„A tananyag bepótolható, de az életemet senki sem tudja pótolni”

április 2., péntek 8:44
  • Az utolsó utáni pillanatban jelentette be a kormány a pedagógusok soron kívüli oltását, de azt is úgy, mintha a fogukat húznák.

  • Az első oltás után egy-két héttel, megkérdőjelezhető védettséggel küldenék vissza őket az iskolákba.

  • A tanárok szerint ez a gyerekekre és a szülőkre nézve is felelőtlenség, és nem mennek vissza tanítani.

  • Három, alsósokkal foglalkozó tanítónővel beszéltünk.

Interjúalanyaink valódi nevük elhallgatását kérték, a cikkben Éva, Ági és Klára néven fognak szerepelni.

A legtermészetesebb dolog

„Amikor a kormány beszélni kezdett az oltási tervről, vártuk azt, amit a környező országokból is hallottunk, hogy a pedagógusokat mindenhol előreveszik. Szerintem a világ legtermészetesebb dolga”

- mondja Éva, aki egy kis vidéki iskolában tanít. Ági és Klára is azt gondolták, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók után az elsők közt fogják oltani őket. Ági szerint már az első hullámban kiderült, hogy az ország leáll, ha megszűnik az oktatás, mert a szülők nem tudják kire bízni a gyerekeiket. Ő tiszteli a kormány álláspontját, hogy az időseket veszik előre az oltásban, de szerinte ezzel szemben áll az, hogy a katonákat, rendőröket és az olimpikonokat is beoltották már, előbb, mint sok krónikus, idős embert.

„Akkor ők előrébbvalók, mint a pedagógusok meg az idősek?”

Éva sokszor látja azt az érvet a pedagógusok oltása ellen, hogy a bolti dolgozók és a postások mennyivel több emberrel találkoznak, mint ők. De szerinte fontos különbség, hogy amíg a kasszás maszkos vevőket szolgál ki, plexifal mögül, a postás pedig jórészt szabad téren, egy-egy emberrel találkozik, ők maszk nélküli gyerekekkel vannak egész nap összezárva.

„Egy bolti dolgozót sem láttam még, aki az ölébe ültette volna a vevőt, vagy akinek a vevő a fülébe sutyorogta volna a kis titkait, és olyat sem, hogy amikor bemegy a boltba, akkor repesve szalad felé 8-10 vevő, és öleli”.

A kicsi gyerekekkel viszont így néznek ki a tanítási napok. Az iskolánként változó, hogy előírták-e a maszkhordást az alsósoknál, Éva, Ági és Klára osztályainál ez nem volt kötelező. A 6-8 éves gyerekekkel egyébként is nehéz betartatni a járványügyi szabályokat, főleg a szünetben, játék közben.

Fotó: CHRISTOF STACHE/AFP

Sok iskolában a higiéniai feltételek eleve nem adottak a szabályok betartásához: a gyerekmosdókban nincs melegvíz, Ági szerint a tanítványai télen azért nem akartak kezet mosni, mert fázott a hideg víz alatt a kezük.

„Hogy beszélünk így melegvizes szappanos kézmosásról?”

Orbán Viktor nem kedvel minket

„Tehát az ő munkájuk különösen értékes, ugyanakkor van, hogy nyári szabadság, tehát ismerjük ezeket a hangokat, amelyek kritizálják a pedagógusokat, tehát nem mindenki pedagóguspárti ebben az országban. [...] De most az a helyzet, hogyha vissza akarjuk engedni a gyerekeinket az iskolába, ami fontos, akkor be kell oltani a pedagógusokat. Kérek mindenkit, azokat is, akik esetleg fönntartásokkal vannak a pedagógusok iránt, hogy ezt fogadják el.”

Így beszélt a miniszterelnök a pedagógusok oltásáról a Kossuth Rádióban. A stílus rosszul esett a tanároknak, ahogy az is, hogy a kormányfő táptalajt ad az ellenségeskedésnek, ahelyett, hogy kiállna mellettük. Éva szerint ez a megfogalmazás olyan, mintha Orbán azt mondaná, hogy „hát értsük már meg, hogy ezeket a nyomorult pedagógusokat mégis be kell oltani, na”.

„Kiderült, hogy azért nem kaptunk oltást, mert a társadalom bizonyos rétege, vagy inkább Orbán Viktor nem kedvel minket”

- mondja Klára.

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance

Arról megoszlik a tanárok véleménye, hogy az emlegetett pegadógusellenesség valóban létezik-e.

„Nincs ilyen” - mondja Ági. „Ez arra jó, hogy elmondják tízszer, hogy van, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy akinek baja volt, mert kettest kapott a gyereke, az hirtelen beáll ebbe a sorba”. Szerinte ez egy mondvacsinált dolog, amit azért találtak ki, hogy megmagyarázzák, miért nem oltották be őket korábban.

Klára és Éva szerint viszont tényleg létezik ez az ellenszenv. Azt gondolják róluk, hogy a nyári szünettel három hónap szabadságuk van, de valójában ez sokkal kevesebb mint három hónap, főleg, hogy a tanárok még a gyerekek szünideje alatt is dolgoznak, és az iskolakezdésre augusztusban el kell kezdeni készülni. Ha pedig táboroztatnak, akkor további hetek esnek ki a szabadságukból. Egy átlagos munkahellyel szemben pedig szorgalmi időszakban nem tudnak szabadnapot kivenni, ha orvosi vizsgálatra kéne menniük, vagy délelőtt jönne hozzájuk a gázszerelő, hanem úgy kell cserélgetni a kollégákkal az órákat, hogy meg tudják oldani az ilyen helyzeteket.

Az viszont mindenkit felháborított, hogy a szakmájuk népszerűtlenségére hivatkozva halogatták az oltást.

„Itt a közvélemény dönti el, hogy mikor fertőz a vírus, hogy kiket kell oltani… Ez nagyon nevetséges. Hát akkor minek a kormány, akkor közvéleménykutató kell”

- fogalmazott Ági.

Megelőzhető halál

A kormányzati kommunikáció stílusánál fontosabb probléma, hogy a pedagógusok oltását alig több mint két héttel az iskolák tervezett újranyitása előtt kezdik meg. Orbán már múlt héten is arról beszélt, hogy 8-9 napot várni, hogy a vakcina hasson, ez azonban a hivatalos vakcina-kisokos, de még Mülller Cecíla szerint sem igaz: a kisokos szerint a védelem a második oltás után 1-2 héttel alakul ki, a tisztifőorvos pedig március elején arról beszélt, helyesen, hogy két-három héttel az oltás után még mindenki veszélyeztetett.

Katona fertőtlenít az iskolában. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A döntést egyik megkérdezett tanár sem értette, főleg úgy, hogy már legalább 60 pedagógus halt meg a koronavírus miatt. Egyikük Éva régi kollégája volt, a halálhír nagyon megviselte.

„Hiába tudja az ember, hogy itt nagy a baj, és hogy napi 200-300 halott van, de amikor az az ember hal meg, aki ott ült melletted tíz évig, akkor teljesen másképp látod onnan a világot”.

Ági szerint olyan ez, mintha vágóhídra küldenék őket, főleg hogy rengeteg az idős, krónikus beteg tanár, akiket eddig még nem oltottak be.

„Miért kell azért meghalni, mert egy előrelátható dolgot nem előz meg a kormány? Az is tragédia, ha valaki úgy hal meg, hogy nem tudja, hol fertőződött meg, de engem úgy hajtanak be az iskolába, hogy tudják, hogy meg lehetne előzni azt, hogy én meghaljak, és nem teszik meg”.

Klára még bízik benne, hogy ez csak egy átgondolatlan ígéret, és a döntéshozók meg fogják gondolni magukat.

„Nem tudom elhinni, hogy nyitni fogunk, hogy erre képesek lesznek. De ha nyitunk, én akkor is otthon maradok. Minden pótolható, minden behozható, inkább eszek száraz kenyeret vagy üres rizst, de az életemből és az egészségemből csak egy van”.

Fotó: Vajda János/MTI/MTVA

Éva és Ági is úgy döntöttek, hogy nem mennek vissza a tanterembe, amíg meg nem szerezték a megfelelő védettséget. Remélik, hogy a munkavédelmi törvény elég hivatkozási alapot ad arra, hogy otthon maradjanak, hiszen a vírus akár az életüket is veszélyeztetheti. Akár a táppénz, vagy legrosszabb esetben a fizetetlen szabadság is jobb, mint az első oltás után egy-két héttel visszatérni a jelenléti oktatáshoz. De azt is tudják, hogy nem fogja mindenki ezt tenni. Van, aki habitusából fakadóan inkább belenyugszik a helyzetbe, és van, aki az anyagi körülményei miatt nem engedheti meg magának a tiltakozást.

„Nem élünk nagylábon, de hogyha nekem kiesik hatvanezer forint a fizetésemből, akkor nem fogok még éhen halni. De van olyan kollégám, aki igen. Aki egyszerűen nem teheti meg. Amíg nyugdíj előtt 220 ezer forintot keresünk, abból nem lehet tiltakozni meg ellenállni.”

- mondja Éva.

Nemcsak a saját, hanem a gyerekek és a szüleik egészségét is féltik. Klára szerint a jelenlegi fertőzöttségi és halálozási adatok mellett öngyilkosság visszamenni az iskolába.

„Az szuper, ha engem beoltanak, de óriási felelőtlenség lenne, ha most bemennénk úgy, hogy a gyerekek, szülők, nagyszülők nincsenek védve. Nem fogom kockáztatni azt, hogy a gyerekek összevissza fertőzzék egymást”.

Azt ők is tudják, hogy rengeteg szülő esik ki a munkából, vagy kénytelen otthon hagyni a gyerekét az iskolazárás miatt. De Klára abban is biztos, hogy aki a jelenlegi helyzetben visszaküldené a gyerekét, az kizárólag anyagi okokból teszi. Ezen pedig az államnak és a munkáltatónak kéne segítenie, az otthon maradó szülő bérének visszatérítésével.

A szépsége veszik

„Senki sem boldog az online oktatástól, sokkal nehezebb, kétszer-háromszor annyi időt vesz el, és pont a szépsége veszik el így, hogy nem találkozhatunk a gyerekekkel”

- mondja Éva.

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance

A webkamerán keresztül nehezebb motiválni a gyerekeket, nem lehet eléjük rakni a játékot, vagy mozgásos, közös feladatokat adni. Ráadásul a hátrányosabb helyzetű gyerekeknél már az is gondot jelent, hogy hogyan kapcsolódjanak be az órába, ha a szülőnek nincs pénze mobilnetre, vagy van otthon egy telefon, és 3, 5 vagy akár 10 gyerek, akiknek mind tanulniuk kéne.

„És ilyenkor van, hogy este nyolckor még tanítok, mert akkor tudom elérni a gyereket”

- mondja Ági. Azt is pontosan tudják, hogy ki az, akinek nehezen megy a tanulás, és ki az, aki le fog maradni, de az interneten keresztül sokkal nehezebben tudnak segíteni nekik. És nekik is hiányoznak a gyerekek, hiszen a velük való foglalkozás és a visszakapott szeretet a legnagyobb motiváció ebben a szakmában.

Harag van, összefogás nincs

Bár a saját tanári karukban és internetes, szakmai körökben is azt látják a tanárok, hogy a kollégáik is elégedetlenek és ellenzik az iskolanyitást, nem gondolják, hogy létre tud jönni egy nagyobb összefogás a pedagógustársadalomban.

„Nem tudom, hogy mi kellene az összefogáshoz, de az nekünk sose volt meg”

- mondja a nyugdíj előtt álló Éva. Szerinte a pedagógusok soha nem tudtak még igazán egységbe szerveződni, hogy érvényesítsék az akaratukat. Klára úgy gondolja, hogy széthúzás és szolgalelkűség van pedagógusok közt, és hiába vannak szándékok, „egy fecske nem csinál nyarat”. Ő a főnökével is közölte, hogy otthon fog maradni, aki négyszemközt azt mondta neki, hogy jól is teszi, és a többieknek is ezt kéne.

„Aztán lehet, hogy később, mások előtt már nem mondja, hogy igazam van”.

A tanárok kicsit még reménykednek, hogy a kormány újragondolja a helyzetet, és visszavonják az április 19-i iskolanyitást. Ági is ezt várja.

„Szerintem még mielőtt bármiféle konfliktus kialakulna ezzel kapcsolatban, azt kéne mondania a kormánynak, hogy igen, nem alakul ki addig a védettség, látjuk, hogy egyre több tanár hal meg, és nem reszkírozunk, mert senkit nem hagyunk az út szélén. Mert lehet, hogy ha visszazavarnak tanítani, akkor majd leadhatod egyszer úgy ezt az interjút, hogy volt egy tanár, aki nem akart visszamenni az iskolába, de már nincs köztünk.”