Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség, és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

A brit felsőoktatási minisztérium 2020 nyarán jelentette be az uniós egyetemistákat érintő változásokat. Az eddigi 9 250 fontról (kb. 3 millió forint) átlagban 27 ezerre (kb. 10 millió forint) is emelkedhet az éves tandíj, és eltörlik a teljes összeget fedező diákhitelt, amit a kint tanuló magyar diákok 85-90 százaléka vett eddig igénybe.

A magyar átlagkeresetek mellett szinte ez volt az egyetlen módja az angliai továbbtanulásnak. Több diákszervezet is dolgozik az alternatív finanszírozás kidolgozásán, de az ilyen szintű támogatáshoz jelentős politikai vagy gazdasági érdekre van szükség.

„Két év múlva nem lesznek kint magyar diákok, hacsak nem történik valami drasztikus változás a költségrendszerben, akár itthon, akár az Egyesült Királyságban”

- mondta Karagich Bálint, a egyetemi közösségeket összetartó Hungarian Youth Association (HYA) társalapítója.

Eddig minden tanévben kint tanult 2500-3000 magyar hallgató, akiket különböző szervezetek, mint a Milestone Institute, a Hungarian Youth Association vagy a New Generation Centre fogtak össze azzal a céllal, hogy hazahozzák a toplistás egyetemekről diplomát szerzett diákokat. Ennek a folyamatnak most vége lesz, a HYA becslései szerint 2021 után maximum 1-2 diák lesz elszórva egyetemenként.

Mit ér itthon egy brit diploma?

Sokan bele sem gondolnak, mennyi mindent köszönhetünk az Egyesült Királyságnak. Pontosan, mennyi mindenkit.

Ott van például országunk miniszterelnöke, aki egy ösztöndíjprogram keretein belül féléven át hallgatta a liberális filozófia történetét Oxfordban. Na meg Orbán ellenpólusa, Soros György, aki szintén Angliában, a London School of Economicson szerezte diplomáit. Persze azért van pár náluk kevésbé ellentmondásos figura is.

Az elmúlt két évtizedben kialakult diákközösségek rengeteg Nagy-Britanniában képzett fiatalt csábítottak haza. A Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listáján minden évben több brit diplomás fiatal is szerepel. Az idei lista egyik legfiatalabb tagja, Zwecker Bence a University of Warwickon szerezte diplomáját, mielőtt társaival megalapították a Munch.hu ételmentő applikációt, amivel egy év alatt 43 000 adag kidobásra kerülő ételt mentettek meg. A La Femme top 50 Tehetséges Magyar Fiatal listán is óriási a brit diplomások aránya. Az idei listán szereplő 25 emberből 8 tanult az Egyesült Királyságban, köztük Zálnoky Krisztina, a V4SDG, Visegrádi Négyek a Fenntarthatóságért civil szervezet egyik alapítója.

De minden korosztályban találni angliai sikereket. Zolnai György, a Raiffeisen bank vezérigazgatója Cambridge-ben szerezte diplomáját. Hajnal Miklós, a Momentum politikusa Oxfordban, Volom András, az ENSZ egykori ifjúsági nagykövete a King's College-on tanult. Greskovits György, a Milestone alapítója a UCL-en csinálta meg a doktoriját, Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója pedig szintén az oxfordi egyetemen kutatta a demokrácia állapota és a média üzleti modelljei közötti kapcsolatot.

Nem az átlagkereset hozta haza a magyarokat

Annak ellenére, hogy a toplistás diplomákkal a magyar kereset sokszorosát kaphatják meg kint, a legtöbb hallgató így is Magyarországban gondolkodik. A HYA felmérései szerint a diákok 84 százaléka visszatérne 5-10 éven belül, és aki nem, az is szívesen dolgozna Magyarországgal kapcsolatos projekteken.

De ez a tendencia nem magától alakult ki. A közösséget összefogó szervezetek évek óta azon dolgoznak, hogy a brain draint átbillentsék brain gainre, azaz, hogy a kint tanuló diákok egyetem után a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokban vegyenek részt. Ezt leginkább a magyarországi lehetőségek, partnercégek gyakornoki lehetőségeinek hirdetésével érték el.

Az első ilyen intézmény a Milestone Institute volt, akik az Egyesült Királyságba készülő diákok akadémiai felkészítésében vettek részt.

„Azzal, hogy a diákok hozzánk jártak, kialakult egy diaszpóra hálózat, egy olyan közösség, akik mindenfélében együtt tevékenykedtek. Ebben nyilván nemcsak a Milestone-os diákok vettek részt, de belőlük indult több olyan spin-off, mint például a Future Hungary Konferencia, ami láthatóan bővítette ezt közösséget” - mondta Greskovits György, az intézmény alapítója.

A kinti diákok közösségét a New Generation Centre és a Hungarian Youth Association fogta össze. Ők eddig workshopokkal, mentor- és ösztöndíj programokkal segítették a diákok hazatérését. A közösséget pedig különböző rendezvényekkel, londoni bulikkal és összangliai gólyatáborokkal tartották fent.

„A magyar munkalehetőségekről szóló kevés információ az egyik legfőbb oka a külföldön maradásnak. Ezzel ellentétben a család és a nyelv két jelentős dolog, amiért a diákok hazatérnek. Azok, akik részesei a mi közösségünknek, sokkal jobban megőrizték a kulturális magyar köteléket mint mások” - mondta Pirityi Soma a HYA társalapítója.

Hollandia az új Anglia?

A brexittel véget ér a magyarok angliai továbbtanulása, és a fókusz áthelyeződik más nyugati országokra. Viszont még évek kérdése, hogy más helyeken is létrejöjjenek olyan hálózatok, amik képesek hazahozni a magyarokat.

Hollandia erre a legesélyesebb, a Milestone alapítója szerint ez lesz az új diaszpóraközpont. Nemcsak azért mert angol nyelvterület, hanem azért is, mert sokkal alacsonyabbak a tandíjak, és könnyebb a felvételi is. A HYA alapítói már el is kezdték bővíteni a Hollandiában tanuló magyar diákok hálózatát: „Három hete hoztuk létre a Facebook-csoportot és már több mint 150-en vannak benne, exponenciálisan növekszünk, mert az emberek húzzák be egymást.”

A német nyelvterületeken is rengeteg magyar tanul, viszont a legtöbben műszaki pályán, amit sokkal jobban megfizetnek kint. Diákközösségek nincsenek, sem őket összefogó szervezetek, ezért a kulturális kötelék és karrierlehetőségek hiányában innen a mai napig nem működik a diploma-export.

(A cikket Lénárd Lili írta.)