Szigorú szankciókat vár az Európai Parlament az uniós tagállamoktól Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij bebörtönzése miatt. Csütörtökön a képviselők jelentős, 581 fős többsége támogatta az erről szóló indítványt, csak 50-en szavaztak nemmel, 44-en tartózkodtak. Konkrét követeléseket is megfogalmaztak, köztük
az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építésének leállítását, ami az észt-orosz határ orosz oldaláról szállít gázt Németországba, és 94 százaléka már elkészült.Reinhard Butikofer német zöldpárti képviselő szerint Európa legfőbb érdeke, hogy ne készüljön el a gázvezeték. Angela Merkel kancellár a BBC szerint azt mondta, alapvetően nem változott a hozzáállása a témához, de egyeztetni akar róla az amerikai kormánnyal is, amely Trump elnökségének utolsó napjaiban vetett ki szankciót egy orosz csőfektető hajóra. Könnyen lehet, hogy ez Biden elnökségével sem változik, hiszen 2016-ban rossz üzletnek nevezte az Északi Áramlat 2-t.
Merkel szerint át kell beszélni, milyen energiaügyi együttműködések elfogadhatók Oroszországgal, és milyenek nem.
Szeptemberben, Navalnij megmérgezése után a német külügyminiszter is azt mondta: „Remélem, Ororszország nem kényszerít arra, hogy felülvizsgáljuk az Északi Áramlat 2-ről kialakított álláspontunkat.” Azóta több bizonyíték is előkerült arra, hogy az orosz államnak szerepe volt a mérgezésben.
Ősszel azt írtuk, az Északi Áramlat 2-re eddig 9,5 milliárd eurót költöttek: felerészben az orosz állami Gazprom, de német cégek is legalább egymilliárd eurót tettek bele.
Az Európai Parlament szeretné, ha szankciókat vetnének ki mindazokra, akiknek szerepe van Navalnij letartóztatásában, akárcsak a putyini rendszerhez hű oligarchákra, az elnök belső körének tagjaira és médiapropagandistákra.