Csak azokat nem védtük meg, akiket kellett volna

"Megvédtünk mindenkit, aki nem volt veszélyben, csak épp azokat nem, akiket kellett volna" - értékelte meglehetősen pesszimistán a járvány elleni védekezés első szakaszát Molnár Márk Péter egészséggazdaságtani szakértő a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (Meta) hétfő esti, a járvány társadalmi-gazdasági hatásait elemző konferenciáján, amiről a Napi.hu számolt be.

"Nem tudtuk megakadályozni az intézmények lefertőzését, a svédekhez hasonlóan nem tudtuk megvédeni az intézményekben élő időseket a vírustól" - mondta Molnár, aki szerint hiába zártunk korán, az idősotthonokban így is borzasztóan sokan haltak meg. Molnár amúgy a lezárásokat kifejezetten elsietettnek tartja utólag. Mint mondja, az egyetemek felmérése alapján "nagy számban nem is volt itt ez a vírus, amikor elkezdtünk görbét laposítani". Ezért szerinte, ha számszerűsíteni lehet a görbelaposítás mellékhatásait, a nyereséget meghaladó veszteséget okoztak a zárások az elmaradt ellátás okozta egészségveszteség miatt.

Ráadásul Molnár szerint a görbelaposítással nyert időt nem használtuk ki a felkészülésre, úgy nyitunk, hogy érdemben nem léptünk előre a záráshoz képest. Továbbra sincs kapacitás arra, hogy nagy magabiztossággal, költséghatékonyan mutassuk ki a vírust, vagy akadályozzuk a terjedését. És semmivel sem tudunk többet a vírusról, nem ismerjük a hatásmechanizmusát, nem tudjuk, miért fertőz egyeseket kevésbé, mint másokat, nem ismerjük a halálozási arányát, sem a terjedési sebességét.

Molnár szerint az is fenntarthatatlan, hogy a jelek szerint a covid-áldozatok megmentésére bármennyi erőforrást fordítanának, miközben amúgy a magyar egészségügyben naponta hoznak egészségveszteséggel járó döntéseket az erőforrások korlátossága miatt. Szerinte most, tekintettel arra, hogy még mindig nincs se védőoltás, se gyógymód a covid ellen, a járványügyi intervenciót egészség-gazdaságtani szempontok alapján is mérlegelni kell. "Nem a járvány eszkalációja, hanem a vírussal való fenntartható és értelmes együttélés a cél" - mondta, hozzátéve, hogy "nem azt kell megvédeni, aki fél, hanem aki veszélyben van". Vagyis elsősorban az időseket és a krónikus betegeket ellátó intézményeket.

De volt más példája is. "Hiába zártuk be a gyárakat, ha hagytuk, hogy az első napokban megfertőződött orvosok ezreket kezelgessenek védőfelszerelés nélkül" - mondta.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász is hasonló véleményen volt. "Leállítottuk az egész gazdaságot, hogy néhány tízezer embert meg tudjunk menteni, miközben járvány nélkül is több tízezres az elkerülhető halálozás évente Magyarországon" - mondta. Ő is azzal példálózott, hogy miközben a normál ügymenetben százmilliós tételeket se ítélnek meg az egészségügynek, most százmilliárdokat pörgettek bele a rendszerbe a járvány elleni védekezésre.

A jövőre tekintettel, mivel azzal számolnak, hogy a pandémia az életünk részévé válik, a telemedicina, a távfelügyeleti rendszer, illetve a krónikus és az otthoni ellátás modernizációját tartják a legsürgetőbbnek.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér