"Jó nagy szarban vagyunk" - ilyen kommentárokat fűztek hétfőn európai bürokraták, diplomaták és szakértők ahhoz, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta az EU következő hét évére szóló költségvetés elfogadását, a benne lévő óriási gazdaságélénkítő csomaggal együtt. A két ország azért vétózott, mert jövő évtől a jogállamisági feltételekhez kötnék a kifizetéseket, itt írtuk meg hogyan fajult el a vita, és itt azt, hogy miért van maga a mechanizmus.

Az első nyilatkozatok alapján teljesnek látszik a patthelyzet:

• Budapest és Varsó nem engedi, hogy az EU a nehezen kialkudott gazdaságélénkítő pénzosztását elkezdje, még a saját pénzéről is lemond, csak ne legyen jogállamisági mechanizmus.
• A nyugati országok nagy része és az Európai Parlament döntő többsége viszont nem engedi, hogy a mechanizmus nélkül induljon az új költségvetés.
• Minden szereplőnek vétójoga van.

Leválasztani a mechanizmust az új költségvetésről

Kedd reggelre előkerült egy olyan ötlet, amiről addig csak háttérben beszéltek egyesek. Többek között Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hozta elő, illetve ír róla néhány EU-s szakértő is, illetve beszéltünk olyan EP mellett dolgozó jogászokkal, akik megerősítették, hogy elvi szinten az ötlet akár működőképes is lehet.

Abból indulnak ki, hogy a jogállamisági mechanizmust el lehet fogadni Lengyelország és Magyarország nélkül is. Az Európai Parlament várhatóan a jövő héten szavaz róla, és utána az Általános Ügyek Tanácsában az EU-s témákért felelős miniszterek is szavaznak, és ha ott is átmegy, akkor január elsejétől hatályos lesz.

Hétfőn a tagállamok nagykövetei már tartottak egy próbaszavazást, ott simán átment minősített többséggel, vagyis ha nem gondolják meg magukat az európai kormányok a következő napokban, akkor a mechanizmus élesíthető. Ha pedig élesíthető, akkor azt alkalmazni kell jövő év elejétől minden kifizetésre - szól az érvelés.

Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy ha nem lesz új költségvetés a lengyel és a magyar vétó miatt, akkor az idei kifizetések alapján működik tovább az EU, meghosszabbítva az idén lejáró pénzügyi ciklust. Vagyis amennyi pénz idén jött kohézióra, agrártámogatásra, bármire, annyi új költségvetés nélkül is jönne jövőre is.

Csakhogy lesz addigra jogállamisági mechanizmus, és ha az Európai Bizottság sérülni látja a demokráciát valamelyik tagállamban, és ezzel a többi ország minősített többsége is egyetért, akkor ezt a pénzt is el lehetne venni a renitens kormányoktól.

Esetleg éppen azoktól, amelyek megvétózták a költségvetést és a mentőcsomagot. Egy ilyen politikai bosszú egyáltalán nem volna elegáns, de a Bizottságnak van már muníciója a jogállamisági elvek megsértését kimutatni Magyarországon és Lengyelországon, és a tagállamok többsége nyilvánvalóan dühös a két kormányra a vétó miatt, hiszen túl sokba kerül nekik a késlekedés.

A jogállamisági mechanizmust eddig mindig a költségvetéssel kötötték össze, a jogszabály első változatát készítő Európai Bizottság is, a Parlament és a Tanács is, de ennek főleg politikai okai voltak. Így hirdették, hogy az új pénzügyi ciklusban új szabályok jönnek. Jogilag azonban nincs szigorúan összekötve a költségvetés és a mechanizmus, két külön jogszabályról van szó valójában.

Vannak azonban kétkedő hangok is Brüsszelben. Beszéltünk olyan szakértővel is, aki szerint nem egyértelmű, hogy az új mechanizmust tényleg alkalmazni lehet a régi rend szerint eldöntött kifizetésekre, mert ez felvetné az utólagos jogalkotás problémáját. A kétkedők szerint a magyar és a lengyel kormány az EU bíróságán támadhatja meg, ha a régi költési szabályokat utólag korlátoznák, és nem egyértelmű, hogy egy ilyen pernek mi lenne a vége, és az EU-s intézmények nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének, ha a jogállamiság kikényszerítését jogellenesen akarnák elérni.

Hivatalosan csak egyezkedés jön

Ezzel együtt az ötlet gyorsan terjed, egyre többen gondolkoznak megvalósíthatóságán. Hivatalosan azonban nincs még szó róla, egyelőre az a Tanács válasza a dilemmára, hogy győzködik a magyar és a lengyel kormányt, hogy legyenek rugalmasabbak.

Az eddigi tárgyalások eredménytelenek voltak ugyan, de kedden az EU-s miniszterek videó-konferenciáznak, csütörtökön meg a miniszterelnökök, és mindkét fórumon igyekeznek majd győzködni a két ellenálló kormányt.

A legtöbb szakértő azonban igazi áttörést csak a december 10-én kezdődő brüsszeli csúcstól vár, ahol a személyesen, akár kiscsoportos elvonulásokon is lehet alkudozni - már ha a vírus miatt egyáltalán sikerül megtartani az ülést.