztereinek. Nem említette a kérdésekkor, hogy Kövér László beszédéből vette a gondolatokat. Arra volt kíváncsi, hogy a házelnök véleménye mennyire vág egybe a kormány hivatalos álláspontjával.

A válaszok alapján Kovér lászló hat sarkos gondolatából csupán egyet oszt a kormány.

1/0

  • "Ne oktassanak jogállamról, ott ahol nincs alkotmánybíróság" - üzent Finnországnak Kövér László. 

Ez alapján Tóth azt kérdezte az igazságügyi tárcától, hogy 

„Jogállamnak minősül-e Finnország az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint?”

Völner Pál államtitkár válaszának lényege, hogy ezt nem egyszerű megmondani, mert nincs objektív kritériumrendszer, ami alapján el lehetne dönteni egy országról, hogy jogállam-e. 

 A válasz egyik mondata alapján azonban úgy tűnik, hogy a magyar kormány inkább jogállamnak tekinti Finnországot, mint nem, hiszen az összes európai országot a jogállamiság barátjának tartja: „Magyarország, mint bármely más európai ország, elkötelezett a jogállamiság iránt.” Azaz mi is azok vagyunk, de ez alapján a finnek sem kevésbé azok. 

2/0

  • „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot” – közölte Kövér László az államigazgatásba, vagy éppen rendészeti munkára készülő hallgatókkal. 

Ez alapján íródott az igazságügyi tárcának az alábbi kérdés: 

„Egyetért-e azzal, hogy a „fékek és egyensúlyok rendszere” egy olyan hülyeség, ami csak fékezni igyekszik a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt?”

Varga Judit nevében Völner Pál igazságügyi államtitkár azt válaszolta, hogy szükség van a fékekre és ellensúlyokra. Felismerte Kövér László szavait a kérdésben, de jelezte, hogy az már nem a feladata, hogy véleményezze a házelnök felvetését:

„Az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó minden esetben figyelemmel van az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében rögzített alkotmányos alapelvre, amely alapján a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az Alaptörvényhez fűzött indokolás szerint ez az elv egyszerre jelenti a korlátlan hatalom kizártságát, a hatalmi ágak elválasztását, egyensúlyát és együttműködési kötelezettségét. Az írásbeli kérdés ugyanakkor Házelnök úr kifejtett álláspontjának véleményezésére irányul, amely nem tartozik az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe.”

Pintér Sándor belügyminiszterhez pedig ez a kérdés ment: 

„Egyetért-e azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatás során a »fékek és egyensúlyok rendszere« intézményét abban a formában oktassák, hogy az egy olyan hülyeség, ami csak fékezni igyekszik a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt?”

Pintér helyett Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Gúnyos levelét így zárja: 

„Nem meglepő, hogy Önök nem tudnak szabadulni az egyetemi katedrák befolyásolásának gondolatától. Ezek az idők azonban elmúltak. Ma hatalommegosztás, oktatási- és véleménynyilvánítási szabadság van. Mi úgy gondoljuk, hogy ez jól van így.” Előtte arra emlékezteti Orbán Tóthot, hogy az MSZP jogelődje, vagyis az MSZMP idején nem volt hatalommegosztás (vagyis nem voltak fékek és ellensúlyok); akkoriban a politika döntötte el, hogy mit kell tanítani; és akkoriban tényleg nem lehetett saját véleményük az embereknek. 

Orbán válaszában így nem csak Tóthot posztkommunistázta le, hanem közvetetten talán Kövér házelnököt is, aki a hatalommegosztás elvéről mondta, hogy hülyeség. Ugyanakkor Orbán válaszából világosan látszik, hogy Kövér magánvéleményének tekinti az egyetemen elhangzottakat, és a kormány nem azonosul az álláspontjával. 

3/0

  • Kövér arról is beszélt, hogy az ő idejében még lazább is volt a helyzet, mint most: „a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van az ELTE-n” – fogalmazott. 

Ez alapján a következő kérdés ment Palkovics László miniszterhez, aki alá a felsőoktatás is tartozik:

„Milyennek látja ma a hazai egyetemek és főiskolák tekintetében az oktatás és tanulás szabadságának helyzetét, valóban rosszabbul állunk-e, mint a ’80-as években?”

A miniszter helyett válaszoló Schanda Tamás államtitkár még a feltételezést is visszautasította, a válaszában többek között ez áll:

„Az Ön által idézett – és bízom benne, Ön által sem vágyott – pártállami idők osztályalapú megkülönböztetésére épülő oktatási és képzési gyakorlata ma már történelem. Súlyos aránytévesztés bármiféle hasonlóságára, egybevethetőségére még csak utalni is az európai felsőoktatási térség sikeres tagjaként számon tartott jelenlegi magyar felsőoktatási rendszerrel.”

4/0

  • Kövér napjaink egyik technológiai-kommunikációs jellegzetességéről, a mobiltelefonokon elérhető internetről és a közösségi oldalakról is határozott véleményt alkotott. Az okostelefonra azt mondta, hogy az „egy tömegpusztító fegyver”, amely „felmérhetetlen károkat okoz”, mivel „szétrombolja a közösségeket”. Elmondta, hogy már maga a közösségi média elnevezés is „ócska mocskos hazugság”, hiszen se nem közösségi, se nem média, hanem csak egy manipulációs eszköz.

Ez ihlette a Palkovics miniszternek feltett alábbi kérdéseket:

„A tudomány mai állása szerint valóban tömegpusztító fegyvernek minősülnek a mobiltelefonok? Várható-e, hogy ezeknek az eszközöknek a használói tömegesen kárt tesznek magukban?”

A választ a tárca részéről ebben az esetben is Schanda államtitkár írta, többek között ezt:

„A digitalizáció és a mobiltelefonok a mindennapjaink részévé váltak. Az eszközök előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor a digitális kompetenciák terén még sok tennivaló van.”

A válasz alapján a kormány a továbbiakban is támogatja.

5/0

  • Kövér a fenti gondolatával összefüggésben elmondta azt is: „Most sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene, főleg az internet és az úgynevezett közösségi média miatt.”

Tóth Bertalan ez alapján megkérdezte az igazságügyi tárcát, hogy 

„Szükséges-e a hazai sajtószabadság korlátozása a nyomtatott és az internetes sajtó tekintetében?”

Völner Pál államtitkár válaszában többek között ez áll: 

„A sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozni, hanem garantálni kell, ahogy arról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik.”

6/1

  • „A migráció veszély, halálos veszély, ennek megértéséhez pedig elég elolvasni az Egri csillagokat” – vélekedett Kövér László az egyetemen.

Ez inspirálta a Kásler Miklós erőforrásminiszterhez írt kérdéseket: 

„Egyetért-e azzal, hogy az Egri csillagok című regényben is megjelenő XVI. századi iszlám hódító háborúkat azonosítani lehet napjaink menekültügyével? Amennyiben igen, akkor ez az álláspont a tanterv részét képezi-e Gárdonyi Géza regényének iskolai oktatása során?”

A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, és ő egyetlenként a válaszadók közül egyetértett Kövérrel, szerinte is párhuzam vonható a fegyverrel hódítani érkező oszmán hadsereg, és az oltalmat kérő, fegyvertelen menekültek között. Az államtitkár így fogalmaz: 

„Az Egri csillagok kapcsán a fiatalok az önfeláldozó, hazafias helytállás sikeréről olvashatnak, amely megerősíti a nemzeti öntudatot. Más történelmi helyzetben, más eszközökkel, de ugyanúgy a hazát védi, aki ma a tömeges, illegális bevándorlás megállításáért dolgozik. Büszkék vagyunk az egri várvédő hősökre, és büszkék vagyunk a déli határt védő rendőrökre és katonákra is.”

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 3,8 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.