Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő fordult közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz június 16-án.
„Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán április 25-én, „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai 2020. december 26. és 2021. április 20. között” címmel közzétett táblázat alapjául szolgáló kutatás háttéranyagát, háttérszámításait és részletes dokumentációját.”
Azért is lenne jó, ha a kormány a részletes adatokat is nyilvánosságra hozná, mert az áprilisi táblázat ebben a formában semmilyen követeztetés levonására nem alkalmas, tudománytalan és kizárólag kommunikációs célokat szolgált.
Különösen úgy, hogy a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu annak idején már így fordította le az adatokat:
„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.
A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést, számos dolog hiányzott a táblázat elemzéséhez. Nem tüntették fel, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltottak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Modernával is idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.
Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus a Telexnek például így nyilatkozott a táblázatról:
„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle”.
A táblázatot Karikó mellett más szakértők, köztük Kemenesi Gábor virológus és az Orvosi Kamara is bírálták. A legkeményebben talán Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője, aki ezt írta annak idején:
„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.
A kormány mégsem vonta vissza és nem is egészítette ki a hiányzó adatokkal. És most sem tette meg.
Szél Bernadett kérésére ugyanis az Emmi a múlt héten mindössze annyit válaszolt, hogy a feltüntetett adatok az alábbi számítási módszer alapján kerültek meghatározásra:
Ami eddig is kiderült a táblázatból. És küldtek egy új táblázatot, amiben annyi újdonság van csupán, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. Ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. Más egyebet nem hoztak nyilvánosságra.
Ez a régi táblázat:
Ez pedig a mostani, egyetlen, a legkevésbé érdekes számsorral kibővítve.
Nemcsak ebben nem ad tájékoztatást az Emmi. Elvileg május végére ígért Kásler Miklós adatokat arról, hogy a beoltottaknál milyen védettséget mértek egy központi vizsgálat során. De ennek a vizsgálatnak az eredményéről semmit sem tudni, pedig Gulyás Gergely és Orbán Viktor is sürgette azokat.
Jelentősége azért lenne, mert erős a gyanú, hogy a kínai vakcinával oltott idősek nagy részénél nem alakul ki megfelelő ellenanyagszint. Ezt különböző mérések - egy hazai kutatás és a Fővárosi Önkormányzat tesztjei - is alátámasztják, A kormány ugyanakkor ezt nem hajlandó elismerni.