• A mai nap számokban: 876 újonnan azonosított fertőzött, 3 halott.
• Újraindult a koronainfó, Müller Cecília in da haúz!;
• Nem mintha ettől tájékozottabbak lennénk, ezeken a délelőtti szeánszokon újszerű információ alig, kérdéseinkre válasz egyáltalán nem hangzik el.
• Közben magyar kutatók felfedezték, hogy ezt a vírust kalapáccsal se lehet agyonütni.

Ha valaki 2020. szeptember 21-én, hétfőn 9:19-kor az Operatív Törzs hivatalos oldaláról, a koronavirus.gov.hu-ról próbált volna tájékozódni a járványhelyzetről, az aktuális számok, hasznos információk, táblázatok, grafikonok, járványgörbe, stb. helyett Orbán Viktor értekezése fogadta a libernyákokról.

Ebből egyből eszembe is jutott a járványidőszak egyik legjobb, legszakmaibb hírforrása, a Stat News remek pénteki interjúja Heidi Tworekkel, a British Columbia-i Egyetem professzorával arról, hogy hogyan is kellene kommunikálnia egy kormánynak járvány idején. Tworek szerint a sikeres járványügyi kommunikáció titka a transzparencia, a közösségi értékek kommunikációja és az, hogy világosan definiálva legyen, mit tekintünk a járványügyi stratégia sikerének. Magyarországon most ez utóbbi, ha jól értettük a miniszterelnök szavait az, ha nem fognak tömegével meghalni emberek. Tudni csak azt tudjuk biztosan, hogy a tesztkapacitások leterheltsége miatt arról sincs valós képünk, hogy valójában milyen mértékű éppen a járvány az országban. Hogy milyen sebességgel terjed a vírus, azt legfeljebb kutatók interjúkban elejtett félmondataiból lehet csak kikövetkeztetni.

És bár időközben Müller Cecília tisztifőorvos és a koronainfó is visszatért a képernyőre, sok köszönet ebben sincs. A hétfői tájékoztatón például egyáltalán nem hangzott el érdemi új információ, cserébe egyetlen kérdésünkre se válaszoltak.

Végül aztán a koronavirus.gov.hu-ra is felkerült legalább a minimálisan elvárható információ az újonnan azonosított fertőzöttekről és az elmúlt 24 órában elhunytakról, kiegészítve azzal a sem nem érdekes, sem nem hasznos információval, hogy a járvány elmúlt hét hónapjában a fertőzöttek, elhunytak, gyógyultak hány százaléka volt budapesti. Nézzük:

876 új fertőzött, 3 halott

A vasárnapi rekord után hétfőre valamelyest visszaesett az újonnan azonosított fertőzöttek száma, de mert a hazai tesztkapacitások oly mértékben leterheltek, hogy már nemcsak a tesztek eredményére, hanem magára a mintavételre is napokat kell várni, ebből olyan sok mindenre nem lehet következtetni.

Ami tény, hogy a fertőzések folyamatos nagy száma miatt az aktív fertőzöttek száma napról napra rekordot dönt, illetve az is látható, hogy az elvégzett tesztek arányában kiugróan magas, aktuálisan 8 százalékot is meghaladó a pozitív eredményt adók száma. Tekintettel a fertőzések felismerésében mutatkozó latenciára és arra, hogy tényleges korlátozásokat csak a mai nappal léptetett életbe a kormány, a következő egy hétben még biztosan nem számíthatunk javulásra. Arról nem is beszélve, hogy a járvány most minden adat szerint elsősorban a 30 év alattiak körében terjed, akik sokkal jobb eséllyel vészelik át tünetmentesen a betegséget, tán nem is tudva róla, hogy fertőzöttek.

Új eljárásrend

Alig egy hónappal azután, hogy az országot elérte a járvány második hulláma, el is készült az új járványügyi eljárásrend. A lényeg: immár nem kell teszt ahhoz, hogy a háziorvos karanténba küldje a tüneteket mutató beteget, még ha ez nem is határozattal elrendelt, ellenőrizhető karantén.

Elfogyott a szerencsénk

Közép-Európa váratlan sikersztori volt a járvány első hullámában, különös tekintettel arra, hogy amúgy milyen általános állapotban van ezekben az országokban az alulfinanszírozott egészségügy, és hogy az országok javában olyan populisták vannak hatalmon, akik nem nagyon adnak a szakértő véleményekre, írja cikkében a The Conversation. A járvány második hullámában már nincs ekkora szerencsénk. És Magyarországon még istenes a helyzet Romániához és Csehországhoz képest. Az előbbiben a bukaresti kórházak covid-osztályai már júliusra megteltek, az utóbbiban európai összevetésben nem nagy népessége ellenére a múlt héten volt nap, amikor háromezernél is több új fertőzöttet regisztráltak.

Hogy miért történt ez így? A cikk szerint mivel a járványhelyzetet hatalmuk kiszélesítésére használták (ld. felhatalmazási törvény), ellenben nem nyújtottak anyagi segítséget a járványt kísérő gazdasági válságba beleroppanó rétegeknek, ezekben az országokban a közvélemény a járványügyi intézkedések ellen fordult. Márpedig "a populista kormányok rendkívül érzékenyek a közvélemény negatív reakcióira", írják. Emellett úgy tűnik, hogy az első hullám sikeres kezelésének áldozatai is vagyunk: mivel akkor tényleg sikerült elkerülni a tömeges halálozást, most a közvélemény és a döntéshozók is hajlamosak alulbecsülni a járvány jelentette fenyegetést. A tavaszi sikert pedig Bulgária és Magyarország is eltékozolta, mert a nyugodt nyári hónapokat nem a tesztelési és kontaktkutatási kapacitások, illetve a támogatási rendszerek kiépítésére fordította.

Újra állnak a szűrősátrak

A járvány elleni védekezés központjának kinevezett Dél-Pesti Centrumkórházban március 25-én, a járvány első hullámában épített ki sátorkomplexumot a Honvédség. Ez a nyáron kihasználatlanul állt, most azonban a betegszámok növekedésével indokolttá vált újbóli beüzemelése.

Rugalmasabb a vírus, mint gondolták

De szó szerint, mint egy gumilabda! A Semmelweis Egyetem kutatói vizsgálataik során megállapították, hogy a járványért felelős SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenállóbb vírus, ami legendás, a nevét is adó tüskéi miatt sokáig fertőzőképes marad a gazdatesten kívül is.

Gömöry Zsolt rosszabbul van

A járvány második hulláma a magyar celebvilágot is utolérte. Liptai Klaudia is szenved a tünetektől, Pataky Attilát kórházban kellett kezelni, de zenekara, az Edda billentyűse, Gömöry Zsolt még nála is rosszabbul van. „Egy hét után is ramatyul érzem magam. Az egyetlen, amiben kis előrelépés tapasztalható, hogy nappal már nincs olyan borzasztóan magas lázam" - mondta a Blikknek.