"Ausztriából hoztak vasbeton elemeket, mert a hazai vasbeton-gyárak az itthoni stadionberuházásokat szolgálták ki"

Berobbantotta és leterhelte a magyar építőipart a stadionépítési-boom, árulta el a DVTK arénáját tervező Pottyondy Péter a Figyelőnek. A lap hosszú interjút közölt a Közti Zrt. két mérnökével, Pottyondy mellett a Puskás Arénát jegyző Skardelli Györggyel. Mindketten egyetértettek abban, hogy a kormány stadionépítési láza előtt

"borzasztó, emberhez méltatlan állapotok uralkodtak" a magyar pályákon. A Népstadion állapota pedig "teljesen abszurd volt."

Skardelli szerint a döntéshozók előtt két út állt, vagy lebontják és beszántják a rossz állapotú létesítményeket, vagy a mai körülményeknek figyelembe véve újakat építenek. Szerinte ezért is lett "csak" nyolcezres a kispesti, és "csak" 22 ezres a Groupama Aréna. 

"Szakmailag nagy kihívás volt a magyar építőiparnak ez az időszak. Az előregyártott-kapacitás például annyira le volt kötve, hogy nyugat-magyarországi építkezésekhez Ausztriából hoztak vasbeton elemeket, mert a hazai vasbeton-gyárak az itthoni stadionberuházásokat szolgálták ki,"

mondta Pottyondy. Hozzátette: hatalmas lökés volt ez a szektornak, ami most, hogy lassan minden új stadion elkészül, kezd visszatérni az eredeti, normális működéséhez. A Puskás Stadionon több mint tizenötezer munkás dolgozott, fűzte hozzá Skardelli.

"Nagyon színes társaság volt, határontúli területekről is érkeztek magyar munkások. (..) Jó volt látni, hogy a kivitelezésben résztvevők visszajelzései alapján nekik is tetszett az, amin dolgoznak. Tehát magának az építkezésnek is közösségteremtő hatása volt,"

mondta az építész. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.