• A járvány áldozatainak száma meghaladta a 30 ezret.
• Mi mennyire véd a delta variáns ellen?
• Gulyás Gergely meglepődött, hogy nem nyilvánosak a területi oltottsági adatok.
• Jól alakulnak a számok, van egy-két figyelemre méltó jel.
• A hét legfontosabb eseményei a járványban.

30 000

A járvány kirobbanása óta már több mint 30 ezren haltak meg Magyarországon koronavírusban, lakosságarányosan sehol sincs ennyi áldozat Európában. Ez olyan, mintha szűk másfél év alatt levettük volna a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát.

Nehéz erre egyetlen magyarázatot találni, de az biztos, hogy időben bevezetett szigorításokkal mérsékelhető a vírus pusztítása. A magyar kormány a második és harmadik hullám előtt is heteket késett az intézkedésekkel, de ahhoz, hogy részletesen feltárhassuk a kimagasló halálozás okait, sokkal több adatra lenne szükségünk. Továbbra sem tudjuk például, hol, mennyien haltak meg a legsúlyosabb, harmadik hullámban.

A kormány sokáig büszkén vetette össze a magyar halálozási adatokat más országokéval, de ahogy romlani kezdett a helyzet, változott a kommunikációs stratégia is. Azt mondták, nem érdemes összehasonlítani a számokat, mert mi olyanokat is bekönyvelünk a statisztikába, akiket máshol nem. Gulyás Gergely állította, olyan fertőzött is bekerülhet, aki közlekedési balesetben halt meg.

Akkor ezt nem lehetett ellenőrizni, mert nem tették közzé, mit tekintenek pontosan covidos halálozásnak. Május végén kiderült: sok más országhoz hasonlóan a WHO ajánlásait követjük, vagyis nem kerülhetnek be a fertőzéstől független halálesetek. Így is lehetnek különbségek a módszertanok közt, de közel sem olyan élesek, mint mondták.

Szerdán szembesítettük ezzel Gulyást, aki úgy látja, nem tévedett korábban, hiszen valóban bekerültek balesetes elhunytak a statisztikába, de az adattisztítás során kihúzták őket. Ha így is volt, tavasszal ezt nem mondta. Akkor a könyvelés különbsége volt az egyik legfőbb kormányzati érv arra, miért nem olyan súlyos a magyar halálozás nemzetközi szinten, amilyennek tűnik.

Mi véd meg a deltától?

Egy dózis után a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájával oltottak csak 10 százaléka védett a delta variáns ellen, derült ki egy franciaországi laboratóriumi kutatásból. A második oltás már 95 százalékossá növeli a védettséget. Viszont a brit és izraeli példákból tudjuk, hogy egy dózis is képes megelőzni a súlyos betegséget.

És ha megkaptuk mindkettőt? Izraeli adatok szerint a Pfizer 94 helyett csak 64 százalékos hatékonysággal véd a megfertőződés ellen a delta variáns esetén, viszont a beoltott emberek nagyrészt enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. A vakcina korábban 98 százalékos hatékonysággal előzte meg a kórházi ápolást igénylő, súlyos eseteket, ez a delta variáns esetében 93 százalék.

A Pfizer közben engedélyt kért egy módosított vakcina tesztelésére, ami hatékonyabbnak ígérkezik a delta variáns ellen. Vizsgálják a harmadik adag lehetőségét is, több ország már érdeklődött is ez iránt.

Az Oxfordi Egyetem klinikai vizsgálatai szerint az AstraZeneca legalább egy évig nyújt védettséget a koronavírus ismert variánsai ellen. Kiderült, hogy ha 12 helyett 45 hét telik el a két oltás közt, még több antitestet termel a szervezetünk.

A lényeg: továbbra is érdemes beadatni az oltást. Az Egyesült Államokban 99,2 százalékban olyanok halnak meg, akiket nem oltottak be.

A WHO figyelmeztetett: tévedés azt hinni, hogy a fertőzöttek száma nem fog nőni, továbbra is reális fenyegetés a járvány kiújulása az egész világon.

Hogy állunk az oltásokkal?

Nem túl jól, naponta ötezernél is kevesebben kapják meg az első dózist. A felnőtt lakosság 68 százalékát oltottak be legalább egy adaggal, és bár tavasszal nagyon jól álltunk az európai mezőnyben, mostanra sokan leelőztek minket, így Belgium, Dánia, Finnország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország is. (Grafikonok itt.)

A legidősebb, 80 év feletti korosztályban 74 százalékon állunk, és nem sokkal jobb a helyzet a 60-69 évesek közt sem. Mivel a betegség szempontjából ők vannak a legnagyobb veszélyben, a kormány azt tervezi, hogy személyesen küldi el hozzájuk a háziorvosokat és orvostanhallgatókat.

Vannak országok, ahol pénzzel, sörrel és más ajándékokkal ösztönzik az embereket az oltásra, itthon egyelőre nincs tervben ilyesmi.

Gulyás meglepődött, hogy nem nyilvánosak az adatok

link Forrás

Szerdán megkérdeztük Gulyás minisztertől, hogy ha valóban olyan jó a magyar adatszolgáltatás, ahogy korábban mondta, akkor miért nem teszik közzé az oltottsági adatokat területi bontásban. „Miért ne lehetne ezt tudni?” - kérdezett vissza, pedig valóban nem lehet. A Nemzeti Népegészségügyi Központtól hiába kértük, azt állították, nincs meg nekik.

Kiderült, hogy Gulyás egy hónapja látott megyei oltottsági adatokat, most megígérte, hogy emailben elküldi őket. Írtunk is a Miniszterelnökségnek, egyelőre nem kaptunk választ.

Amikor jeleztük a miniszternek, hogy hónapok óta hiába kérjük a részletesebb halálozási és kórházi adatokat is, azt mondta: „Jó cserkész, ahol tud, segít”.

Hogy állnak a számok?

Alapvetően továbbra is kedvezőek a járványadatok. A teszteken belül a pozitívak aránya hetek óta 1 százalék alatt van. Jelenleg 87 fertőzött szorul kórházi ápolásra, és 13-an vannak lélegeztetőgépen, ilyen tavaly augusztusban volt utoljára. A halálozás is lecsökkent, az elmúlt héten naponta átlagosan két embert vesztettünk el.

Viszont hosszú idő után kétszer is előfordult, hogy az új fertőzöttek száma meghaladta az egy héttel korábbit. Feltűnő az is, hogy csütörtökről péntekre 15-tel nőtt a kórházi betegek száma, nagyon régóta erre sem volt példa.

A legfrissebb adatokat, hosszú távú trendeket továbbra is érdemes követni a járványoldalunkon.

Közszolgálat

Mit kell tudnia annak, aki Magyarországra utazik? Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat magyaroknak és külföldieknek, oltottaknak és oltatlanoknak.