100 ezer utas között egyet sem találtak, aki repülőjáraton kapta volna el a koronavírust

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Miközben a világ légitársaságai a légiforgalom újraindítását kérik a kormányoktól, a norvég Aftenposten meglepő eredménnyel záruló kutatásokról írt.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) négy nemzetközi légi társaság járatait nézte át a koronavírussal fertőzött utasokat vizsgálva. Összesen 100 ezer, január és március között utazó ember adatait elemezték. Közülük 1100 utast diagnosztizáltak fertőzöttként a landolás után. Az IATA „részletes kontaktkutatást” végzett, hogy kiderüljön, mi történt a fertőzöttekkel, és azt tapasztalták, hogy a kb. 100 ezer utasból egy sem fertőződött meg a repülőjáratokon, csak két légiutas-kísérő kaphatta el a betegséget szolgálat közben. Egy kanadai kutatás pedig arra jutott, hogy egyetlen utas sem kapta el a koronavírust két fertőzöttől, akik a kínai Kantonból egy 15 órás repülőúttal érkeztek Torontóba. A Süddeutsche Zeitung azt írta, hogy egy 18 légitársaságot, a világ légi forgalmának 14 százalékát érintő felmérés csak 3 fertőzést talált január és március között, mindháromnál a személyzet tagjai fertőződtek.

Minden alkalommal, amikor felfedezik, hogy az egyik utas koronavírusos, a légitársaságot értesíteni kell, és annak az egészségügyi hatóságokkal meg kell osztania az utaslistát. Az Aftenposten felmérése szerint májusig sem az SAS, sem a Norwegian, sem a Widerøe légitársaság nem talált egyetlen esetet sem, amikor az utasok megfertőzték volna egymást a járatukon.

Hogy lehet az, hogy nem fertőzték meg egymást az utasok?

Az IATA szerint több körülmény együttes fennállása okozhatja ezt:

  • Az utastérbe a levegőt a plafonból fújják be a padló felé, ami nehezíti a kórokozó terjedését, nem tud úgy szétterjedni, mint egy sima szobában.
  • Ezenkívül az összes modern repülőgép fedélzetén keringő levegőt HEPA légszűrővel tisztítják, ami elméletileg eltávolítja az összes por, baktérium, pollen és más, levegőben lévő részecske 99,97 százalékát.
  • Az IATA szerint az is közrejátszik, hogy az utasok korlátozott alkalommal kerülnek egymással szembe, és az ülések akadályként szolgálhatnak köztük.
Illusztráció: FrankHoermann/SVEN SIMON/Picture-Alliance via AFP

Persze az jó kérdés, hogy mennyire megbízhatók az IATA adatai, hiszen a szervezet azon van, hogy minél előbb újraindíttassák a légi közlekedést. Sok légitársaságot csőd fenyeget, és alkalmazottak tízezreit bocsáthatják el. Az Európai Bizottság a hónap közepén dönt majd arról, hogy mikor merülhet fel a lazítás a kereskedelmi repülés szektorában. A turizmusból sokat profitáló EU-s tagországok, mint például Görögország, Portugália, Spanyolország vagy Horvátország, remélik, hogy az idei turisztikai szezonnak legalább egy része menthető még. (A magyar kormány erről már rég letett.)

Ráadásul a tesztek sem mindig megbízhatók, és a vírus természete miatt (hosszabb lappangási idő, tünetmentes hordozók, stb.) sem feltétlenül tudhatnak a légitársaságok minden fertőzésről. Több ország teljesen fel is hagyott a fertőzéskutatással a repülőgépein. Norvégiában például már csak „szórványosan” ellenőrzik az utasokat.

A Widerøe norvég légitársaság viszont beszámolt egy április 8-i esetről, amikor is a Norvégiából Angliába repülő járatának személyzete és utasai az érkezés után kellemetlen meglepetéssel szembesültek: a brit egészségügyi hatóságok megtudták, hogy két utas behozta a koronavírust Norvégiából, anélkül, hogy azok tudták volna, hogy fertőzöttek. A brit szabályok szerint minden utast 7 napos karantén alá helyeztek, és a Widerøe repülőgépének teljes személyzetét szabadságolták, mindannyian április 22-ig 14 napos házi karanténba kerültek.

Az Aftenposten az egészségügyi hatóság irataira hivatkozva azt írta, sem a norvég, sem az angol hatóságok nem kérték el az utaslistát. A norvég Népegészségügyi Intézet (FHI) nem is árulta el a lapnak, hány repülőjáraton észlelt koronavírusos esetről tudnak, a fertőzöttekkel kapcsolatban a felelős önkormányzatokhoz irányították a lapot.

A norvég egészségügyi hatóságok és a kormány (több másik országhoz hasonlóan meghozott) döntése értelmében a koronavírus-útmutató azt írja, Norvégiában minden repülőgépen üresen kellene hagyni a középső üléseket, mert szerintük így biztonságosabb, ugyanakkor Norvégia tömött repülőkön vitték haza a külföldön rekedt állampolgárokat. Az IATA szerint viszont a helyeket így feleslegesen elpazarolják, és a megszorítás szükségességét nem is támasztják alá a tények.

Ráadásul a számításaik szerint emiatt Európában 49, Ázsiában 54, Észak-Amerikában pedig 43 százalékkal kell növelniük a jegyáraikat, mert így csak az összes hely 62 százalékát tudják eladni, és mivel ritkán telnek meg a gépek, még alacsonyabb lenne a kihasználtság. Márpedig a válság előtt is csak akkor vált nyereségessé egy járat, ha a jegyek kb. háromnegyede elment rá, most pedig 2021-re is jóval a válság előtti szint alá lövik be a várható keresletet. (Aftenposten, Süddeutsche Zeitung)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér