Több mint egy év telt el azóta, hogy Kanada az első G20-as országként az egész államban legalizálta a marihuánát. A döntést kitörő örömmel fogadták az állampolgárok, és rögtön meg is rohamozták a fűboltokat. 

Akkor mégis hogy lehet, hogy az emberek többsége továbbra is inkább a feketepiacon szerzi be a marihuánát? 

A BBC cikke szerint ennek több, teljesen normálisnak tűnő és megoldható oka van, és a nehéz kezdet ellenére nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan még jobban felpörög a kannabisz-üzlet, ami már tavaly is Kanada GDP-jének 3 százalékát adta.

Új piac

A legalizáció után úgy tűnt, mindenki be akar törni az újonnan megnyílt piacra. A sajtóban el is nevezték az új őrületet Kanada „zöld rohamának”, nem véletlenül, a nagy befektetők között volt például Snoop Dogg és Toronto korábbi rendőrfőnöke; sokan szeretettek volna egy szeletet kihasítani az ígéretes új bizniszből.

Csakhogy nagyon úgy tűnik, első nekifutásra csalódniuk kellett. A téma szakértője, a New Leaf Data Services igazgatója, Jonathan Rubin szerint jó előre lehetett látni, hogy ezek a nagy remények nem álltak túl stabil lábakon. Azt, hogy Amerika több államában és Kanadában legalizálták a kannabiszfogyasztást rekreációs céllal is, egy példátlan, soha vissza nem térő lehetőségnek tartotta. Azt gondolta, ez is csak egy olyan szabadon vásárolható árucikk lesz, mint bármelyik más. Ez azt jelentette, hogy úgy számolt, akárcsak a búza vagy a sertés ára, úgy a kannabisz nagykereskedelmi ára is fluktuál majd. Így ahelyett, hogy magába a kannabiszba fektetett volna, Rubin megalapította a New Leafet, hogy kövesse a kannabisz árának változásait azokban az államokban, ahol már legálisan árulják. A befektetők és a piac résztvevői az ebből nyert adatokért fizetnek.

Ennek az üzleti modellnek köszönhetően Rubin jóval mások előtt figyelhette meg, ahogy a piac megnyílt. Kanadában például - szerinte - csalódást okozott a bevezetés. Az eladási számok nem növekedtek az elvárt mértékben, és bár Rubin nem mondaná, hogy a terv elesett, azért meglehetősen frusztrálónak tartja a dolgot. A nagykereskedelmi árak mintegy 17 százalékkal estek vissza, mióta a New Leaf követi a számokat, ami nem teszi lehetővé túl nagy haszonkulcs alkalmazását. Az eladások is lelassultak a kanadai statisztikák szerint. Mindezek nem tettek jót a kannabisszal kereskedő vállalatok részvényeinek sem.

2018 májusában a kanadai Canopy Growth volt az első olyan marihuánával foglalkozó cég, amely megjelent a New York-i tőzsdén. Hat hónappal később a részvényeik ára megduplázódott, a csúcson 52 dollárt (úgy 15 ezer forint) is megadtak érte. 

„Próbáltunk rájönni, milyen fajtákat, milyen formában és mekkora mennyiségben kéne termesztenünk - jó munkát végeztünk, de nem sikerült mindent tökéletesen eltalálni” - mondta a cég elnöke, Rade Kovacevic.

Hiába lehet árulni, ha nem jut el a vevőhöz

Kanadában nehezítette a termék eljuttatását a fogyasztóhoz, hogy ahány tartomány, annyiféle törvényi szabályozás van. Ontarióban, Kanada legsűrűbben lakott tartományában például a bürokrácia és a kannabiszt legálisan kínálható üzletek számának korlátozása lassította a termékbevezetést. A kiskereskedések sorsolással juthattak árusítási engedélyhez, és ebből csupán 24 darabot osztottak ki - egy olyan tartományban, ahol 14 és fél millió ember lakik.

A gondok viszonylag korán megmutatkoztak. A kannabisz fogyasztását lazulási célból is engedélyező törvény 2018 októberében lépett hatályba. Természetesen ekkor még nem álltak rendelkezésre akkora készletek, amelyek a keresletet ki tudták volna szolgálni. Rengeteget kellett várni, akár a boltnál állt sorban az ember, akár online került várólistára. A gyártók még nem tudták biztosan, hogy vajon melyik fajták lesznek a legnépszerűbbek és a forgalmazási lánc sem volt még elég olajozott. 

Ahol készlethiány volt, most túlkínálat van, részben persze annak is köszönhetően, hogy kevés kiskereskedés van. Szeptemberben a kanadaiak 11 707 kilogramm szárított kannabiszvirágot vásároltak. Ugyanekkor a termesztők 165 ezer kilogrammnyi kész és félkész terméket halmoztak fel, ami több mint egy évre elegendő mennyiség a kereslet kiszolgálására.

Rade Kovacevic, a Canopy Growt igazgatója elsősorban abban látja veszteségeik okát, hogy Ontario tartományban nincs elég kereskedés. Szerinte ez az egyik oka annak is, hogy sokan még mindig a feketepiacról szerzik be a kannabiszt.

Amikor a kormány bejelentette a kannabisz legalizálását, az egyik legfontosabb cél az volt, hogy csapást mérjenek a feketepiacra. Ehhez képest a kanadai statisztikai hivatal becslése szerint a fogyasztók 75 százaléka még mindig illegális csatornákon jut hozzá a marihuánához. Robin Ellis, egy torontói üzlet társalapítója, aki sokáig aktivistaként küzdött a kannabisz legalizálásáért, úgy véli, sokan azért szerzik be még mindig illegálisan a füvet, mert a legális sokkal drágább, ráadásul messze is vannak a boltok, így sokkal egyszerűbb továbbra is a helyi sráctól megvenni a cuccot.

Még mindig csak öt kannabiszt kínáló üzlet van Torontóban, ráadásul mind a belvárosban működik, ami azt jelenti, hogy a többségnek kilométereket kell vezetnie, ha legálisan akar fűhöz jutni. Ráadásul a legális kannabisz jóval drágább, mint a feketepiacon kínált áru; grammja tavaly októberben 9,82 kanadai dollár volt, idén júliusban 10,65 (úgy 2400 forint). Ehhez képest illegálisan csupán 6-6,5 kanadai dollárt kell grammonként fizetni. 

Persze érdemes elgondolkozni azon is, hogy talán azért nem lett egyelőre mégse akkora biznisz ez, mert az, hogy legálisan hozzá lehet jutni a kannabiszhoz, nem változtatott mindenkit azonnal fogyasztóvá. Tavaly Kanadában csupán három százalékkal nőtt a számuk, 14-ről 17-re.

Kor szerint leginkább a 25-34 év közötti fiatalok hajlamosak kannabiszt fogyasztani, a második helyen a még fiatalabbak, a 15-24 éves korosztály áll. (Kanadában - tartománytól függően - 18-21 éves kortól lehet legálisan kannabiszt venni.) Az idősebb korosztály a Statistics Canada szerint nem nagyon él vele, viszont ők azok, akik valószínűleg tényleg csak legális helyekről szerzik be.

Hasonló képet festenek az Egyesült Államokban készült felmérések, már ahol a kannabisz legális: a tinédzserek körében még csökkent is, vagy változatlan maradt a fogyasztás.

THC-s kóla és csokoládé

A kesergés ellenére azért a kannabisz-biznisz fontos új iparága lett Kanadának. 2018 októberében 4405 kg szárított marihuánát adtak el legálisan, 2019 szeptemberében már 11707-et. Az iparág az ország GDP-jének 3 százalékát termelte ki 2018-ban.
Decemberben az ontariói kormány bejelentette, hogy a lassú start után a tartomány újabb kannabisz-kereskedés megnyitását tervezi. Felhagynak a sorsolásos módszerrel, nem limitálják az üzletek számát, és ezentúl a kereskedőknek az eddig szintén korlátozó erejű előminősítő feltételeknek sem kell megfelelniük. A gyártók ezentúl nyithatnak saját mintaboltot, ahogy például a sörgyáraknak is vannak üzleteik a gyártás helyszínén.

A jövőben ráadásul szélesebb termékválaszték várható. A kormány legalizál több alternatív kannabiszterméket, például az ehető verziót. Eddig a kanadai egészségügyi hatóság csak a kannabiszolaj, a marihuána szárított virága, magja és szára árusítását engedélyezte. Az új termékek bevezetésével várhatóan az eladások is jelentősen növekednek. A gyártók arra számítanak, ezeket főleg olyan vásárlók veszik majd, akik korábban nem próbálták a marihuánát.

Az új termékek bevonzzák a nagybefektetőket is. A Corona sört gyártó Constellation Brands 38 százalékot vásárolt a Canopy nevű cégben, melynek elnöke azt mondta, 2020 elején THC-tartalmú üdítők piacra dobását tervezik. Persze csak alacsony dózisban, így hatásuk például az alkohol tartalmú söréhez lesz hasonló - csak ezekben nem lesz alkohol. A cég THC-tartalmú csokoládét is kínál majd.