„Kínai vakcina van, tömegesen is tudunk szerezni. Ezek a csatornák meg vannak nyitva. Már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság azt mondja, hogy ez rendben van” - közölte Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

Azután kanyarodott rá a kínai vakcinára, hogy bár közölte, nem akar Brüsszelre mutogatni a lassú vakcinabeszerzés miatt, a közös EU-s beszerzést kárhoztatta.

A miniszterelnök üzenete elég egyszerűen leírható. Ha a magyar hatóságok gyorsan engedélyezik a kínai vakcinát, és azzal hajlandóak beoltatni magukat a magyarok, akkor „talán már jóval nyár előtt is visszakaphatjuk az életünket”. Ha az általa egyszerűen csak brüsszelinek nevezett (a közös uniós beszerzésből érkező, és az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott) nyugati oltóanyagokban bízunk, akkor csak nyár végéig, ősz elejéig végeznek annyi ember beoltásával, hogy feloldhatóak legyen a korlátozások.

Az eddig EU-s engedélyt kapott Pfizer és Moderna gyártási kapacitása szűkös. (Egyelőre ötvenezer ember beoltására alkalmas mennyiség érkezik hetente Magyarországra.) Változást a brit AstraZeneca engedélye hozhat, várhatóan január 29-én kapja meg ez az oltóanyag az uniós ideiglenes engedélyt, ami után indulhatnak a szállítások, de itt sem azonnal jön sok vakcina. Orbán korábban azt mondta, hogy a közös EU-s közös beszerzésből áprilisban jöhet tömeges mennyiség. Erről most nem beszélt.

Azokkal a gyártókkal, akikkel nem kötött szerződés közös beszerzésre az EU, a tagállomok külön is tárgyalhatnak. Itt jött a képbe az orosz és a kínai lehetőség. Bár az oroszt nagyon futtatták Orbánék, látványosan érkezett először pár darab, majd hatezer oltóanyag, de kiderült, hogy az oroszoknak komoly gyártási kapacitási problémáik vannak, saját piacra sem elég egyelőre a kísérleti harmadik fázisban lévő oltóanyaguk.

Így előzött be a sokáig konkrétan meg sem nevezett kínai vakcina. Az tegnap a kormányinfón Gulyás Gergely szavaiból derült ki, hogy a kínai vakcinák közül a Sinopharméról van szó. Ez jobb, mintha a szintén kínai Sinovac lenne, aminek a hatékonysága a brazil klinikai kísérletek harmadik fázisa során alig lépte át az 50 százalékot. Ami amúgy egy hagyományos influenza oltás esetében nem is lenne rossz eredmény, de a Pfizer-BioNTech és a Moderna eddig 90 százalék feletti eredményről számolt be, a koronavírus elleni vakcináknál így ez lett a mérce.

A magyar kormány által kiszemelt Sinopharm hatékonyságáról eltérő adatok vannak. Kínában egy sürgősségi program keretében egymillió embert oltottak be vele ősszel a klinika kísérletek harmadik fázizásának befejezése előtt. Nem számoltak be különösebb mellékhatásokról. Az év végén pedig engedélyt kapott a szer arra, hogy Kínában tömegesen is oltani lehessen vele.

A kínai hatóságok szerint az oltóanyag 79 százalékban hatékony. Ennél jobb, 86 százalékos hatékonyságról számoltak az Egyesült Arab Emírségekben. A Sinopharm klinikai kísérletének harmadik fázisát ugyanis nyáron az Egyesült Arab Emírségekben, Marokkóban és Peruban is elindították (Kínában már nem volt elég koronavírusos beteg). A kísérletek után az Emírségekben is megkezdték a lakosság tömeges oltását decemberben. Bahreinben és Egypitomban is engedélyezték a vakcinát.

A Sinopharm saját elemzése szerint a vakcina, ha a fertőződést nem is, a mérsékelt vagy súlyos megbetegedést 100 százalékban megakadályozza.

Peruban decemberben fel kellett függeszteni a kísérleteket, miután az egyik önkéntesnél neurológiai problémákat észleltek. Kivizsgálták az esetet, majd folytatódtak a kísérletek. Ilyen típusú felfüggesztések a klinikai tesztelések fáziásában nem szokatlanok, hasonló volt az AstraZenecánál is.

A kínai állam tulajdonában lévő Sinopharm oltóanyaga - legalábbis amit feltételezhetően a magyar kormány venne - úgynevezett első generációs vakcina. Vagyis szemben a teljesen új technológiájú Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaggal, ami a vírus genetikai kódját használja, a kínai oltóanyag inaktivált, teljes vírust tartalmaz. Ennek előnye, hogy a vakcina évtizedek óta ismert és kipróbált technolóviával készül. Ahogy az előnyei, úgy a hátrányai is rég ismertek: ezek előállításakor gyakran van szükség ún. adjuvánsra, amit az immunitás fokozásához használnak, mert magában a vakcina nem vált ki elég hangsúlyos választ. A legtöbb ilyen oltás esetén mellékhatást ezek az adjuvánsok válthatnak ki.

A kínaik szerint a vakcinájuknak nincs súlyos biztonsági kockázata, nem figyeltek meg súlyos mellékhatásokat.

Amit a világban hiányolnak a kínai vakcina esetében, az a kísérletek nyugatihoz hasonló dokumentációja. Ezek publikálását egyelőre csak ígérik a kínaiak.

Magyarországra Szijjártó Péter bejelentése szerint december 11-én érkezett meg a kínai vakcina dokumentációja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez, amivel már „nekiláthatnak annak a vizsgálatnak, amelynek eredményeként eldönthetik, hogy engedélyt adnak-e a kínai oltóanyag magyarországi használatára”. Hogy pontosan mit küldtek el, azt nem tudni.

A magyarországi engedélyeztetés meglehetősen bonyolult, a dokumentáció mellett vizsgálni kell az oltóanyagot magát, illetve alaposan fel kell mérni a gyárat, az alapanyagokat, mindent. Normál esetben ez nem pár hetes munka.

Orbán Viktor ugyanakkor pénteken többször is utalt rá, hogy gyors választ vár a magyar hatóságtól arra, hogy használható-e a kínai vakcina. (Eddig a Pfizernél és a Modernánál is az EU-s engedélyre vártunk, nem indult külön engedélyeztetési eljárás, ugyanez a helyzet az AstraZeneca esetében.)

A miniszterelnök azt közölte, hogy „vizsgálatok vannak, most is vannak kint Pekingben embereink. Úgyhogy nagyon remélem, hogy néhány napon belül erre a kérdésre a magyar egészségügyi hatóságok egyértelmű választ tudnak adni”.

Orbán azt mondta, hogy a kínai vakcina volt az operatív törzs pénteki ülésének fő témája.

„Föltettem azt a kérdést, hogy mit is vizsgálunk igazából. Azt vizsgáljuk-e, hogy esetleg nagyobb kárt okozunk egy ilyen vakcinával, mint a baj, amit el akarunk hárítani. Mert a magyar emberek, én magam is, mindenki ettől fél, hogy hátha kapunk egy olyan ismeretlen oltást, amiből nagyobb baj lesz, mint amit az a betegség okozott, amit egyébként a vakcinával el akartunk kerülni. Az operatív törzsön pedig egyértelműen az hangzott el, hogy nincs ilyen kockázat. Ami annál is inkább logikus, hiszen tízmilliószám oltják már a saját népület a kínaiak és az oroszok is.

Akkor viszont az a kérdés, hogy mit csinálunk, mit csinál a hatóság. És a válasz az, hogy mindegy, hogy a meggyőződésünk szerint nincs már ilyen kockázat, mégis van egy protokoll, amin végig kell menni és az időt igényel. Csak közben meghal minden nap 100-110 ember. Úgyhogy én a hatóságokat arra kérem, hogy körültekintően, de a lehető leggyorsabban járjanak el, és mondjanak A-t vagy B-t, mert itt van több mint milliónyi kínai vakcina, amit holnap reggel, kicsit túlzok, néhány napon belül az emberek rendelkezésére tudnánk bocsájtani, csak nincs meg hozzá a hatósági papír” - mondta Orbán, lényegében arra hegyezve ki, hogy a hatóságok késlekedése emberéleteket jelent.

Orbán utalt arra, hogy választható lesz a vakcina (erre ugye nincs mód a regisztrációban, szemben például a szerbekkel), de azt jósolta, hogy lesz kevés „brüsszeli”, sok kínai és még nem tudjuk mennyi orosz vakcina. Mint mondta, az oltási terv következő ütemében a 60 év feletti krónikus beteget oltanák. Ők Orbán szavai szerint 1,7 millióan vannak, „ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is, és akkor őket meg tudjuk menteni vagy ki tudjuk menteni a kockázatból”.

A miniszterelnök szerint ha lenne vakcina, kényelmes tempóban egy hétvége alatt be tudnák most oltani azokat, akik regisztráltak. Erre számolta ki azt, hogy ha a magyarok elfogadják a kínai vakcinát, már jóval a nyár előtt feloldhatják a korlátozásokat.

„De ez attól függ, hogy mennyi vakcinát tudunk szerezni, és a hatóságaink milyen gyorsan futnak végig kellő körültekintéssel az előírt biztonsági protokollokon” - helyezett nyomást még egyszer a hatóságokra.