Az új nemzetbiztonsági törvény nem fogja megállítani a hongkongi tüntetőket

külföld
2020 július 02., 18:59
  • Kína megszavazta a nemzetbiztonsági törvényt, ami törvénytelennek mondja ki a hongkongi Kína-ellenes megmozdulásokat és tovább korlátozza a városállam autonómiáját.
  • A szigorú törvény ellenére a tüntetéshullám nem torpant meg, július elsején újabb tüntetést tartottak.
  • De kik ezek a tüntetők és mitől ilyen elszántak?

Június 30-án a kínai parlament elfogadta az új nemzetbiztonsági törvényt, ami kimondja, hogy kínai bírókat delegálhatnak a hongkongi bíróságokra és a kínai erőszakszervezetek irodákat nyithatnak a városban. Emellett terrorveszélyre hivatkozva illegálissá tették az elszakadási törekvéseket, a felforgatást és az idegen erőkkel való összejátszást is, ami válasz a 2019 szeptemberben indult tüntetéssorozatra.

Egy nappal a törvény hatályba lépése után is tüntettek

A hongkongi tüntetőket úgy tűnik, hogy nem tartja vissza a nemzetbiztonsági törvény, ugyanis július elsején újra ezrek vonultak utcára. A tüntetésnek most nem csak a törvény megszavazása volt az apropója, hanem az is, hogy július elsején a hongkongiak hagyományosan felvonulnak, ugyanis ez az évfordulója annak, amikor Hongkongot visszacsatolták a britektől Kínához. A felvonulásra azonban nem kaptak engedélyt, ezért a tüntetők úgy tettek, mintha csak lézengenének az utcán.

link Forrás

A kínai rendőrség viszont máris az új törvény szerint cselekedett, a szerdai tüntetésen előállítottak 370 embert, közülük tízet - egy 15 éves lányt is - a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt tartóztattak le. A nemzetbiztonsági törvényt megsértők akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is számíthatnak, amiből 10 évet le is kell ülni. Három évet kaphatnak azok is, akik csak részt vesznek a „bűncselekmény” elkövetésében. A tíz letartóztatott tüntetőt felbujtással és mások uszításával gyanúsítják.

photo_camera A július elseji tüntetésen ismét bevetettek könnygázt. Fotó: Simon Jankowski/NurPhoto via AFP

A kínai Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottságának egyetlen hongkongi képviselője, Tam Yiu-chung úgy kommentálta az eseményeket:

„Lehet, hogy nem értették a törvény tartalmát. Nagyon szomorúak vagyunk, amiért ezek a fiatalok, tinédzserek megsértették a törvényt. Tényleg nem akarunk ilyen eseteket látni” - mondta.

Ezek a tüntetők nem fogják feladni

Kozári Zita, Hongkong-aktivista szerint a nemzetbiztonsági törvény nem fogja eltántorítani a tüntetőket.

„Szeptemberig, a hongkongi törvényhozó tanácsi választásokig biztosan nem fogják abbahagyni a tüntetést. Az a jelmondatuk, hogy ,,ha mi égünk, akkor ti is égtek velünk", ami azt jelenti, hogy Hongkongot nem úgy fogják átengedni Kínának mint a világ pénzügyi vezető központját, hanem előtte lerombolják” - mondja.

Az, hogy pontosan mit akarnak elérni a hongkongi tüntetők, nem teljesen egységes, nincs igazán konszenzus róla. A tüntetéshullám még 2019 szeptemberében. a kiadatási törvény miatt indult el, akkor a tüntetők már megfogalmaztak öt követelést. Ezekben benne van a kiadatási törvény visszavonása (ami a tüntetéseknek köszönhetően meg is történt), a hongkongi rendőrség túlkapásainak kivizsgálása, a letartóztatott tüntetők szabadon engedése, a tüntetések zavargásnak minősítésének visszavonása, Carrie Lam Hongkong kormányzójának lemondása, a hongkongi törvényhozás tagjainak és a főminiszternek közvetlen szavazással történő megválasztása.

Kozári szerint a tüntetők még mindig ezt az 5 követelést emlegetik, de bizonyos zászlókon az olvasható, hogy a szabadságért és a demokráciáért harcolnak, míg például a kék színű zászlók a teljes elszakadást hirdetik.

photo_camera Tüntetés január 3-án. Fotó: ANTHONY WALLACE/AFP

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért ilyen elszántak a hongkongi tüntetők, látnunk kell, hogy pontosan kikből állnak és mit akarnak.

„A hongkongi tüntetők nem olyanok, mint az amerikai tüntetők. Ők nem gyújtogatnak és fosztogatnak indokolatlanul, nagyon logikus és célirányos az, hogy mit rongálnak meg. Például kizárólag olyan üzleteket gyújtanak fel, amik kínai tulajdonban vannak vagy az elnyomás jelképei, mint például a kínai bankok vagy a metróállomás, ahol egy éve augusztusban szétverték a rendőrök a tüntető tömeget és néhányan életüket is vesztették” - magyarázza Kozári Zita.

photo_camera Fotó: NICOLAS ASFOURI/AFP

A tüntetők nem csak azt határozzák meg nagyon pontosan, hogy kik ellen indítanak támadást, hanem annak a módjára is van egy rendszerük. Alapvetően háromfajta „büntetéssel” élnek:

  • dekorálnak, vagyis festékszóróval kipingálnak egy épültet, cégtáblát,
  • renoválnak, ami egy üzlet, helyiség szétverését jelenti,
  • és gyújtogatnak, amit tűzvarázsnak hívnak.

Minden büntetésnél azonban nagyon fontos alapszabály, hogy tilos a fosztogatás, az emberélet pedig mindennél fontosabb. Minden ilyen akciót ráadásul nagyon szervezetten visznek véghez. Kozári szerint a média ezért is imádja őket, mert „jól viselkednek ”.

Háttértársadalom támogatja a tüntetőket

A hongkongi tüntetők azonban egyáltalán nem homogének.

„A tüntetők alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak azok a hétköznapi hongkongiak, akik demokrácia pártiak, de békésen, családdal együtt vonulnak az utcára. Mellettük pedig vannak a „bátrak”, a „fekete ruhások”, „szabadságharcosok”, akik a három büntetési formát valósítják meg” - mondja Kozári Zita.

A szabadságharcosoknak látszólag nincs vezetőjük, egy applikációkon keresztül verődnek bandákba, ahol aztán felosztják a feladatokat, de Kozári Zita szerint kapcsolatban állnak demokrata politikusokkal. Ezt arra alapozza, hogy néha nagyon tudatosan visszavesznek a szabadságharcosok a lendületből, ami szerinte annak tudható be, hogy nemzetközi színtéren olyan lépések indulhatnak, ami az ő malmukra hajtja a vizet és ilyenkor „jól kell viselkedni”.

photo_camera A szabadságharcosok a szeptember 15-i tüntetésen. Fotó: EyePress News via AFP

A szabadságharcosok azok a fiatalok, akiket a szeptemberi tüntetések alatt a szüleik elzavartak otthonról, amiért lázadni kezdtek. Ők nem tudnának működni azok nélkül a civil tüntetők nélkül, akik folyton a kezük alá dolgoznak.

„Hongkongi anyacsoportok segítik ezeket a fiatalokat, főznek rájuk, vesznek nekik metrójegyet, önkéntes autósok viszik őket A-ból B-be a tüntetéseken vagy állnak a vízágyú elé, hogy védelmezzék a szabadságharcosokat. Gyakorlatilag egy háttértársadalom alakult ki, ahol a sárgák a demokrata pártiak, a kékek pedig a Kína-pártiak” - meséli Kozári.

Nem csak az anyák, de demokráciapárti boltok, üzletek is támogatják ezeket a fiatalokat, étellel, ruhával, szállással.

A tüntetőkön már csak azért sem könnyű fogást találni az új törvénnyel, mert nagyon leleményesen megpróbálják kijátszani azt. Az egyik mondásuk, hogy „Légy víz!”, ami azt jelenti, hogy a tömeg sose bekeríthetően, egy helyre koncentrálódva gyűljön össze, hanem folyjon szét az utcákon, ahogy a víz is a környezete alakját veszik fel. Ha pedig egy nagyobb fekete ruhás csoportot mégis körbevesz a rendőrség, akkor a többi harcos rögtön a segítségükre siet, hogy kimentsék őket.

Magát a törvényt pedig úgy próbálják kijátszani, hogy például nem lengetik a Kína-ellenes zászlókat, hanem lerakják a földre, vagy a függetlenséget hirdető zászló elé biggyesztik azt a szót, hogy „ne”.

Kozári szerint a tüntetők a nemzetközi reakciókban és segítségben bíznak, és egykönnyen biztosan nem fogják feladni Hongkongot.

Hogy jutottunk ide?

A 7,5 millió lakosú Hongkong 1997-ben került vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól. Az akkor kötött megállapodás értelmében a város különleges közigazgatási státuszt élvez 50 évig, amelynek lényege az „egy ország, két rendszer” elv. Ennek köszönhetően Peking úgy érezhette, hogy sikerült megszereznie a globális gazdasági rendszer egyik központját, míg a hongkongiaknak sem kellett feladniuk autonómiájukat.

Azonban már 2014-ben politikai változások indultak el Hongkongban, egyre több ember követelte az egyenlő és általános választójogot a kormányzó személyének megválasztására.

A mostani tüntetéshullám pedig a kiadatási törvény miatt kezdődött el 2019 szeptemberében, amikor a kínai kormány azt akarta elérni, hogy Hongkong bárkit könnyedén kiadhasson az országnak. A tüntetést már akkor is rendőri túlkapások kísérték, folyamatos volt a könnygázozás és a gumilövedékek használata. A törvénytervezetet végül vissza is vonták. A tüntetéseknek nem ez, hanem a koronavírus vetett véget egy időre. Miközben a járvány tombolt, addig Kína kitervelte, hogy hogyan korlátozza még tovább Hongkong autonómiáját. Ekkor jött a nemzetbiztonsági törvény, amivel törvénytelennek mondták ki a Kína-ellenes megmozdulásokat.

A tüntetők eddig nem sok nemzetközi segítséget kaptak, de Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke felajánlotta, hogy a hongkongiak tartózkodási engedélyt és munkalehetőséget kapnak Angliában. Ami miatt Peking azonnal megfenyegette Londont.