választás 2022
„Orbán a börtönválogatott csapatkapitánya lesz, nem a Fidesz frakcióvezetője”
2021 szeptember 01., 06:03
Karácsony: Kétszer annyit költöttek ellenem, mint az összes többi jelölt ellen együttvéve
- Karácsony Gergely 2019 óta Budapest főpolgármestere, és a mostani előválasztáson az LMP-MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje.
- Úgy véli, hogy csak az ő vezetésével győzhet az ellenzék, mert a riválisai nem gondolnak eleget a nemzet egyesítésére, például Orbán Viktor szavazóira.
- Kiszámolta, hogy a Fidesz messze őt támadja a legtöbbet az ellenzéki jelöltek közül, és szerinte ez azt igazolja, hogy ő a legveszélyesebb rájuk nézve.
- Attól tart, hogy a Fidesz könnyen viszályt kelthetne az ellenzéki táboron belül, ha nem ő nyerné az előválasztást.
- Mostanában egyet szokott érteni Matolcsy Györggyel.
- Bízik benne, hogy a rendvédelmi szervek semlegesek maradnak a kormányváltáskor.
- Jakab Péterrel, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjével készült interjúnkat itt olvashatja el.
Szelíd forradalom, óvatos radikalizmus
"Nekem személy szerint nem éri meg főpolgármester-jelöltnek lenni" - mondta 2018 augusztusában. Tavaly decemberben pedig úgy fogalmazott, hogy "a hátam közepére kívánkozik a miniszterelnök-jelöltség". Végül mindkét jelölést elvállalta. Ez a húzódozás a kampánystratégiájának része, egy performansz, vagy a belső vívódásába enged mindig bepillantást?
A három közül leginkább az utóbbi. Szerintem fontos, hogy a politika nem a politikusokról szól, és amikor az ember dönt, hogy személy szerint mi a következő lépése, az se róla szóljon. Azt nagyjából helyesen mértem fel, hogy ha elindulok miniszterelnök-jelöltként, akkor borzasztó nehéz kampánynak nézek elébe, és az embernek mérlegelnie kell, hogy mi az, amit elbír, fel kell készítenie magát, hogy kibírja. Ezen túl vagyok, alaposan meggondoltam, és ha beleállok valamibe, akkor abba bele van állva.
Pontosan az is történik, amire számítottam, a fideszes ellenfeleim minden erőforrásukat arra használják, hogy engem támadjanak, és nem a többieket, akik ennek a szélárnyékában szabadon tudnak kampányolni. Nekem a főpolgármesteri funkció miatt is sokkal nehezebb a kampányterep. Ezért erre fel kellet készülnöm, felelős döntést kellett hoznom, és ehhez sokat kellett beszélgetnem, sokszor önmagammal is. Komoly döntések komoly megfontolást érdemelnek.
Tavaly azt is mondta még, hogy lehet, hogy egy vidéki polgármester lenne a legjobb miniszterelnök-jelölt. Akkor konkrétan gondolt valakire, akit kapacitált is esetleg? Vagy ez egy elvi meglátás volt?
Sokakkal beszélgettem, mielőtt meghoztam a saját személyemről szóló döntést, ez kétségtelen. Politikát lehet a tervezőasztalon csinálni, de aztán a nap végén mégis hús-vér emberek vívják meg ezeket a harcokat. Úgyhogy lehet, hogy a tervezőasztalon igazam volt akkor, és nem tartom most se rossz iránynak, de végső soron nekem kellett elvállalnom ezt a feladatot, és meg is fogom vívni ezt a harcot.
Az "el kellett vállalnom" azt jelenti, hogy nem volt más, akire szívesen szavazott volna?
Én nagyon szívesen szavaznék nagyon sokakra. Az ellenzéki szavazóknak ahhoz a részéhez tartozom, akiknek már nagyjából, de csak nagyjából mindegy, csak ne Orbán legyen. De azt is pontosan tudom, hogy azok a szavazók, akik el fogják dönteni a választást, nem így vannak ezzel. Azt gondolom, hogy 2022-ben vagy Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, vagy én.
Nagyon tisztelem és becsülöm az ellenfeleimet, de nem látom, hogy lenne tervük, hogyan nyerjék meg a választást. Úgy vélik, ha az ellenzék összeáll, akkor nyerünk. Szerintem ez nem így van. Ha összeállunk, akkor van esélyünk nyerni. Az a különbség, hogy nem látom a többieknél azt a politikai stratégiát, amivel a bizonytalan szavazókat el lehet hozni a változásra szavazni. Mindenki miniszterelnök-jelöltként a pártját akarja pozicionálni, de senki sem készül arra, hogy valóban miniszterelnök lesz. Mert ez nem csak a pártszavazókról szól, a ma pártnélküliek megnyerése nélkül nincs változás. Ezért mondom: ha pártpozícionáláson túl a miniszterelnökségre készülnének, akkor bizonyos mondatokat nem mondanának, mert azok akkor sem voltak megvalósítható ígéretek, amikor kimondták őket. Most direkt általánosságban beszélek, ennél nem szeretnék konkrétabb lenni.
Tehát azt állítja, hogy az ellenzék győzelme olyan bizonytalanokon múlik majd, akiket nem lehet nagyon radikális szövegekkel megfogni?
Többek között. Meg nem lehet olyan politikával megfogni, ami nem reagál arra, hogy Orbán Viktor borzasztó rendszere nem a Holdról esett ide, és nem egy politikai véletlenen múlott, nem egy kalapból húzták ki. Mire Orbán Viktor elérkezett odáig, hogy megnyerje a választást, addigra a harmadik köztársaság elvesztette az erejét és a társadalmi legitimitását. Ezt fontos tudni, akkor is, ha a bizonytalan szavazók nem politikai filozófiák alapján döntenek. De van bennük egy jogos érzés arról, hogy "oké, az Orbán borzasztó, de tulajdonképpen 30 éve egy olyan politikai közegben élünk, ami nem a mi életünkről szól". Ennek a jelentőségét nem látom felfedezni az általam egyébként sokra tartott ellenzéki miniszterelnök-jelöltek gondolataiban.
Erről szól az is, hogy börtön helyett jóvátételt ígér, azonnal eltörölt alkotmány helyett szelíd forradalomról meg óvatos radikalizmusról beszél?
Ez nem kampánystratégia, szerintem Magyarországnak tényleg erre van szüksége. Nagyon fontos, hogy az ellenzéki politikusok tudjanak különbséget tenni egy nagyon szűk, a társadalmat félrevezető, megosztó, kiraboló szűk uralkodó réteggel szemben folytatott kőkemény küzdelem, és aközött, hogy vannak ebben az országban milliók, akik Orbán Viktorra szavaznak, és ezt őszinte hittel teszik, és ők tisztességes honfitársaink. A kettő között papíron persze mindenki különbséget tesz, de azért gondoljon bele, hogy mi következik abból, ha az új kormány olyan lépéseket tesz, amivel ezt a szűk fideszes elitet érzelmi közösségbe tartja azokkal a milliókkal, akik ma Orbán Viktorra szavaznak. Ha ez így marad, akkor Magyarországon sose lesz béke. És ha nem lesz béke, akkor nem lesz alkotmányos rend, nem lesz gazdasági prosperitás sem.
Ennek a társadalomnak a legnagyobb problémája ez az elképesztő mértékű megosztottság mindenben: érzelmileg, társadalmilag, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Akik ma Magyarországon élnek, azok nem érzik, hogy egy politikai közösség tagjai volnának. Ez Magyarország legnagyobb problémája. Szerintem ennek a súlyát vinni kell, amikor az ember kampányol, amikor az ellenzéki szavazóknak üzen.
Azt kérem az ellenzéki szavazóktól, hogy abban is gondolkodjanak, hogy kinek van menetrendje arra, hogy ez az ország jobb hely legyen. Abban kevés vita van közöttünk, hogy az egészségügyben kellenek a praxisközösségek, vagy hogy csökkenteni kell a várólistákat. De a kormány hosszútávú sikerességét az fogja meghatározni, hogy lesz-e Magyarországon olyan kampány, ami elviszi a bizonytalanokat, és az ő megszólításuk után ezt az országot megpróbálja megbékíteni saját magával. Mélységesen hiszem, hogy erre van szükség.
Ettől még az elszámoltatás ügyében jogosan merülnek fel igények. Ha nem lesznek a korrupciós bűncselekmények feltárva, és az ellopott vagyonok nem lesznek visszaszerezve, akkor ugyanúgy nem lesz béke Magyarországon. Csak ne essünk abba a hibába, hogy amikor egy szűk elitréteggel akarunk háborúzni, akkor háborúba visszük a fél országot.
Mások szerint teljesen más taktikára lenne szükség a győzelemhez. Ők abból indulnak ki, hogy van 35 úgynevezett billegő körzet, mindegyik vidéken, és ezeket kell megnyerni a kormányváltáshoz. Ezért olyan miniszterelnök-jelölt kell, aki kifejezetten ezeken a területeken a legnépszerűbb. A Jobbik azt mondja, hogy ez a jelölt Jakab Péter. Márki-Zay Péter pedig azt, hogy ő erre a legalkalmasabb.
Ez egy féligazság. Természetesen matematikai értelemben igaz az, hogy ezekben a körzetekben dől majd el a választás. Ám ezekben a billegő körzetekben is az országos kampány határozza majd meg, hogy az ellenzéknek mennyi támogatója lesz. Ez nem az Egyesült Államok, nincsenek olyan óriási földrajzi különbségek, hogy teljesen máshogy kell kampányolni Alaszkában, mint Kaliforniában. Ami működik, és növeli az ellenzék esélyét Kiskunlacházán, az nagyjából működni fog Csepelen is.
Persze, engem támadni fog a Fidesz azzal, hogy budapesti vagyok, aki nem érti a vidéket, én meg el fogom mondani százszor, hogy a fideszes ficsúroknál sokkal jobban ismerem a vidéket, tekintve, hogy ott nőttem fel.
Ezzel együtt is, ha látnám, hogy Jakab Péter vagy Márki-Zay Péter össze tudja tartani ezt a sokszínű ellenzéki tábort, és tud hitet adni a bizonytalanoknak, akkor lehet hogy nyugodtabb lennék, mert kevésbé érezném az előválasztás tétjét. Nagyon becsülöm a riválisaimat, és nem gondolom, hogy nélkülük lehetne nyerni, de nem látom, hogy a lehető legszélesebben tudnák képviselni személyükben az ellenzék sokszínűségét, és hogy lenne olyan világos politikai karakterük, ami a bizonytalanoknak is szól. Sok erényük van, ami szükséges a győzelemhez. Szükséges, de nem elégséges.
Mindenkire rávetül a múlt árnyéka. Ezt most nem látjuk még, mert a Fidesznek nem érdeke hogy ezek előjöjjenek. De azért egy olyan kampány, ami a Jobbik múltjával szembesíti a baloldali szavazókat, szét tudná zilálni az ellenzéki szavazótábort. Ne legyen kétségünk, hogy egy Jakab Péter vezette ellenzéket szétlőnének olyan nyilatkozatokkal, amelyek nem is olyan nagyon régen hangoztak el. A Jobbik nemrégiben a maihoz hasonló hevülettel Gyurcsány Ferencet akarta börtönbe zárni.
Tóth Csaba vs. Hadházy
A miniszterelnök-jelölti vitában és az egész előválasztási kampányban az egyik leglátványosabb ütközési pont a zuglói vetélkedés lett, Hadházy Ákos és Tóth Csaba között. Ez az ön kampányát is erősen érinti, hiszen köztudomású, hogy zuglói polgármesterként nem volt kiegyensúlyozott a viszonya Tóthtal, most mégis őt támogatja. Itt nem merült fel, hogy a Párbeszéd azt a megoldást válassza, mint a ferencvárosi előválasztás idején 2019-ben, ahol a szocialistákkal kötött stratégiai szövetség és a konkrét jelölt közti feszültséget úgy oldották fel, hogy mindkét jelölt mellett feltüntették a párt logóját, azaz hivatalosan Baranyi Krisztinát és Jancsó Andreát is támogatták?
Az előválasztás azért is jó, mert mindenkinek meg kell dolgozni a bizalomért. Akikről mindenféle városi legendák keringenek, azoknak például meg kell védeniük az igazukat. Köztudott, hogy nem volt konfliktusmentes a viszonyom a zuglói szocialistákkal, ezt nem akarom tagadni. Megvívtuk a csatáinkat, aztán a végén mindig én győztem.
Ezzel együtt is azt gondolom, hogy nyugodt lehet a lelkiismeretem az engem támogató pártok – és jegyzem meg: a DK és a Jobbik - döntését illetően, mert az eddig legtöbb korrupciós ügyet feltáró Hadházy Ákos ebben az esetben, Tóthra nézve, semmilyen bizonyító erejű terhelő anyagot sem talált.
Bárhogy döntenek a zuglóiak, jó döntést fognak hozni. Ha Hadházy Ákos esetleg kikap, akkor remélem, a Momentum felteszi a listára mandátumszerző helyre, és ezzel bizonyíthatják, hogy valóban fontos nekik az antikorrupciós küzdelem. Én is számítanék rá miniszterelnökként.
Akkor fel sem merült a kettős jelölés lehetősége?
Felmerült. De végső soron az emberek döntenek, mi el fogjuk fogadni a döntésüket, és ilyen értelemben mind a két jelöltet támogatjuk. Szerintem nagyon fontos, hogy Hadházy Ákos képviselő legyen, és kiemelt szerepet kapjon az elszámoltatásban.
Kell majd egy lista
Ön három párt miniszterelnök-jelöltje, de a 99 Mozgalom logójával készültek eddig a plakátjai. Ez egy valódi, működő mozgalom, vagy egy brand?
Ez egy épülő politikai közösség. Több, mint egy brand, de a kevés idő még nem tette lehetővé, hogy teljes egészében felépítsük. Ha lezajlik az előválasztás, nekifekszünk még intenzívebben. Az a célunk, hogy legyen alapszabálya, legyenek helyi alapszervezetei. Jelenleg ez inkább egy politikai ajánlatot kialakító szellemi hátország, egy aktivista bázis, és ebből a kettőből remélhetőleg kialakul egy valódi politikai mozgalom.
A pártok között van bármilyen megállapodás, hogy a választási lista hogyan áll majd össze? Lesz vétójoga a miniszterelnök-jelöltnek? Lehet rajta olyan, aki egyéniben indul?
Gyerekcipőben jár még ez a folyamat. Volt egy kósza kísérlet, hogy az alapelveket alakítsuk ki az előválasztás előtt, de aztán jegeltük a témát. Az előválasztási eredmények tükrében áll majd össze a lista. Ez biztosan nem lesz könnyű menet.
Nekem van egy forgatókönyvem, hogyan kellene összeállítani, de ezt együtt kell kialakítanunk. Az ilyen alkuk mindig akkor sikerülnek jól, ha mindenki szomorú a végén. Ezt sokszor megtapasztaltam: ha valaki nagyon boldog a végén, akkor méltánytalan alku született.
A listás helyekkel kompenzálni kell azokat, akiknek kevés jelöltjük marad jó körzetben, vagy éppen jutalmazni kell a sok előválasztást megnyerő pártokat?
Szerintem egyik sem jó megoldás. A pártok országos támogatottságának megfelelően kell a listát kialakítani, és figyelembe kell venni összellenzéki szempontokat is, például biztosan kell, hogy legyen roma a listán. Hogy ki hova teszi a listán az egyéniben is indulóit, az a pártok egyéni döntésein múlik. Itt mérlegelni kell, hiszen ha a lista elején szereplő jelölt egyéniben győz, akkor nem tudja az őt jelölő párt kimaxolni a párt frakciójának méretét.
Mert ha egyéniben bejut, akkor a listán mögötte lévő szerez mandátumot helyette, aki valószínűleg egy másik párt embere lesz?
Igen. De ha valaki billegőben indul, és a párt nagyon szeretné bevinni a parlamentbe, akkor meg fontos lehet előre vennie a listán. Ezen a pártok biztos sokat fognak agyalni. De összességében az előválasztási eredmény nem írhatja felül, hogy e pártok nagyjából a közvélemény-kutatásokból ismert országos támogatottságukkal arányos módon jussanak mandátumokhoz.
Matolcsy, Pintér
A kormányoldalon szokatlan módon, a nyilvánosság előtt zajlik egy vita a jegybankelnök és a pénzügyminiszter között. Ebben Matolcsy Györggyel vagy Varga Mihállyal ért inkább egyet?
Mostanában abban a furcsa helyzetben találom magam, hogy rendszeresen egyetértek Matolcsy Györggyel, zavarba ejtő érzés. Persze ez Matolcsy éppen ma létező véleményére igaz. Nem tudom, mi lehet a háttérben, összevesztek, vagy a jegybankelnök kormányváltásra számítva az ellenzéknek tesz gesztusokat.
Azt rendszeresen tapasztaltam korábban is, hogy a jegybankban van egy szakmai csapat, akik jó tanulmányokat írnak, amiből aztán nem lesz semmi, például a bérlakásépítési program szükségességéről, amit jó lenne, ha a jegybank és a következő kormány közösen tudna finanszírozni.
Rengeteg elképzelés jelent meg arról, hogy mit lehet kezdeni egy kormányváltás esetén a meglévő jogi keretekkel, az alkotmánnyal, az állami szervezetek vezetőivel, önt is sokszor kérdezték erről, úgyhogy a problémahalmaznak most csak egyetlen, de eddig a nyilvánosság előtt keveset taglalt ügyére kérdeznék rá: Pintér Sándorra. Orbán Viktornak 1998 óta sohasem volt még más belügyminisztere, és ez az ellenzékiek vélekedése szerint is arról szól, hogy nem igazán van más ember, aki a rendvédelmi szerveket képes volna hatékonyan kezelni, illetve a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági igényeket kiszolgálni. Ezek reális aggodalmak?
Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy az én kormányomban Pintér Sándor lesz-e a belügyminiszter, akkor a válaszom az, hogy nem.
A klasszikus belügyminisztériumi feladatok megosztása is lehetőség, én szeretnék is külön rendészeti és önkormányzati-településfejlesztési tárcát. Mert rengeteg dolog lesz azzal, hogy visszaadjuk az önkormányzatoknak, amit ez a kormány elvett tőlük.
De van jelöltem a rendészeti miniszter posztjára is a kockás füzetemben.
Amikor a baloldal volt hatalmon, akkor az ellenzék egyik fő kampánytémája a közbiztonság rossz helyzete volt, mostanában viszont egyáltalán nincs erről szó. Van az ellenzéknek hozzáférése, kompetenciája ahhoz a nagyon zárt belügyes világhoz, ahonnan évek óta lényegében semmi sem szivárog ki?
Nagyon bízom a rendőrség politikai semlegességében. Azt gondolom, hogy békés hatalomátvétel lesz, mert a rendőrség fegyelmezetten, jogállami módon jár majd el.
És nagyon súlyos közbiztonsági problémák vannak most is, csak más típusúak, mint régebben.
A rendőrség működése a mostani bérek mellett fenntarthatatlan. Ha nem lesz jelentős béremelés, akkor a mostani állomány sem marad meg. Tudom, hogy béremelést ígérni a legkönnyebb, de ezen a területen erre feltétlenül szükség lesz. Kerületi és fővárosi polgármesterként is azt tapasztaltam, hogy a rendőrség teljesen együttműködő, a helyi közösségek rendelkezésére áll, csak egyszerűen nincs elég rendőr.
Támadások
Sokszor elmondta az elmúlt hetekben, és ebben a beszélgetésben is utalt rá, hogy úgy érzi, a kormányoldal felől ön kapja a legtöbb támadást az ellenzéki jelöltek közül. Ezt méri valahogy? Ki lehet ezt számolni?
Igen. A Facebook-költések és a YouTube-költések nyilvános információk, és ezeken a felületeken a kormánypárti hirdetésekre költött pénz kétharmada ellenem irányuló kampányokról szól. Kétszer annyit költöttek ellenem, mint az összes többi jelölt ellen együttvéve.
Mesterséges intelligencia segítségével végzünk tartalomelemzést is, amellyel figyeljük a lakájmédia anyagait. Ebből a kutatásból pedig az látszik, hogy a propagandasajtóban még durvábbak az arányok, mint a fizetett hirdetések esetében. Nagyjából 10-szer annyi lejárató cikk jut rám, mint az ellenzéki riválisaimra. Ezek az adatok eléggé világosan kijelölik, hogy a kormányoldal elsősorban az én jelöltségemet szeretné megakadályozni.
Az egyik fő téma ezekben a napokban, hogy úgy tanított a 2000-es évek elején a Corvinuson, hogy nem rendelkezett az oktatók számára előírt nyelvvizsgával. Volt olyan szabály, amit megszegett oktatói tevékenysége közben?
Őszintén mondom, hogy fogalmam sincs. Amikor engem megkeresett Lánczi András akkori tanszékvezető, hogy tanítsak nála, tőlem semmilyen dokumentumot nem kért, úgyhogy nem is tudhatom, hogy mire lett volna szükség. Lánczi úgy tesz most, mintha ott se lett volna. Egyébként nagyon jó főnök és jó tanszékvezető volt, és szerettem azt a munkát. Ha jól emlékszem, akkor Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc gyerekeit is vizsgáztattam, és halálra frusztráltam a kollégáimat, hogy mindig a diákjaim nyerték meg a tanulmányi versenyeket.
Hogy igaza van-e az Oktatási Hivatalnak, az nem az én problémám. Az egyetemet vizsgálták, nem engem. Én sosem állítottam valótlant arról, hogy milyen típusú nyelvvizsgám van, vagy bármi másról. De a lényeg: nagyon büszke vagyok az oktatói éveimre, a diákjaimra, a tudományos munkáimra, és ezt úgyse tudja elvenni semmiféle lejárató kampány.
Pénz
Ha ennyire tartanak öntől, hogy az ellenkampány nagy részét ön ellen vezetik, akkor hogyan szerzett plakáthelyeket? A 2018-as kampány meghatározó ügye volt, hogy csak Fidesz-közeli cégnél, vagy a Jobbikkal leszerződő Simicska Lajosnál van plakáthely, és azóta a Simicska-féle reklámcégek is a Fidesz közelébe kerültek. Az előző választási kampány idején voltak ellenzéki politikusok, akik azt terjesztették, hogy akinek óriásplakátja van, az a Fidesszel gazsulál, mert másképpen ezt nem lehet már elintézni.
A szórólapjaimat nem terjesztette a Mediaworks, Mészáros cégei a fővárosi köztájékoztató kampányokat is megpróbálják megakadályozni. Nyomokban vannak plakátcégek, amelyeket a fideszesek nem vásároltak még fel, bár szerintem már az utolsókat rúgják. Összesen körülbelül 600 plakátról beszélünk, aminek egy része óriásplakát, másik része citylight. Ezek az utolsó, még piaci szereplőktől lepattanó néhány helyek vannak csak, nem is volt könnyű megszerezni, küzdöttünk érte. Ahogy látom, a DK is megküzdött ezzel, hiszen Dobrev Klárának is vannak plakátjai.
Az ön kampányát a három, önt jelölő párt (MSZP - LMP - Párbeszéd) finanszírozza?
Nagyrészt igen. Kisebbik részben pedig adományok, amiket gyűjtünk.
A három párt határozza meg az ön kampányát, vagy megkapta tőlük a pénzt, és azt csinál vele, amit akar?
Nem ők határozzák meg, de minden döntést közösen hozunk. Ritkán szokták leszavazni a javaslataimat, de ez sem lenne ördögtől való, végül is az ő pénzüket is költöm.
Az utóbbi időben, amikor megkérdezték öntől, hogy miből finanszírozná az ígéreteit - jóvátétel az elmúlt évtized veszteseinek, iskolák és egészségügy fejlesztése, fizetésemelések stb. - akkor rendre azt mondta, hogy az EU helyreállítási alapjából, amiből 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ennek a nagyobbik, hitelből álló részét Orbán Viktor visszautasította, a kisebbik, vissza nem térítendő részét pedig egyelőre nem tudja lehívni a kormány, mert az Európai Bizottság eddig nem fogadta el a magyar pénzköltésről szóló terveket. Csakhogy ez egy elég kötött felhasználású keret, a költségvetést elvben nem lehet kipótolni belőle, fizetésekre nem költhető, és több mint fél évig készült az egyelőre visszadobott mostani nemzeti terv is. Ráadásul 2023 végéig lehet csak a pénzt lehívni. Reális erre a forrásra számítani?
Abszolút. Egyébként az orvosok béremelését pont lehetne belőle finanszírozni, mert az EU-nak nagyon helyesen az a hozzáállása, hogy valamilyen strukturális reformmal kell összekötni a napi kiadásokat, hogy ilyen célokra fel lehessen használni a pénzt.
Azért vagyok könnyű helyzetben, mert a Magyar Önkormányzatok Szövetsége megbízásából Jávor Benedek és egy nagy szakmai csapat készített egy alternatív helyreállítási tervet. Ez kevéssé borzolta fel a közérdeklődést eddig, de az az anyag készen van, és rendkívül színvonalas. Egyenként végigveszi, hogy a forráshiányos területeket hogyan lehet összekötni az EU által meghatározott szempontokkal.
Például pedagógusi béremelést nem lehet ebből finanszírozni, de a fájóan hiányzó segítő szakmák beemelését az oktatásba már lehetne. A gyermekszegénység vagy a szegregáció elleni csomagot egy az egyben lehetne belőle finanszírozni, vagy éppen az álláskeresési támogatás bővítését és a kisvállalkozások járvány miatti bevételkieséseinek kompenzálását is.
Ha valaki végignézi, hogy a baloldali portugál vagy spanyol kormányok mire fordítják a saját keretüket, amelyet már rég el is kezdhettek költeni, akkor azt láthatja, hogy pont ilyen célokat finanszíroznak: a humán ágazatok átalakítását.
Nekünk nem probléma, hogy mit vár el az EU, mert pont azokat a célokat szeretnénk segíteni megvalósítani. Ilyenek például az energiahatékonysági beruházások. Ha miniszterelnök leszek, akkor "a mindent Mészáros Lőrinc nyer" típusú közbeszerzések korszaka lezárul, de az építőipart nem szeretném bedönteni. Az EU nagyjából 1000 milliárdos forrást biztosítana energiahatékonysági beruházásokra, ebből bőven lehetne értelmes feladatokat adni az iparágnak.
A közmunka és a programjában ígért alapjövedelem kizárják egymást?
Nem zárják ki egymást. Nyilvánvalóan rövid távon a közmunkát nem kell megszüntetni, de alapvetően át kell alakítani. Hosszabb távon a programomban a "garantált munka" néven szereplő intézményre cserélném le. Ezt a Bernie Sanders-féle irányt most emelte be az USA is a kormányzati politikájába. A garantált munka arról szól, hogy ha valaki dolgozni szeretne, annak biztosítsunk rá lehetőséget; illetve abból indul ki, hogy sok embernek nincs munkája, miközben rengeteg munka nincs elvégezve. Közmunka helyett egy olyan rendszert alakítanék ki, amiben az önkormányzatok, civil szervezetek vagy a szociális foglalkoztatásban résztvevő szereplők pályázhatnak közcélú feladatok elvégzésére. Ez jelenthet hulladékgazdálkodástól az idősápolásig sokféle, alacsonyabb képzettséget feltételező munkákat.
Az alapjövedelem szerintem elkerülhetetlen lépés, előbb-utóbb lesz. De az kétségtelen, hogy ma olyan szociális krízis van, hogy lépésenként kell haladni. A programomban első helyen a szociális minimum szerepel, ami azt jelenti, hogy a zuglói szociális modell országos kiterjesztésével egy olyan kiegészítést biztosítsunk, ami mindenkinek a jövedelmét feltornássza a létminimum szintjére.
A történet
Orbán Viktor politikai teljesítményének értékelésekor rendre előjön, hogy ő képes egy történetbe ágyazni a politikai tevékenységét. A történet lényege az, amit az MCC évnyitóján is elmondott nemrég, miszerint a magyarság alapélménye a túlélés akarása, ő pedig a védelmező fellépésével mindenféle veszedelmektől megóvja a népet. Ez az alaptörténet láthatóan működik, van rá fogadókészség, és Orbán meg tudja tölteni ezt a keretet mindenféle felnagyított veszélyérzetekkel és az ezekkel vívott háborúkkal. Lehet, hogy ezek egy része mítosz, mesterséges konstrukció, de rá lehetett építeni a rezsiháborútól a migrációs veszélyig sok mindent, ami működött. Van bármilyen története az ellenzéknek, vagy önnek?
Orbán mondanivalója arra a száz éve tartó polgárháborúra épül, amiben a mindenkori magyar jobboldal a nemzeti sérelmek mentén igyekszik mobilizálni a társadalmat. Amit ezzel szemben az ellenzéknek kell képviselnie, annak nem mítoszokról, hanem a valóságról kell szólnia. Mert az a társadalom, amelyik sérelmi politikát folytat, és saját magával békétlenségben van, az kudarcra van ítélve.
Amikor arról beszélek, hogy újra kell egyesíteni Magyarországot, és amikor Deák Ferencet idézem, hogy nem az a boldog ország, ahol sok a gazdag, hanem az, ahol kevés a szegény, akkor arról beszélek, hogyan lesz a magyar egy összetartó társadalom. Mert az összes sikeres nép, amely nem veszett el a történelem évszázadaiban, annak ereje az összetartásból származott. Én ebben a valóságos, de érzelmileg átérezhető történetben hiszek. Az én kampányom erről szól. És kíváncsian várom, hogy a többiek ugyanerre a kérdésre mit válaszolnának, mert nem tudnám kitalálni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.