Huszonnégy éve nem tett olyat Magyarország, mint amire most Szijjártó készül

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfő délelőtt Budapesten találkozott Viktor Zubkovval, az orosz állami Gazprom elnökével, és megállapodtak abban, hogy tárgyalást kezdenek egy hosszú távú szerződésről. 

"Magyarország hosszú távú, biztonságos gázellátása érdekében alapvető érdekünk egy hosszú távú, kiszámítható és megbízható együttműködés a Gazprommal, ezért a Gazprom vezetőjével együtt készek vagyunk megkezdeni a tárgyalásokat egy újabb, hosszú távú gázszállítási megállapodásról" - fogalmazott Szijjártó Péter.

A döntés már lógott egy ideje a levegőben, annak ellenére, hogy egy hosszú távú szerződés sokkal inkább érdeke az orosz állami óriásvállalatnak, mint a magyar félnek. Hogy a mostani esetben ez mennyire lesz egyértelmű, azt persze csak a szerződés részleteinek ismeretében lehet majd eldönteni, de iparági szakértők már évek óta azt mondják, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy minél rugalmasabb szerződéseket kössön, és ne hosszú távra kötelezze el magát.

A 90-es évek szelleme

A Gazprom amikor csak módja van rá, igyekszik hosszú távú szerződéseket kötni külföldi partnereivel (egyetlen kivétel ezalól jelenleg Ukrajna, amelyet már csak egy-két évig akar használni tranzitországként). 

A hosszú távú szerződés azért jó az orosz vállalatnak, mert évekre előre tud tervezni az eladásokkal, és távol tudja tartani az adott piacról a rivális beszállítókat. Éppen ezért jellemzően olyan országokkal tud ilyen szerződést kötni, amelyek a gázvezetékek szempontjából zsákutcának számítanak, nem is nagyon férnének hozzá más forrásokhoz mint az oroszhoz, nem tudják versenyeztetni a Gazprom termékét. Ilyen például Moldávia, amely éppen néhány hete kötött új, három évre szóló, hosszú távú szerződést a Gazprommal.

Viktor Zubkov és Szijjártó PéterFotó: KKM/Burger Zsolt/MTI/MTVA

A Gazprom utoljára 1995-ben kötött hosszú távú szerződést magyar féllel, akkor a Mol volt a vásárló, és a megállapodás 20 évre szólt. Annak idején csak az ukrán határ felől lehetett gázt importálni Magyarországra, nem lehetett válogatni.

Azóta viszont nagyon komoly építkezések történtek: Magyarország képes jelentős mennyiségű gázt behozni Ausztria és Szlovákia felől is, és ezekből az irányokból elvben nem csak orosz gázt lehetne Magyarországra szállítani. Ez versenyhelyzetet jelent a Gazprom számára. Ennek is köszönhető, hogy 2015 óta nem kellett új hosszú távú szerződést kötni a Gazprommal, hanem a Gazprom jelenlegi magyar partnere, az állami Magyar Földgázkereskedő Zrt. évenként szerződött újra azóta. 

A magyar kormány arra is számított, hogy hamarosan Románia felől újabb jelentős gázbeszerzési forrás is megnyílhat, ami szintén nem sürgette egy hosszú távú szerződés megkötését. Idén májusban Szijjártó azt mondta, ha szeptemberig nem születik döntés a román gázról, akkor viszont elkezd tárgyalni a Gazprommal egy új hosszú távú szerződésről. A román kitermelésről továbbra sincs döntés, de ettől még a magyar piac továbbra sem szorul mindenáron az oroszok gázára.

Minden csőbe mehessen

Az általunk megkérdezett iparági szakértők szerint egy új hosszú távú szerződésnek orosz szempontból az lehet a fő értelme, hogy a következő években az oroszok erre hivatkozva bármelyik Magyarországra tartó vezetéket használhassák a gázuk szállítására. Ez részben azért lenne nekik fontos, hogy Ukrajnát akkor kerülhessék ki, amikor csak akarják, másrészt pedig azért, hogy a lehetséges versenytársaknak ne jusson hely a vezetékekben - hiszen a hosszú távra szerződött kereskedő előnyt élvez a kapacitások kiosztásánál.

Az oroszok abban is nagyon bíznak, hogy 2022-re elkészül a Török Áramlat, és a gázt akár dél felől is Magyarországra szállíthatják. Ha pedig valamiért mégse épülne meg az a vezeték, akkor a hosszú távú szerződés garantálná számukra, hogy más irányból is elérhessék a magyar piacot. 

A magyar kormány az ellátásbiztonságra hivatkozik a hosszú távú szerződés elfogadásakor, azonban ezt sokan vitatják a hazai gázipari szakértők közül. Szerintük most már van olyan infrastruktúra a régióban, hogy ne fenyegessen gázhiány, ráadásul a Gazpromnak is fontos, hogy eladja itt a termékét, akkor is hozna ide gázt, ha nem lenne hosszú távú szerződése e vélekedések szerint. 

Hogy a döntés legalább annyira politikai mint üzleti alapú, azt jól mutatja, hogy Szijjártó Péter tárgyalt Zubkovval, nem pedig a Magyar Földgázkereskedő vagy az MVM vezetője. Európa keleti felén jellemző inkább, hogy a Gazprom elnöke politikusokkal tárgyal szerződésekről - november 20-án például Ion Chichu moldáv miniszterelnököt fogadta. De a nyugati partnerek esetén inkább cégvezetőkkel tárgyalnak a Gazprom vezetői: november 29-én a németországi szállításokról például a Wintershall elnökével, 22-én az osztrák szállításokról pedig az OMV elnökével egyeztetett.