A jegybank elnöke megint óvatos kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzetben, mert szerinte az újrainduló magyar gazdaságnak nincs szüksége arra az 5,9 százalékos költségvetési hiányra, amit a kormány 2022-re betervezett. Ő inkább azt javasolja, hogy „az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához”. Ezek nélkül ugyanis még jobban eladósodik az állam, és az újraindult növekedés pénzügyi korlátokba ütközik.
De hibásnak és fenntarthatatlannak tarja azt is, hogy az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ráadásul ezen belül a beruházások összetétele is rosszul áll, mivel
„a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges »okos« beruházások aránya”.
Majd a jegybankelnök megállapítja azt is, hogy „a magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás.
Az állam »vasba és betonba«, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”.
Ráadásul a kormány ezzel a szűkös építési kapacitások miatt még erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt is gerjeszt Matolcsy szerint.
Ezzel szemben ő úgy látja, a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése lenne, amit a digitális beruházások növelnének leggyorsabban. „Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” - állapította meg.
De Matolcsy attól sem riadt vissza, hogy a kormány családpolitikáját más megvilágításba helyezze, mert szerinte nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya:
„Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.”
Végül arra jut, hogy változtatni kell a 2022-es költségvetésen, mert gátolná az okostőke-intenzív pályára való átállást, ha „az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett”.
Nem ez az első kritikusabb írás Matolcsytól, július elején szintén ugyanebben a kormánylapban állapította meg, hogy a kormány közepes teljesítménnyel kezelte a válságot.