Brüsszel: A keretek demokráciára hajaznak, de ami benne van, az a nepotizmus melegágya
2021 július 20., 19:08
18
Figyelem, felnőtt tartalom!
Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek a kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Azt akarjuk a nemátalakító kezelésekkel, ami Nyugaton folyik?
- A kormány népszavazásában egy egyszerű eldöntendő kérdésként jelenik meg a nemátalakító kezelések ügye, pedig egy nagyon bonyolult dologról van szó.
- Nyugat-Európában világos és több esetben a magyarnál szigorúbb szabályozás vonatkozik rájuk.
- Megnéztük, melyik országban milyen életkori korlátai vannak ezeknek a beavatkozásoknak.
Az Orbán által bejelentett népszavazási kérdések közül a harmadik az, aminek a legtöbb köze van való életben is létező dolgokhoz. Ez az, amire ha válaszol valaki, úgy tűnhet, befolyást gyakorolt a dolgok menetére.
link
Forrás
Így szól: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?A felvezetésből pedig az is kiderül, hogy a miniszterelnök szerint Brüsszel sérelmezi “hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult.” Mindebből az az érzése támad az embernek, mintha a berlini, vagy a párizsi kórházak bejáratainál sorokban állnának a nemátalakító kezelésre váró gyerekek és Magyarországon is ez lenne a helyzet, ha az emberek hagynák.
Nehéz eltekinteni attól, hogy Brüsszel valójában nem azokat a ködösen megfogalmazott kérdéseket sérelmezi, amire Orbán utal, így például szóba sem kerül az EU-s kritikákban a tranzíciós beavatkozások korhatára. És azzal sem lövöm le a cikk további tartalmát, ha elárulom, hogy nem állnak sorokban Nyugat-Európában a kiskorúak ilyen műtétekre várva.
A nemi helyreállító eljárások – ahogy a transz emberek életének sok más aspektusa – rendkívül bonyolultak. A transz közösség az LMBT emberek között is kisebbségnek számít. Köztük azok, akik 18 éves koruk előtt megpróbálkoznak bármiféle nemi helyreállító beavatkozással, majdnem annyira kevesen vannak, hogy ha azt mondanánk, nincs is ilyen, kevésbé lennénk egyszerűsítők, mint a népszavazásban feltett kérdés. Pusztán a nemi helyreállítás pszichológiai, jogi, egészségügyi, társadalmi, stb. vonatkozásait is lehetetlen röviden ismertetni. Magyar nyelven a Transvanilla Transznemű Egyesület oldalán található, csaknem 200 alkategóriát tartalmazó információs adatbázis talán a legjobb kísérlet erre.
link
Forrás
Amire könnyebben választ kaphatunk, az a korhatár ügye, amit Orbán kérdése is feszeget. Ehhez azonban fontos tudni, hogy a nemi helyreállító beavatkozásnak egyszerűen szólva két orvostani fázisa van. Az első a hormonkezelés. Ennek során gyógyszeres kúrával a születési nemtől eltérő hormonháztartást hoznak létre a tranzíciót megkezdő szervezetben. Ez is bőven bonyolultabb annál, mint hogy a transz férfiaknak tesztoszteront, a transz nőknek pedig ösztrogént adnak. Számos más hormonról is szó van és igen, létezik a pubertást blokkoló készítmény is, amelyet a világ egyes részein tinédzsereknek is adnak és amelyek hatása visszafordítható. Hogy ezek a változatos hormonterápiák milyen életkortól hozzáférhetők szülői engedély nélkül az Európai Unióban, így néz ki térképen:
Age at which a child can access transgender hormone therapy
View full dataset in data explorer.
(Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai 2017-esek, ezért szerepel rajtuk az Egyesült Királyság is.)
Összesen tehát nyolc országban határoztak meg pontos életkort ezeknek a terápiáknak az alsó korhatáraként. Köztük Írország, Málta és Hollandia az, ahol már 16 évesen dönthet úgy a szülei nélkül egy fiatal, hogy részt vesz hormonkezelésben. Litvániában, Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Portugáliában pedig 18 év fölött van joga ehhez. Húsz uniós országban nincs meghatározva specifikusan ennek a beavatkozásnak életkori küszöb, hanem az orvosi beavatkozásokra vonatkozó általános feltételek határozzák meg, mikortól kérheti valaki. Az esetek többségében ez is 18 évet jelent, de erre még később visszatérünk.
A nemi helyreállító beavatkozás másik fázisa pedig a műtét. Ezek az egyszerűbb plasztikai beavatkozásoktól a genitális átalakításokig terjednek. Európa két országában, Máltán és Írországban dönthet róluk 16 évesen egy fiatal a szülei nélkül, míg az alábbi képen sötétkékkel jelölt 13 országban 18 év fölött hozhat ugyanilyen döntést. A maradék 13 országban – köztük Magyarországon is – szintén az orvosi beavatkozásokra érvényes általános szabályokat alkalmazzák a nemi helyreállító műtétek esetén.
Age at which a child can request sex reassignment surgery
View full dataset in data explorer.
(Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai 2017-esek, ezért szerepel rajtuk az Egyesült Királyság is.)
Ami ebből következik, hogy míg a magyar jogszabályok nem zárják ki, hogy egy fiatal akár a szülei tudta nélkül, 16 évesen átessen egy ilyen műtéten, addig például a kormánypropagandában számos alkalommal a liberalizmus fertőjeként feltűntetett Hollandiában semmiképp nem eshet át rajta senki 18 éves kora előtt.
Itthon ugyanis, bár 18 évesnek kell lenni ahhoz, hogy egyedül dönthessen valaki egy orvosi beavatkozásról, egy 16 és 18 év közötti fiatalnak is van joga a döntéshez egy általa kijelölt felnőtt (aki nem szükség szerint a szülője) jelenlétében. Így például a vakbele kivételéről is dönthet kérdéses helyzetben egy idősebb középiskolás mondjuk az őt bekísérő osztályfőnöke kíséretében. Mivel a nemi helyreállító beavatkozások nincsenek külön szabályozva, jogszabályilag nem lenne akadálya a fenti analógia mentén egy ilyen műtétnek a felnőttkor előtt. Csakhogy ezek a beavatkozások nem jogszabályi és pláne nem erkölcsi kérdések.
Elsősorban orvosiak és maguknak az orvosoknak a felelőssége, hogy kinek az esetében és milyen módon vágnak bele egy átalakításba. Az, hogy néhány európai országban szabályozva van az életkori küszöb, nem jelenti azt, hogy automatikusan részt vehet bárki egy ilyen folyamatban, aki elmúlt 18. Mindegy, hogy hány évesen vág bele a tranzícióba valaki, komoly biztonsági gátak vannak beépítve a folyamatba odáig, amíg visszafordíthatatlanul megváltozik a test. Ezeknek az orvosi szabályoknak köszönhetően kizárható, hogy 18 éves kor előtt a világon bárhol olyan beavatkozást hajtsanak végre a transz fiatalokon, amely visszafordíthatatlan.
Vay Blanka, a Szabadnem szerzője és a Prizma közösség vezetője, aki 30 éves kora fölött váltott nemet, a saját példáját mesélte el. Ő Németországban esett át a tranzíciós folyamaton, amellyel nagyjából megegyezik a magyar procedúra.
„Másfél évig a választott nemnek megfelelően kellett élni a mindennapokban. Közben tartott a hormonterápia és az egész folyamat alatt végig pszichiáterhez kellett járni. Ez összességében egy komoly próbatétele a döntésünknek. A műtétre csak ezután került sor” - mondja.
Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transznemű Egyesület vezetője pedig azt mondja, messze nem az a két év a legmeghatározóbb problémája a magyar transznemű fiataloknak, amelyen a nemi helyreállító beavatkozások életkori küszöbe kapcsán valami távoli vita zajlik.
(A borítóképen egy párizsi tüntetés. Fotó: Lucas Boirat / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)