Leszavazták az elnapolást, így mégis szavazhatnak a lengyel médiatörvény módosításáról

augusztus 11., szerda 16:04

20:30 - Frissítés:

A lengyel parlamentben másfél órával az első után – nyilvánvaló házszabálysértéssel – megismételték a szavazást az elnapolásról, másodszorra azonban elutasították a kérelmet, így végül folytatták az ülést, vagyis feltehetően még szerda este megszavazzák a törvénymódosítást, ami ellehetetleníti a TVN24-et.

Egyelőre megakadt a lengyel médiatörvény módosítása, aminek a célja a legnagyobb független tévé, az amerikai hátterű TVN24 ellehetetlenítése.

Addig még simán ment, hogy a kormánytöbbség a kulturális bizottságban lesöpörte az ellenzéki módosító indítványokat, így a lengyel parlament elé került a médiatörvény „lex TVN”-ként emlegetett, külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről szóló módosítása.

Aztán kiderült, hogy a kormányválságot kirobbantó törvény elfogadása mégsem megy simán a legnagyobb kormánypártnak, a Jog és Igazságosságnak (PiS).

A lengyel parlamentben szerda délután ültek össze, hogy szavazzanak a médiatörvény-módosításról. Władysław Kosiniak-Kamysz azonban azt kérte a parlamenttől, hogy halasszák el az ülést szeptember 2-ára, emiatt végül a módosítás helyett az ülés elnapolásáról szavaztak, 229 képviselő szavazott mellette, 227 pedig ellene. Ami rögtön bizonyította, hogyan gyengült meg a törvényhozásban a PiS által vezetett kormánykoalíció.

Tüntetés és szakadás

A médiatörvény tervezett módosítása ugyanis Lengyelországban széles körű tiltakozást és kormányválságot okozott.

Mindez odáig mélyült, hogy Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, a gazdaságfejlesztési minisztert, Jaroslaw Gowint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin korábban azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Gowin leváltása miatt az Egyetértés választmánya úgy döntött, hogy a párt kilép a kormánykoalícióból: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben, és ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíció a megmaradt 220 mandátummal formálisan elveszíti a többségét. De Piotr Müller kormányszóvivő azt mondta: az Egyetértésben és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akiknek a támogatása biztosítja a többséget.

A Gazeta tudósítása szerint a törvénymódosítás szerdai szavazása előtt a kormánykoalícióból kivált Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin azt mondta: „Minden képviselőtársam – ma és a korábbi napokban – politikai szempontból nagyon vonzó »üzleti ajánlatot« kapott, ahogy én nevezném. (…) Ez nyilvánvalóan politikai korrupció.”

Gowin a miniszterelnökkel a gazdaságfejlesztési program miatt is összekülönbözött. Azt mondta, bejelentették, hogy az Egyesült Jobboldal kormánykoalíció nem emel adót, de a kormányfő adótörvénye drasztikus adóemelést jelent a cégeknek és minden vállalkozó szellemű embernek, a középosztálynak is – írja az Euronews.

Többségének fenntartásához a PiS-nek más pártok képviselőire – főleg szélsőjobboldaliakra – kell támaszkodnia. A kormánykoalíció eddig három pártból állt: a PiS és az Egyetértés mellett a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett, szélsőjobboldali Szolidáris Lengyelországból, de a PiS parlamenti frakciójában ülnek az Egyetértésből nemrég kivált Republikánus Párt tagjai is. A PiS június közepén megegyezett a Lengyel Megállapodás támogatásáról a volt elnökjelölt, Pawel Kukiz rockénekes által irányított kisebb ellenzéki tömörüléssel. Ez az egyezség és egy-két független képviselő szavazata elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon.

Magyarország lesz-e Lengyelországból?

A szavazás a 2023-as választásra készülő Jarosław Kaczyński hatalmának próbatételévé vált. A törvény csak a legutóbbi lépés a lengyel kormánypárt elnökének kampányában, amivel Magyarország mintájára Lengyelországot jobboldali egypárti állammá alakítaná – írja az EUObserver, felidézve, hogy a PiS a 2015-ös kormányra kerülése óta hadakozik az EU-val a bírói függetlenség, a médiaszabadság, a nők és a melegek jogait illetően.

Jaroslaw Kaczyński a 2010-ben egy repülőgép-katasztrófában elhunyt ikertestvére, Lech Kaczyński néhai elnök sírjánál 2020. június 18-én. Fotó: Beata Zawrel/NurPhoto via AFP

(A bírói függetlenségről azt írtuk, hogy Kaczyński, az ország legbefolyásosabb politikusa azt mondta, a fegyelmi tanácsot a jelenlegi formájában megszüntetik. Hogy ez mit jelent, még nem világos, de az eddigi nagyon kemény lengyel álláspont felpuhult: az EU-s és a lengyel jogrendszer végső összefeszülésekor, a pénzbüntetés közvetlen fenyegetettsége idején Varsó időt akart nyerni, és egy gesztust tett a kompromisszum felé.)

A kormányválság megerősítheti Donald Tuskot, a jobbközép Polgári Platform elnökét, az EU-párti ellenzék vezetőjét.

Donald Tusk beszédet mond a keddi varsói tüntetésen Fotó: JANEK SKARZYNSKI/AFP

Az Európai Néppárt elnöki posztját betöltő Tusk azt mondta Gowin kirúgásáról, hogy ami történt, annak meg kellett történnie, és valami groteszk véget ért.