Ez azért keményebb, mint egy náci karlendítés a Fidelitas-táborban

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

„A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy minél szélesebb körben megismertesse a zsidóság történelmét és hagyományait, mivel meggyőződése, hogy ezen ismeretek terjesztése lehetőséget ad az antiszemitizmus és az ehhez kapcsolódó negatív nézetek visszaszorítására is. Politikájában zéró toleranciát hirdetett az antiszemita jelenségekkel és megnyilvánulásokkal szemben.” (1039/2019 III. 18. Kormányhatározat.)

Orbán Viktor és kormánya mindig nagyon érzékenyen reagál, ha a kormány vagy a párt környékén előkerül az antiszemitizmus vádja. Orbán első kormányzati ciklusa alatt tanulta meg, milyen nehézségeket okozhat, ha nem tudja magától eltávolítani ezeket a vádakat, amelyek azért a magyar jobboldal különbüző figuráival kapcsolatban időről időre felmerülnek. Azóta nagyon szoros kapcsolatot épített ki Izraellel, a Fidesz szinte testvérpárti kapcsolatba került a jobboldali Likuddal, Netanjahuval pedig személyesen is kitűnő a kapcsolat. Ez sokat számít Izrael legszorosabb szövetségesénél, a világ elsőszámű hatalmánál, az Egyesült Államoknál is. (A Direkt36 részteles elemző cikke a témában:  Az izraeli szövetség, ami átírta Orbán politikáját.)

Sőt, a Fidesz a baloldal ellen fordítva régi fegyverét, maga is elkezdte támadásra használni az antiszemitizmus vádját. Egyrészt a menekült/muszlimellenes kampányban a menekültekkel szemben megértőbb, illetve Izrael keményvonalas nacionalista politikájával szemben kritikus nyugat-európai baloldalt antiszemitázták rendszeresen a kormánysajtóban, másrészt az összeálló hazai ellenzékkel szembeni stratégia fontos eleme lett a Jobbik korábbi, tényleg durva és védhetetlen antiszemita megnyilvánulásainak felhánytorgatása.

A kormány tagjai előszeretettel fotózkodnak kipában, és bőségesen támogatják a hazai ortodox zsidó szervezeteket, emléknapot tartanak, emlékhelyeket állítanak. A zsidósággal kapcsolatban a pc-ellenes harc szabályai sem érvényesek. Miközben bőszen hangoztatják a zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben, azért létezik a párhuzamos jobboldali valóság is, amely egyáltalán nem szakított ezzel a kínos, ám kétségtelenül létező hagyománnyal, és a Fidesz kulcspolitikusai is ki-kikacsintanak a zsidóellenes nézetekre fogékonyabb közönségre. 

Amikor 2012-ben a magyar parlament és Kövér László szervezésében kvázi rehabilitálták és ünnepélyesen újratemették az antiszemita szerkesztőt, a Szálasi mellett végig kiálló írót Nyirő Józsefet, akkor a házelnök azzal védekezett, hogy Nyirő „irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus”. 

2014-ben a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy ugyan a magyar állam 1941-ben sok ezer, a Szovjetunió nyugati területei felől az előrenyomuló németek elől Magyarországra menekülő zsidót utasított ki az országból – akiket aztán visszatoloncoltak, és Kamenyec-Podolszk térségében több mint húszezer embert mészárolt le közülük az SS  –, de az nem deportálásnak, hanem inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető. Szakály Sándor később elnézést kért: „...akiket kijelentésemmel megsértettem, én megkövetem. Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt.”

Szintén ebben az évben a zsidó szervezetek tiltakozása ellenére felállították a Szabadság téri megszállási emlékművet, aminek középpontjában Gábriel arkangyal áll, akit éppen megtámad a német birodalmi sas. Bírálói szerint az alkotás egyértelműen azt sugallja, hogy a magyar társadalom a második világháborúban elkövetett bűnök áldozata, és feledtetni próbálja azt a tényt, hogy Magyarország, magyar politikusok, hatóságok aktív szerepet vállaltak a zsidóként megjelölt tömegek kirekesztésében, meghurcolásában és kiirtásában és, hogy az ország az utolsó pillanatig kitartott a háborúban a náci Németország mellett. Orbán Viktor a tiltakozó amerikai kongresszusi képviselőknek írt levelében így védte a szobrot: „Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19. az áldozatok emlékére.” Leszögezte, hogy nem holokauszt-emlékműről van szó. Ettől függetlenül a szobrot a mai napig nem avatták fel. 

2016-ban Donáth György antiszemita politikus szobrát sem sikerült felavatni a Páva utcai holokauszt emlékközpont közvetlen közelében. Ettől függetlenül Gulyás Gergely, a Fidesz és az Országgyűlés akkori alelnöke közölte avató beszédét, amiben azt írja, hogy: „Az eredendően bűnös emberi élet esetén azonban fogalmilag kizárt, hogy valakinek tökéletessége miatt állítsunk emléket. (…) A Donáth Györgynek állított szobor sem jelent egy fájóan rövid, de sűrű életút minden lépésével való azonosulást.” A szobrot végül eltávolították. 

A Fidelitas táborban náci módra karlendítő fideszes újságíró hiába magyarázta, hogy az nem az, aminek látszik, távoznia kellett Habony Árpád lapjától, eltűnt a közéletből. A Zyklon-B-ről daloló kollégáját szintén hátrébb vonták: tévében már nem szerepel, de a Pesti Srácoknál még blogolhat. A Jobbik politikusát, Jakab Pétert az Echo Tv-n jákobozó kormánypárti megmondók nyilvános önkritikát gyakoroltak. Megadja Gábor akkor azt írta: „Hibáztam. Tudnom kellett volna hogy a viccnek és a másokon való gúnyolódásnak is van egyértelmű határa. Én ezt a határt átléptem.” A jákobozó fideszes influenszereket büntetésből átvezényelték egy másik közpénzből fenntartott műsorba, ahol ellensúlyozandó a korábbiakat, már a németek kiirtásán poénkodtak.

A Soros György zsidó milliárdos ellen folytatott, vizuális eszközeiben a klasszikus antiszemita hecckampányokra emlékeztető (háttérből embereket dróton rángató ördögien vigyorgó bankár és a többi) kormányzati kommunikációs hadjáratot Szijjártó Péter azzal védte a Jerusalem Postnak adott interjújában, hogy a kormányt nem érdekli Soros vallása, és az az antiszemita, aki a vallást belekeveri ebbe az ügybe.

Raffay Ernő idén augusztus 20-án átvette a kormánytól a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. A nácik által kedvelt „hátbaszúrás elméletet” (amely szerint az első világháborús vereséget nem az Antant túlereje, hanem a hátországban szervezkedő kommunisták, szabadkőművesek, zsidók okozták) újramelegítő, illetve Trianonra alkalmazó történész szerint a magyarországi zsidók ugyanolyanok, mint a muszlim migránsok, ha beengedjük őket, akkor kivernek minket a vagyonunkból. A Fideszt pedig azért gyalázzák az egész világon a sajtóbirodalma miatt, mert azt a zsidóktól vette el. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott: „Nem kell egy történésznek minden mondatával feltétlenül azonosulni ahhoz, hogy egy életműre azt tudjuk mondani, hogy kitüntetést érdemel”.

A fenti esetek némelyike szimbolikus ügy, egyszerű baki, többségük tudatos provokáció. Közös bennük, a hatalom minden esetben talált valamilyen magyarázatot, néhánynak még következménye is lett, de egyik sem volt közel sem olyan durva, mint az, amiről a 2020. szeptember 8-i Partizán adásban beszéltek a Vidnyánszky Attila által 2013 óta művészeti rektorhelyetteseként irányított kaposvári színészképzőn diplomázott fiatalok. Bergendi Barnabás és Hermányi Mariann arról beszéltek, hogy a nemzeti és keresztény gondolat megjelenítése az oktatásban, amit a magyar színházi korlátlan urának szánt Vidnyánszky hiányol a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a diákokat Takaró Mihály oktatja dráma- és színháztörténetre. Aki sok tanárukkal ellentétben becsülettel, lelkiismerettel végzi munkáját, nagyon szuggesztív jelenség és egy „ijesztően okos ember”. Emellett pedig az órákon rendszeresen tesz nyíltan antiszemita megjegyzéseket. Például, hogy Kertész Imre nem volt magyar, és a Nyugat folyóirat nem volt más, mint zsidó szennylap.  

Igen, ismételjük el: 2020-ban Magyarországon a kormány által kitüntetett irodalmár azt tanítja, hogy Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond és a többiek újságja zsidó szennylap. Takaró Mihályról korábban is lehetett tudni, hogy rajong az antiszemita írókért, de most először hallottuk tanítványok szájából, hogy mit is jelent számára az a keresztény és nemzeti értékrend, amelyet olyan szívesen hangoztat.

A két volt hallgató azt mondja, hogy az ideológiai nevelés, amivel az SZFE oktatóit vádolják, pont Kaposváron valósult meg.

Takaró nemcsak néhány gimnazistát és színészhallgatót tanít, jóval fontosabb, nagyobb hatású figurája a rendszernek. Szerepet kapott a 2020-as nemzeti alaptanterv (NAT) irodalmi részének kidolgozásában. A NAT az a szabályrendszer, ami megalapozza az oktatást, és szellemileg orientálja a magyar diákok tízezreit.

Biztos ezt is meg lehet valahogy magyarázni, de nehezebb lesz, mint egy karlendítést a Fidelitas-táborban.

„A kormány egyetért azzal és támogatja, hogy az állami és nem állami oktatási intézményekben az antiszemitizmussal kapcsolatos történelmi tényeket és jelenségeket objektív megvilágításban, a legszélesebb körben ismertessék, ezzel is erősítve az antiszemitizmus elleni küzdelmet.” (1039/2019 III. 18. Kormányhatározat.)