Végleg búcsút mondana a szélenergiának a kormány klímaterve

Több 444 videó?
Szeretném

Múlt századi értékeken alapul a kormány energia- és klímaterve az Enerigaklub szerint, amely hétfőn mutatta be elemzését a januárban nyilvánosságra hozott dokumentumról.  

Ebben a kormány azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, ami elsőre ambíciózusnak tűnik, valójában azonban ennek a nagy része már teljesült. Így 2017-hez képest mindössze 12 százalékos csökkentést kellene összehozni, ami a civil szervezet szerint nagyon kevés a hosszú távú klímavédelmi célok eléréséhez. Ebben az ütemben haladva

2050-ben még mindig több mint 43 millió tonna felett lesz az éves szénkibocsátásunk.Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője szerint a kormány stratégiájából egyszerűen hiányzik a környezeti fenntarthatóság szempontja. Például azt írják, „természetszerűleg az energiamennyiség csökkentése prioritás”, ugyanakkor rögtön hozzáteszik, hogy „gazdasági növekedés esetén sem az ipar, sem a közlekedés energiafelhasználása nem korlátozható”. 

Ennek megfelelően a kormány úgy számol, hogy 2017 és 2030 közt 15 százalékkal növekedne az energiafelhasználás. A légi közlekedésben és a közúti áruszállításban ennél is sokkal több, 60 százalékos növekedéssel számolnak a következő tíz évre, amit egyszerűen a kereslet növekedésével indokolnak. 

„Ez szembemegy mindazzal, amit 50 éve hallunk a kutatóktól” - mondta Munkácsy. Az Energiaklub szerint muszáj lenne visszaszorítani az energiafogyasztást, illetve átalakítani annak szerkezetét, hiszen az ország ökológiai lábnyomának 65-70 százalékáért az energiaszektor felelős. 

Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via AFP

A kormány szerint a stratégia legfontosabb célja, hogy erősítse az ország energiaszuverenitását és -biztonságát, fenntartsa a rezsicsökkentés eredményeit, valamint kivezesse a szenet az energiatermelésből, amihez atomenergiára és megújuló energiára van szükség.

„A hagyományos energiahordozókban szegény országoknak, mint amilyen Magyarország, az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés” - írják. 

Munkácsy szerint „ez csak azért furcsa, mert Magyarországon felhagytunk az uránérc bányászatával a 90-es évek közepén, és ezt nem is érdemes folytatni, mert a készleteink nem olyan minőségűek”, ehelyett importálni kell a paksi bővítéshez szükséges fűtőelemeket és technológiát. 

„Ha az atomenergiát tesszük a koncepció középpontjába, azzal Magyarországot még 60-80 évre kiszolgáltatott helyzetbe sodorjuk, ami nagyon messze van az energiaszuverenitástól és a biztonságtól. Ez a 20. század technológiája.”Márpedig Paks 2-nek fontos szerepet szán a kormány a 40 százalékos kibocsátácsökkentés elérésében. A stratégia úgy tervez, hogy 2030-ban a régi és az új blokkok is működni fognak még, de Magyar László, egy másik energiaklubos szakértő szerint „a mostani tudásunk alapján könnyen lehet, hogy az újak csak 2030 után lépnek üzembe”. 

Ha így lenne, az a mostani elképzelésekhez képest 2400 megawattnyi lyukat jelentene a villamosenergia-termelésben. A kormány ebből a szektorból teljesen kivezetné a szenet és a lignitet, amihez muszáj átalakítani a Mátrai Erőművet. A Mészáros Lőrinc holdingjának eladott, majd veszteségessé vált, végül az állam által visszavásárolt erőmű adja a teljes energiatermelő ágazat széndioxid-kibocsátásnak közel felét. (Ehhez képest csak a villamosenergia-fogyasztás 10 százalékát fedezi.)

A Mátrai ErőműFotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az Energiaklub munkatársai szerint viszont nem teljesen világos, mivel fogják ezt pótolni. Az átalakítás után létrejön majd egy gázturbinás erőmű, ami vélhetően biogázzal fog működni, bár ezt sem tudni teljesen biztosan. Ennek „forrása a térségben keletkező biomassza kellene legyen, ám ennek térbeli energiasűrűsége igen alacsony, ezért nem alkalmas ilyen méretű erőművek ellátására” - írja az elemzés.

A villamosenergia-szektorban a kormány főleg a napelemek számának növelésével erősítené a megújulók szerepét. Az Energiaklub szerint ezt aránytalan mértékben tenné, a szélenergiát továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyná (szélerőművet nem is lehet telepíteni), és a biogáz-felhasználás esetén is elég ködösen fogalmaz a stratégia.

Magyar szerint az adatok nem igazolják azt az elképzelést, hogy a Kárpát-medencében ne lenne jól használható a szélenergia, a már működő erőműveink is Németországhoz, Dániához hasonló kihasználtsági mutatóval bírnak. Úgy látja, ha nem is az ország minden pontján lehetne jól használni, de nem szabadna elengedni ezt az energiaforrást. 

A hűtés-fűtés szektorban is komoly szerepe lenne a napenergiának, a stratégia 423 százalékos növekedést tervez az így termelt hőenergiában. Az Energiaklub szerint érthetetlen, hogy ehhez képest miért csak kétszer említik a „napkollektor” szót, pláne úgy, hogy Dániában száznál is több települési szintű napkollektoros távhőrendszer működik. Magyarországnak pedig sokkal kedvezőbbek a természeti adottságai ilyen szempontból. 

Viszont az Energiaklub is támogatja a kormány „falufűtőművekkel” kapcsolatos tervét, amelyek kisebb települések távhőellátását biztosítanák, megújulókra alapozva.

Szélerőmű az Északi-tengeren, Helgoland közelébenFotó: Carsten Rehder/dpa

Összességében a kormány a 2017-es 13-ról legalább 21 százálékra emelné a megújuló energia arányát a végső energiafelhasználásban, ami elég kevés ahhoz képest, hogy az uniós tagállamok átlagosan 32 százalékot céloztak meg. Munkácsy szerint ez „minimálprogramnak” tűnik, még úgy is, hogy 2013 óta egyedüli uniós országként nálunk csökkent a megújulók aránya.A megújulókon belül a mostani állapothoz hasonlóan túlsúlyban marad a biomassza:

A megújuló energiaforrások felhasználása forrás szerinti bontásban, ktoeFotó: Nemzeti Energia- és Klímaterv

„A biomassza az egyik legellentmondásosabb megújuló forrás. Vannak tanulmányok, amelyek szerint ez már nem kívánatos, hiszen a kílamváltozás és az energiafelhasználásunk olyan fázisban van, amikor nem szabad bolygatnunk a természetes széndioxid-nyelőket” - mondta Csontos Csaba, szintén az Energiaklub elemzője.

A szervezet szerint az sem világos, pontosan milyen biomasszára gondol a kormány, az eddigi gyakorlatból kiindulva mindenesetre könnyen lehet, hogy a fűtés esetében tűzifára. Ez azért lenne probléma, mert egyes területeken, például a Bükkalján már most fenntarthatatlan a tűzifafelhasználás. 

Ráadásul az utóbbi években úgy megdrágult a tűzifa, hogy sokan környezetkárosító fűtőeszközökre, elsősorban szénre, lignitre tértek át. Ennek súlyos következményei vannak például a Sajó-völgyben. 

A szakértők régóta javasolják a kormánynak, hogy kezdjen átfogó épületfelújításokba, hiszen a rossz állapotú épületek felelősek az energiafogyasztás jelentős részéért, és egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból. Az energia- és klímatervben erről kevés szó esik, de az ígéret szerint még idén elkészül egy hosszú távú épületfelújítási stratégia is.