Mintha az egyetemek cégek lennének: az állam nagyszabású leépítéséről vitatkoztak a parlamentben

április 9., péntek 15:56
  • További egyetemeket, klinikákat, kollégiumokat, kastélyt és más állami vagyonokat szervezne ki a kormány közalapítványokba.
  • Az egyetemeket fenntartó kuratóriumokba jelentős részben fideszes politikusokat, politikai kinevezetteket ültettek, akiket nem lehet választásokon leváltani.
  • A parlamenti vitában a kormánypárti képviselők multinacionális cégekhez, vállalkozásokhoz, versenyszervezetekhez hasonlították a felsőoktatási intézményeket.
  • Az ellenzék szerint az egész átalakítás célja, hogy egy kormányváltás esetén is jelentős vagyonok maradjanak a mostani hatalom birtokában.
  • A kormány tagjai meg sem jelentek a vitán.

Egyszerre tárgyal 19 törvényjavaslatot a parlament arról, hogy újabb vagyonkezelő alapítványokba szervezzenek ki eddig köztulajdonban levő, 600 millió és 300 milliárd forint közti vagyonokat. A legutóbbi alkotmánymódosításnak köszönhetően az ilyen alapítványoknak juttatott vagyon vagy támogatás már nem számít közpénznek.

A kormány a javaslatok elfogadásával hagyná jóvá számos egyetem új alapítványi fenntartójának vagyonfelhalmozását, többek közt Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Dunaújvárosban, Óbudán vagy Nyíregyházán. De nemcsak egyetemekről van szó: jelentős vagyon kerülne Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának irányítása alá, benne kastéllyal, palotával és állami céggel. A MOL - Új Európa Alapítvány pedig megkapná a maradék állami részvényeket. (A többit a Corvinus Egyetemet fenntartó és az MCC tehetséggondozót fenntartó alapítvány kapta meg korábban).

Külön törvényben gondoskodnának arról is, hogy hivatalban lévő polgármesterek is kaphassanak fizetést a kuratóriumokból vagy felügyelő bizottságokból.

Ahogy Magyari Péter írta publicisztikájában: a vagyonjuttatás ki nem mondott célja az állami feladatok kiszervezése, egy párhuzamos állam kiépítése. Az alapítványok többsége egyetemeket kap klinikákkal, kollégiumokkal, de kapnak közparkot, kikötőt, kastélyt, kiállítótermet, erdőt és színházat is. Az állam finanszírozza az alapítványokat, amelyek állami feladatot végeznek, tehát nem kezdhetnek a vagyonnal akármit. De az állam nem szólhat bele, pontosan hogyan használják fel a rájuk bízott vagyont.

A már megalakult egyetemi kuratóriumokat jelentős részben fideszes politikusokkal (többek közt Varga Judit, Lázár János, Szijjártó Péter) és politikai kinevezettekkel töltötték fel, akiket nem hívhat vissza a parlament vagy más, választott szerv. Egy kormányváltás után is a helyükön maradhatnak.

Diamikusak és megalvadtak

Klebelsberg Kunó szellemiségére hivatkozott Schanda Tamás államtitkár, amikor az egyetemek modellváltási programjáról beszélt a parlamentben. Ennek eredményeként

mindössze négy állami egyetem marad: az ELTE, a BME, az NKE és a Zeneakadémia.Állítása szerint azt szeretnék elérni, hogy az egyetemek nyitottabbak legyenek a gazdaság igényeire, és hatékonyabban működjenek együtt a vállalatokkal. Pósán László, a Fidesz vezérszónoka versenyszervezeteknek nevezte, és multinacionális cégekhez hasonlította az egyetemeket.

Schanda szerint „ráfér a valódi fokozatváltás a felsőoktatásra”, mert abban „létezik a középszer hatása, ami minden változtatásnak ellenáll”. A fideszes Vinnai Győző is dinamikus és megalvadt struktúrákról beszélt.

Schanda Tamás Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

„Vannak a felsőoktatásban olyanok, akik ellenérdekeltek abban, hogy bármi is változzon” - mondta Schanda. A kritikusokat „apró kisebbségeknek” nevezte, az autonómia elvesztéséért aggódni szerinte súlyos félreértés vagy tudatos félremagyarázás. Úgy fogalmazott, a szenátusok kérték az átalakítást. „Csak ott váltunk modellt, ahol az egyetemek ezt kérték, mi több, kezdeményezték”.

Szegeden és Pécsen például január végén, különösebb feltűnés nélkül, ugyanazon a kora estén szavazták meg a modellváltást. Ősszel a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása még hónapokon át tartó egyetemfoglaláshoz és tüntetésekhez vezetett, ezért a kormány később már csak pár hetet adott az intézmények vezetőinek, hogy átvigyék a döntést, miközben semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy milyen jogaik maradnak, vagy kik kerülnek majd az alapítványok kuratóriumába. Közben az intézményeken belül nagy konfliktusokat okozott a döntés.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint az egyetemek most tőkét, mozgásteret kapnak, hogy felzárkózzanak a világ legjobb egyetemeihez. „Állami gondoskodás” helyett ő is a piaci lehetőségeket méltatta.

„Nem az egyetem, hanem a kuratórium autonómiája nő”

A jobbikos Szilágyi György felidézte, hogy az egyetemek átszervezése 2019-ben a Corvinusszal kezdődött, majd 2020-ban még hét egyetem került sorra, és a tapasztalatok alapján érthetetlen, „miért ennyire erőszakos Orbán Viktor”.

Azt mondta, a nagy múltú, kritikus budapesti egyetemek nem is álmodhatnak olyan vagyonokról, amiket a most kiszervezett intézményeknek juttatnak. Szerinte a kormány alkalmatlannak bizonyult a felsőoktatás problémáinak megoldására, pedig nemzeti érdek lenne megoldani a finanszírozási és hatékonysági gondokat. Szilágyi szerint a kormány előre készül a 22-es bukásra, „amikor már nem kormányon, hanem pellengéren lesznek”.

A szintén jobbikos Brenner Koloman, aki korábban intézeti vezető volt az ELTE-n, nem önmagában az alapítványi struktúrát kritizálta, hanem azt, hogy az egyetemek nem szólhattak bele a saját sorsuk alakulásába. Hiányolta Palkovics László innovációs minisztert a parlamentből, miközben „az egyetemi világ 75 százalékát megváltoztatják. És nem komoly vitában, részletes egyeztetéssel”.

Szegedet hozta példának, ahol a szenátus éppen csak megszavazta az előterjesztést, majd egyetemi karok fordultak szembe egymással, és karok fordultak szembe saját szenátusi képviselőikkel.

Brenner szerint azt állítani, hogy az egyetemek maguk kérték az átszervezést, olyan, mint Örkény egypercese: „Rajk László külügyminisztert, a párt régi harcosát, saját kérésére halálra ítélték”.Azt mondta, semmiféle hatástanulmányt, bizonyítékot nem hoztak az átszervezésre, csak fenyegetőztek, hogy ha nem szavazzák meg, nem lesz pénz és fejlesztés. „Nem az egyetem, hanem a kuratórium autonómiája nő.” Azt ígérte, a 2022-ben felálló „nemzeti egységkormány” felül fogja vizsgálni ezt a folyamatot.

„A szellemi és intellektuális tér elfoglalásának kísérlete”

Hiller István volt oktatási miniszter (MSZP) egyrészt arról beszélt, hogy az egyetemek színvonala nem a modellváltáson múlik. Állami és közalapítványi fenntartásban is lehet jó és rossz egyetemeket csinálni. Felhozta a bécsi, a prágai, a krakkói, a heidelbergi és a göttingeni egyetemeket, amelyek mind sokkal előrébb szerepelnek a nemzetközi rangsorokban a magyar intézményekhez képest, pedig állami fenntartásúak.

Hiller István Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Másrészt szerinte a fenntartóváltás nem következik a kormány korábbi, Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiájából sem. Az pedig, hogy a kuratóriumok saját maguk határozhatják meg későbbi összetételüket, nem autonómia, hanem feudalizmus. Nem tartja érvényesnek azt az érvet sem, hogy a berlini polgármester is szerepet vállalhat egyetemi irányításban.

A kormány nem mindenkori polgármestereket vagy kormánytagokat juttatott a kuratóriumokba, hanem konkrét személyeket.„Az ok a hatalom. A hatalom átmentése. A szellemi és intellektuális tér elfoglalásának kísérlete.”

Később Hollik István (KDNP) azt válaszolta: az, hogy a kuratóriumok később is maguk határozhatják meg az összetételüket, „bevett céges gyakorlat, vállalkozások így működnek”.

„Rohamtempóban bezsarolták az egyetemeket”

A DK-s Arató Gergely is arról beszélt, hogy „a modellváltás nem arról szól, mi történik az egyetemen, hanem arról, hogy kié az egyetem. Kié a tudás, kié a jövő nemzedéke, és kié ez a vagyon”. Szerinte az egész átalakítás lényege, hogy a hatalom számára megbízható kuratórium ellenőrzés és kontroll nélkül dughassa megfelelő zsebekbe az állami pénzt.

„A szöveg az bármi lehet, a szándék a lopás.”Keresztes László Lóránt (LMP) szégyennek nevezte, hogy a felsőoktatásért felelős miniszter és államtitkár, Palkovics László és Bódis József el sem mentek az ülésre, pedig sorsfordító törvényről van szó, amit ráadásul a járvány közepén terjesztettek be. Felidézte, hogy a kormány korábban azt mondta, lassabban fognak haladni a modellváltással, sőt a legnagyobb vidéki egyetemek biztosan állami fenntartásúak maradnak. Ezek után „rohamtempóban belezsarolták az egyetemeket, hogy jobban járnak”, ha megszavazzák a modellváltást, miközben garanciákat nem kaptak.

A párbeszédes Mellár Tamás szerint a kormánynak kapuzárási pánikja van: kimentik a vagyont, kádereket helyeznek az egyetemekre, készülve a bukásra. A szakszervezetek és a diákok szinte minden egyetemen ellenezték a modellváltást, a vezetők pedig nem dönthettek önállóan, hiszen a források megvonásával fenyegették őket, mondta.

A független Bencsik János arról beszélt, hogy ha jövőre kormányváltás is lesz, az új vezetés olyan helyzetben lesz, mint Antall József 1990-ben: az előző rendszer által létrehozott „mélyállammal” kell majd küzdenie. „Ez egy második spontán privatizáció, ami pont annyira spontán, mint az első volt: semennyire” - mondta.

Szél Bernadett szerint is államot hoznak létre az államban, ami a demokrácia és az egyetemek megcsúfolása, sőt „a választási csalás minősített esete” is. A kuratóriumok totális fideszes kontrollját pedig szerinte olyan átlátszó módszerekkel próbálják elfedni, mint hogy Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is beülhet a pécsi testületbe. (Schanda néhány perccel később azt mondta róla, nem vádolható jobboldali elhajlással.)

Szél Bernadett Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Lázár nem lát társadalompolitikai kockázatot

Felszólalt Lázár János is, aki tagja az augusztusban létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumának. Azt mondta, amit az egyetemre érkezve tapasztalt, az már a huszonnegyedik óra volt, a régi forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Szerinte nincs veszélyben az autonómia, a függetlenség és a tudományos szabadság sem, és nem is kiszervezésről van szó, hiszen a parlament továbbra is szabályozhatja a felsőoktatás kereteit, a költségvetést és a felvett hallgatók számát. Azt mondta, a kormányt legfeljebb azért lehet kritizálni, mert későn jutott arra a felismerésre, hogy változtatni kell. Megismételte, amit az agráregyetemről korábban is elmondott: „ez a pénz nem fogja elveszíteni közpénz jellegét”.