Koronavírus-számok Magyarországon 9/27/2021
Elhunytak + 20 Σ 30 171
Kórházban + 40 Σ 478
Fertőzöttek + 1 183 Σ 821 261
Tesztek + 35 392 Σ 6 893 915
Oltottak + 5 655 Σ 5 879 178
A legújabb trendek

Mintha levennénk a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát

július 8., csütörtök 7:28

Tavaly március óta 30 ezer magyar halt meg a koronavírus-járványban, 29 385-en a második és harmadik hullámban. Elvesztett szülők, nagyszülők, szerelmek és barátok. Nyugdíjasok, óvónők, ápolók, sofőrök, orvosok, akik most hiányoznak valakinek.

Nem lehet veszteség nélkül megúszni egy ilyen világméretű traumát, de alakulhattak volna jobban a dolgok. Nem szükségszerű, hogy lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben Európában. Egymillió főre vetítve több mint 3 000 magyar áldozata van a járványnak, csak Csehország és Bulgária közelíti ezt valamennyire. Szlovákián, Belgiumon, Szlovénián, Olaszországon és Horvátországon kívül sehol sem lépték át a 2000-es határt.

A gazdag országok is szenvedtek, az őszi-téli hullám idején Németországban vagy Hollandiában is megnőtt a halálozás, de sehol sem olyan meredeken, mint nálunk.

Miért?

Hiába keresünk egyetlen magyarázatot. A járványügyi korlátozásoktól az egészségügyi ellátás minőségén és az emberek egészségi állapotán át az idősellátás rendszeréig sok minden befolyásolja, hol, mennyi áldozatot követel a vírus. Ez mind közrejátszhatott a magyarországi járványban is, de csak sejtéseink lehetnek, melyik jobban, és melyik kevésbé.

Az biztos, hogy időben bevezetett szigorításokkal mérsékelhető a vírus pusztítása, a magyar kormány viszont heteket késlekedett az év elején. Müller Cecília már február 18-án bejelentette, hogy megérkezett a harmadik hullám, de a politika ekkor még a nyitásról szóló nemzeti konzultációra figyelt. Végül csak március 8-án döntöttek a zárásról, amikor a kórházi terhelés meghaladta a második hullám csúcsát, és meredeken ment tovább felfelé.

Ősszel is hasonló volt a forgatókönyv. Szakértők - köztük a kormány tanácsadói - már szeptemberben, októberben figyelmeztettek, hogy muszáj csinálni valamit, mert nagyon rossz irányba haladunk, sőt „gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe”. Október végén még telt házas Fradi-Újpest meccset rendeztek, ahol csak az utolsó pillanatban tették kötelezővé a maszkviselést.

A kormány sem a második, sem a harmadik hullám után nem ismerte el, hogy hibázott volna, végig kitartott amellett, hogy időben érkeztek a korlátozások. Azokban a napokban, amikor a kórházban ápolt covidosok száma minden nemzetközi rekordot megdöntött lakosságarányosan, Kásler miniszter azt mondta, „meg se rendültünk”. Akkor már hetek óta arról beszéltek az orvosok, hogy a személyzeti kapacitás hiányai miatt egyre nehezebb megfelelő ellátást biztosítani a betegeknek.

Ahhoz, hogy részletesen feltárhassuk a kimagasló halálozás okait, sokkal több adatra lenne szükségünk. Az operatív törzs kezdettől fogva csak a legalapvetőbb számokat teszi közzé, azokat sem követhető formában. Most, amikor enyhébb a járványhelyzet, elcsepegtettek néhány információt.

  • Hol, mennyien haltak meg?

Más országokkal ellentétben itthon nem közölték a halálozások területi megoszlását, csak Budapestet és „a vidéket” különítették el. Júniusban végül kiadták a települési adatokat, de csak az első és a második hullámról. Kiderült, hogy a szegény, Borsod megyei, szikszói járásban ötször akkora eséllyel haltak bele a koronavírusba, mint a gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyei kapuváriban. A teljes adatsorból következtettünk arra, hogy a halálozás mértéke statisztikailag összefügg egy-egy térség jövedelmi helyzetével, és azzal is, hogy mennyire leterheltek a háziorvosok.

  • A nagyobb kórházakban nagyobb volt a betegek túlélési esélye.

Bár hónapok óta kérjük, az állam nem adja ki a kórházi halálozási adatokat, pedig orvosok szerint ez közben is segített volna a jó ellátási gyakorlatok terjesztésében. Gulyás miniszer június végén elárulta, hogy akkora különbség van a kisebb és nagyobb kórházak teljesítménye közt, amit nem lehet a szerencsére vagy az emberek egészségi állapotára fogni.

Méricskélni vagy sem?

A kormány többször változtatott a halálozással kapcsolatos kommunikációján. Kezdetben ezt tartották a legfontosabb mutatónak, Orbán Viktor emberéletekben mérte a járványkezelés sikerességét.

Az eredményesen elfojtott első hullám végén Orbán Viktor Belgiummal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal és Ausztriával példálózott, mint ahol lakosságarányosan többen haltak meg koronavírusban. Szeptember elején is ilyen összehasonlításokat tett.

A magyar halálozás októberben hagyta le a sokáig labornak tekintett Ausztriáét. Decemberben Svédországot és Hollandiát, januárban Spanyolországot, márciusban Belgiumot és Olaszországot is megelőzte.

Amikor a korábbi kommunikáció tarthatatlanná vált, néhány hétig azt üzenték, nem az elmúlt hetek tendenciáit, hanem az összesített statisztikákat kell nézni. Amikor ez sem működött, áttértek arra, hogy nincs is értelme összehasonlítani az országokat, hiszen mindenki máshogy könyveli el a halottakat.

Ezzel nehéz volt mit kezdeni, mert a magyar kormány másokkal ellentétben nem tette közzé, kiket tekint pontosan covidos halottaknak. Müller Cecília ellentmondásosan kommunikált róla, Gulyás pedig azt mondta, olyasvalaki is bekerült a statisztikába, „aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták”.

Ez hihetetlennek tűnt, és hónapokkal később ki is derült, hogy nem igaz. Müller júniusban adott először érdemi választ egy képviselői kérdésre, amiből világossá vált, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan mi is az Egészségügyi Világszervezet ajánlását követjük. Ez előírja, hogy a balesetben meghalt covidosokat nem szabad felvenni a statisztikába. (Szerdán megkérdeztük erről Gulyást a kormányinfón. Azt mondta, nem tévedett korábban, hiszen valóban bekerültek ilyen elhunytak a statisztikába, de az adattisztítás során kihúzták őket. Ha így is volt, tavasszal ezt nem mondta. Akkor a könyvelés különbsége volt az egyik legfőbb kormányzati érv arra, miért nem olyan súlyos a magyar halálozás nemzetközi szinten, amilyennek tűnik.)

Igaz, hogy a különböző országok nem mind pontosan egyforma módszertannal vezetik a nyilvántartást, de Európában nincsenek akkora különbségek, hogy legyinthessünk a kimagasló magyar számokra.Júniusban, amikor Orbán váratlanul kiállt az újságírók elé, már ő sem akarta szőnyeg alá söpörni a kérdést, a nyilvántartásos érvet sem vette elő. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, azt válaszolta:

„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”

A második és harmadik hullám idején nem találkoztunk ilyen árnyalt, szinte önkritikába hajló megfogalmazással. A kormány csak akkor engedett meg magának ilyet, amikor már kevésbé volt éles a helyzet.

Többlethalálozás

A kormány kommunikációja arra szorult vissza, hogy a halálozásoknál azt érdemes nézni, hogy az országban összesen hányan haltak meg az előző évekhez képest. És arra jutottak, hogy 2020-ban ebben az összehasonlításban az Európai Unió középmezőnyében vagyunk. Ez már messze nem igaz, a második és különösen a harmadik hullám nagyon megemelte a többlethalálozást itthon. (Az EU-s statisztikai hivatal táblázata itt található).

Márciusban Magyarországon 47,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2016-19-ben. Az egész EU-ban csak Bulgáriában (52,2), Szlovákiában (53) és Csehországban (61,5) volt magasabb ez az arány.

Áprilisban itthon 43,8 százalék volt a többlethalálozás, csak Lengyelországban (65,6) és Bulgáriában volt magasabb (76,1).

Nehéz más okot találni a kiugró többlethalálozási adatokra, mint a járvány, és annak közvetlen vagy közvetett hatása az egészségügyre (a covidra koncentráló átcsoportosítások miatt az egészségügy jó része takaréklángon működött, műtétek, rehabilitációk maradtak el, a szükségesnél lassabban jutottak kórházi kezeléshez betegek, ha egyáltalán bejelentkeztek kórházakba).

A KSH által nyilvántartott többlethalálozás csúcsai és az operatív törzs által naponta közölt adatok a járvány hivatalos áldozatainak a számáról ugyanakkor nincsenek teljes átfedésben. A KSH-s adatok alapján hamarabb nőtt meg a többlethalálozás ősszel, mint ahogy a hivatalos statisztikákban a járvány áldozatainak a száma nőni kezdett. A KSH-nál is durvább volt a harmadik hullám a másodiknál, de sokkal kevésbe, mint az operatív törzs adatai alapján. Jelentős különbségek vannak az adatgyűjtés módszereiben, (az operatív törzsé elvileg gyors, a KSH utólag teszi össze, hogy mennyien halhattak meg 1-2-3 hónappal korábban), de ez sem igazán magyarázza, hogy több hetes elcsúszások vannak a számoknál.

A járvány áldozatairól nem adnak területi információkat. A KSH-s többlethalálozásban ugyanakkor van megyei bontás. Eszerint Nógrád megyében haltak meg a legtöbben 2021 június elejéig, 2020 hasonló időszakával összehasonlítva.

Oltakozni, oltakozni

A vakcinák év eleji érkezése nemcsak járványkezelési, hanem kommunikációs szempontból is jól jött a kormánynak. „A keleti vakcinák beszerzésével a kormány ki tudta egyenlíteni a járvány elszabadulásának drámai hírét, és ezzel kommunikációs szinten meg tudta akadályozni, hogy a legrosszabb napokban érdemben romoljék a megítélése” - írtuk márciusban.

A magyar átoltottsági arány sokáig nagyon magas volt Európában. Márciustól júniusig a második helyen álltunk Málta mögött, hiszen a Sinopharm és a Szputnyik már a tömeges Pfizer-szállítmányok előtt megérkezett. (A kormány tavaly december végén is tudta, hogy csak április elejétől várhatunk igazán sok vakcinát az uniós beszerzésből.)

Ez azonban nem lehetett elég a harmadik hullám megfékezéséhez, egyszerűen nem volt rá idő. Ilyen szempontból hiába oltottak nagy erőkkel márciustól: a brit variáns rég tombolt az országban, miközben két dózisra és hetekre van szükség a teljes elérhető védettség kialakításához. Ráadásul a 10-20, de még a 30-40 százalékos átoltottsággal is nagyon messze voltunk attól a szinttől, ami társadalmi léptékben képes megállítani a vírus terjedését.

Nem véletlen, hogy más országok ugyanebben az időszakban, kevesebb oltottal jobban átvészelték a járványt.