Matolcsynak nem tetszik, hogy a kormány agyak helyett betonba önti a pénzt

július 26., hétfő 13:13

A jegybank elnöke megint óvatos kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzetben, mert szerinte az újrainduló magyar gazdaságnak nincs szüksége arra az 5,9 százalékos költségvetési hiányra, amit a kormány 2022-re betervezett. Ő inkább azt javasolja, hogy „az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához”. Ezek nélkül ugyanis még jobban eladósodik az állam, és az újraindult növekedés pénzügyi korlátokba ütközik.

Balog Zoltán és Matolcsy György alapkövet fektet Kecskeméten 2015-ben Fotó: Ujvári Sándor

De hibásnak és fenntarthatatlannak tarja azt is, hogy az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ráadásul ezen belül a beruházások összetétele is rosszul áll, mivel

„a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges »okos« beruházások aránya”.

Majd a jegybankelnök megállapítja azt is, hogy „a magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás.

Az állam »vasba és betonba«, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”.

Ráadásul a kormány ezzel a szűkös építési kapacitások miatt még erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt is gerjeszt Matolcsy szerint.

Ezzel szemben ő úgy látja, a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése lenne, amit a digitális beruházások növelnének leggyorsabban. „Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” - állapította meg.

De Matolcsy attól sem riadt vissza, hogy a kormány családpolitikáját más megvilágításba helyezze, mert szerinte nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya:

Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.”

Végül arra jut, hogy változtatni kell a 2022-es költségvetésen, mert gátolná az okostőke-intenzív pályára való átállást, ha „az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett”.

Nem ez az első kritikusabb írás Matolcsytól, július elején szintén ugyanebben a kormánylapban állapította meg, hogy a kormány közepes teljesítménnyel kezelte a válságot.