A nyugati világ látványosan különböző, egymással akár heves vitában álló kormányai a fehérorosz választásokat és az azt követő tüntetések közben alkalmazott brutális rendőri erőszakot látva néhány alapvető kérdésben gyorsan megegyeztek: a Trump-adminisztráció és az EU például egyaránt kijelentette, hogy a választások nem voltak szabadok és tisztességesek és az erőszak mértéke tűrhetetlen. De ezen túl a régiónk vezetői, köztük a magyar kormány legszorosabb szövetségesei is kemény hangot ütöttek meg:

• Lengyelország és a három balti ország államfői csütörtökön közösen szólították fel Minszket az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszak azonnali beszüntetésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására és a belpolitikai párbeszéd elindítására.
• Janez Jansa szlovén és Andrej Babis cseh miniszterelnök egyaránt a választások megismétlését sürgette nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett, utóbbi pedig azt is leszögezte, hogy addig kell fenntartani a szankciókat, amíg ez meg nem történik.

A magyar kormány ehhez képest négy napig teljes hallgatásba burkolózott, de amikor Szijjártó csütörtökön megtörte a csendet, abban se volt több annál, mint hogy „párbeszéden alapuló EU-s döntésekre” van szükség. A Reuters másnap aztán arról írt diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy csak Magyarország nem támogatta a Fehéroroszország elleni szankciókat az uniós külügyminiszterek pénteki rendkívüli ülésén.

Egy ilyen történelmi helyzetben nagyon nem mindegy, mi a magyar álláspont, és szerencsére vasárnap este maga a külügyminiszter fejtette ki gondolatait a fehérorosz válságról. Az egészet el lehet olvasni lent, a kérdés egyszerű: mi a magyar álláspont? Pluszpontokért: elítéli a magyar kormány a rendőri erőszakot? Támogatja új választások kiírását? Megszavazza a szankciókat? Sok sikert a megfejtéshez!

„Az európai politikai közvéleményt továbbra is a minszki helyzet foglalkoztatja. Ma telefonon beszéltem is erről Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi főképviselőjével és Heiko Maas német külügyminiszter-kollégával.

Remélhetőleg minél előbb sikerül olyan megnyugtató megoldásokat találni, melyek a párbeszéden alapulnak és az Európai Unió egységes álláspontját tükrözik.

A kérdés mindenesetre napirenden lesz a külügyminiszterek következő tanácsülésén, augusztus 27-én és 28-án, Berlinben.”