Timmermans óvatos lenne Magyarországgal a klímavédelmi EU-s pénzek kiosztásánál

Interjút adott a HVG-nek Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke.

Szerinte nehéz, de végrehajtható feladat az EB új terve, ami 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban 2030-ig. Több ország - például Magyarország is - nehezményezte az átalakítások miatt rájuk háruló áldozatokat. Timmermans szerint viszont "a semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé", utalt a szélsőséges időjárásra, szárazságokra és erdőtüzekre, amiket a klímaváltozás következményeiként már most el kell viselnünk.

Az EB-alelnök Karácsony Gergellyel is egyeztetett arról, hogy hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a budapesti tömegközlekedést. A háztartások energiafogyasztásának fenntarthatóvá alakítása mellett a következő legfontosabb cél szerinte a közlekedés karbonkibocsájtásának a csökkentése.

A Bizottság semleges abban, hogy milyen technológiát válaszanak a tagországok a dekarbonizációhoz. Timmermans ezért nem foglalt állást Magyarország atomenergiai beruházásai kapcsán, de szerinte fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontból is vannak jobb technológiák, például a szélenergia használata, amit mi teljesen elhanyagolunk.

A klímacélok eléréséhez 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. A támogatásokat az országok fejlesztési tervei alapján osztják szét, ha valamelyik ország nem megfelelően költi el, az OLAF és a Bizottság is felléphet ellene.

Ha pedig megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében

- mondta Timmermans.

A korábban jogállamiságért felelős EB-biztos azt mondta, korábbi feladatát nehezebbnek tartja, mert a klímaváltozás elleni harc céljaival minden tagország egyetért, csak a módszerekről folyik a vita, a jogállamiság esetében viszont gyakran ideológiai konfrontáció alakul ki a demokráciáról, erre a vitára pedig az EU még nem érett meg.