A Youtube, a Google és a Facebook alkalomadtán durvább ellenségei a sajtószabadságnak, mint a Fidesz-kormány valaha is volt. 

Egy rakás kijózanító tanulsággal szolgált a Pesti Srácok múlt péntek óta tartó kálváriája. (A Youtube a kormányzati médiabirodalom radikális hírblogjának egyetlen, még ki sem élesített videója miatt ezen a napon törölte a lap teljes, öt éve építgetett videócsatornáját.)

A sztori első felvonásában azt tapasztalhattuk meg, hogy milyen dühítően igazságtalan és aljas a kvázi monopóliumokként működő amerikai gigacégek által uralt internetes világrend. 

A helyzet az, hogy sokadjára derült ki: magánemberek fotós-videós-szöveges online életműve, szerkesztőségek, cégek, egyesületek, mozgalmak és pártok legfontosabb kommunikációs csatornája füstölhet el a semmibe egy pillanat alatt, ha egy tökéletlen algoritmus azt mondja és egy túlterhelt emberi alkalmazott oda sem figyelve erre rábólint. 

A cenzorok - monopolhelyzetük miatt ugyanis ők nem a saját felületükön szabadon moderálgató magáncégek - ráadásul a saját, ködös szabályaikat sem tartják be. A Pesti Srácoknak egyetlen videó miatt úgy számolták fel a teljes filmarchívumát, hogy korábban egyetlen esetben figyelmeztették őket egy másik videó miatt.

Közösségimédia-cégek az ilyen pillanatokban ráadásul úgy viselkednek, mintha ők lennének a felületükre feltöltött tartalmak tulajdonosai. Hirtelen döntés alapján szívbaj nélkül semmisítenek meg többszáz darabos, nagy költséggel előállított videótárakat. Olyan filmeket, amik nem az ő tulajdonaik. 

Az is sokadjára bizonyosodott be, hogy a nagy közösségimédia-cégek a bírósági ítéletek hatásával néha simán felérő letiltó döntéseiket nemcsak átláthatatlanul, de méltányos fellebbezési lehetőség nélkül hozzák meg. Úgy, hogy meg sem próbálnak úgy tenni, mintha egyenlő mércével mérnék a felhasználóikat. 

A durván egyidőben megbüntetett magyar youtuberek közül Gyurcsány Ferenc csatornáját visszaállították, a PS-ét a jelek szerint egyáltalán nem fogják. Gyurcsány vélelmezett vétke, a szerzőijog-sértés persze eleve sokkal ártatlanabb dolog, mint a gyerekpornó, de a két döntés között különbségben szerepe lehet annak is, hogy a videómegosztót birtokló Google jóban akar lenni úgy általában a politikusokkal, ezért már a magyar piacon is munkába állított egy VIP-ügyintézőt, aki dedikáltan a politikai pártok ügyeit intézi. Bármennyit politizál is, a Pesti Srácok formailag még nem párt, csak újságnak számít, ezért neki, hasonlóan a túlnyomó többséget alkotó mezei júzerekhez, nem járt VIP-megoldóember. 

Márpedig a néhány monopólium által uralt mai interneten egy-egy ilyen típusú letiltás egész konkrétan cégeket, lapokat vihet csődbe vagy okozhat nekik nehezen gyógyítható károkat.

Ne legyen félreértés: nagyon jó dolog, hogy a Youtube radikálisan lecsap a pedofil típusú tartalmakra, és az is világos, hogy egy ilyen típusú gyanú esetén inkább üssenek oda gyorsan és keményen, így inkább legyen pár elhamarkodott vagy totál téves tiltás, minthogy egy perverz is szabadon dúlhasson. Ebben az ügyben nem az volt önmagában a baj, hogy egy szoftver jelzése alapján kicenzúráztak egy meg sem jelent pedofilgyanús videót, hanem mindaz, ami azután következett.

A Pesti Srácok-ügynek van egy, az egész sajtóra igen negatívan kiható plusz eleme is. A PS azt mondta, hogy az a bizonyos, még nem is publikált videó, amire hivatkozva letiltották a csatornájukat, azért tartalmazott egy rövid, állításuk szerint megfelelő kitakarásokkal ellátott részletet egy állítólagos pedofil videóból, mert ők egy leleplező-tényfeltáró anyagot szerettek volna közölni a gyerekek szexuális kizsákmányolásának témájában és ennek illusztrálásához fontos lett volna legalább egy kicsit megmutatni, milyen szörnyű dolgokat műveltek a tettesek.

Bár mindig erősen vitatott téma, hogy a legszörnyűbb bűnök vagy tragédiák sajtóbeli leleplezésekor mennyire konkrétan kell és szabad bemutatni a szörnyűségeket, az nem kérdés, hogy bizonyos esetekben mindenképpen fontos nyitva hagyni ezt a lehetőséget. Klasszikus téma mondjuk, hogy szabad-e fotón vagy videón megmutatni balesetek, természeti csapások, bűnesetek vagy harci cselekmények áldozatait. Minden normális ember érzi, hogy alapszabályként természetesen nem, de az is elég világos, hogy bizonyos, nagyon ritka esetekben nem halálpornó és kattintásvadászat, hanem fontos közsszolgálati cselekedet bemutatni ilyeneket. Egy elhallgatott, letagadott népirtás leleplezése esetében mondjuk indokolt lehet akár tömegsírokat is mutatni. Ezek annyira érzékeny és nehezen eldönthető kérdések, hogy konkrét esetekben tapasztalt újságírók-szerkesztők tucatjai vitatkoznak arról, hogy egy adott kép vagy videó szerepeltetése fontos, vagy éppen kerülendő-e. A közösségi oldalakon ehhez képest néha pillanatok alatt határoznak, talán nem is mindig hús-vér emberek.

A Pesti Srácok főszerkesztője a csatornájuk levétele után azzal indokolta a pedofil videó feltöltését, hogy ebben az esetben kifejezetten fontos lett volna érzékeltetni, hogy milyen borzasztó gyerekellenes bűncselekményt lepleztek le. Egy, a szereplőket korrektül felismerhetetlenné tevő hírvideó önkényes kimoderálása azonnal és érezhetően csökkenti a sajtószabadságot.

Eddig tartott az első felvonás, vagyis az elvek csatája. A második felvonás ma, kedden kezdődött el, a Pesti Srácok ugyanis leközölte a pedofilügyi leleplező anyagát, kivéve a betiltott videót.

Ha az első felvonás szomorú volt, akkor a második elején már sírni sem indokolatlan. A Pesti Srácok "leleplező anyagában" nem az a végtelenül szomorú, hogy a világon semmit sem lepleznek le benne, ellenben előadják, hogy kaptak egy neten terjedő videót, amiről csak azt nem lehet tudni, hogy

• hol és mikor készült
• ki készítette kikről
• mennyi idősek a szereplői

és ők csak annyit tudtak megállapítani róla, hogy:

• A felvétel biztosan nem egész friss, mert zöld növények láthatók rajta és a szereplők nincsenek meleg ruhákba öltözve
• Magyaroszágon készülhetett. (Ez utóbbit arra lapozzák, hogy a szereplők magyarul beszélnek. Arra nincs utalás a cikkben, hogy Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában vagy egy rakás más országban miért ne lehetne olyan videót készíteni, amin többen is magyarul beszélnek.)

Ez eddig még inkább csak vicces, most jön az elkeserítő rész. 

A "leleplező cikk" annak elsorolása után, hogy milyen tényeket nem sikerült feltárni, átmegy a legegyszerűbb fajta, minden alap, bizonyíték vagy akárcsak gyanú nélküli kultúrharcos köpködésbe. 

A videón látottakról ugyanis megkérdeznek egy állítólagos gyermekvédelmi szakembert, Lőwy-Korponay Berenikét, aki arról kezd beszélni, hogy - nem viccelek - az "agresszív lobbierővel bíró gendermozgalom" azért lobbizik, hogy a pedofíliát ne tekintsék bűncselekménynek, hanem "elfogadható, tolerálandó szexuális viszonyulásként" definiálják. 

Vagyis a Pesti Srácok egy igen kemény bűncselekmény leleplezésének örve alatt sima uszítást, unalmas kultúrharcos hergelést folytat.

Ebben nem is az a szörnyű, hogy amit sejtetnek, az rosszindulatú, teljesen képtelen hazugság, amivel a PS szerkesztői is nyilván mind pontosan tisztában vannak. Hanem az, hogy ezzel a húzásukkal igazából a zaklatott gyerekekbe rúgnak bele egy jó nagyot. És használják ki őket, ha nem is annyira, mint a zaklatóik, mégis kiábrándítóan érzéketlenül. Egy tényleg rettenetes és életre szóló következményekkel járó bűntípust, a gyerekek szexuális kizsákmányolását cinikus módon arra használni, hogy úgy általánosságban nagyot próbáljunk rúgni a képzelt ellenségeinkbe, hihetetlen felelőtlenség. 

A NER-stílusú sajtókommandózásnak van egy rakás olyan gusztustalan vonása, amik nemrég még elképzelhetetlenek voltak, ma meg már szinte a közélet rutinrészét alkotják. Emberek kipécézése, közpénzből történő személyes, szakmai és üzleti lejáratása, összehangolt gyalázása, munkahelyi ellehetetlenítése ma már a mainstream kommunikáció alapelemei.

De a szexuálisan zaklatott kisgyerekek felhasználása a politikai harcban még ebben a betegesen romlott közegben is új fejezetet nyit.