Dobrev Klára nagyot ment, de a többiek most összefoghatnak ellene

szeptember 30., csütörtök 3:47
30

A miniszterelnök-jelöltről szóló szavazás első fordulóját minden jel szerint Dobrev Klára, a DK jelöltje nyerte. A második fordulóban Karácsony Gergellyel (MSZP, P, LMP) és Márki-Zay Péterrel kell megküzdenie. A győztes lesz a 2022-es parlamenti választáson Orbán Viktor kihívója.

Dobrev Klára első fordulós győzelme abból a szempontból várható volt, hogy már több mint két éve a DK a legnépszerűbb ellenzéki párt Magyarországon. Igaz, hogy 2018-ban éppen csak sikerült bejutniuk a parlamentbe, de azóta csak két ellenzéki párt tudott erősödni: a DK és a Momentum, a többiek mind gyengültek.

A DK támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 12-13 százalék körül van, de a biztos szavazók között 17-18 százalékon. Ez a különbség azt jelenti, hogy a párt szimpatizánsai a leginkább elkötelezettek az ellenzéki táboron belül, nagy többségük mindenképpen szavazni akar, és egészen biztosan a DK-ra szavazna. A DK jól szervezett, fegyelmezett párt, a hívei nagy számban vettek részt az előválasztáson.

Dobrev Klárát mérték a leginkább megosztó jelöltnek a közvélemény-kutatók. A hívei nagyon elkötelezettek mellette, és az ellenzéki táboron belül relatíve nagy a számuk, de közben sokan vannak, akik őt fogadják el a legkevésbé a jelöltek közül. Ez az ellentmondásosság valószínűleg legalább annyira szól a férje vegyes megítélésének, mint a személyes teljesítményének, még akkor is, ha ezt a kampányt jórészt egyedül vitte végig, és országos ismertsége immár megközelíti Gyurcsány Ferencét.

Dobrev Klára több mint húsz éve dolgozik a politika közelében, 2002-2004 között közigazgatási pozíciói is voltak, de a szélesebb közvélemény csak 2019 tavaszán ismerhette meg, amikor a DK őt tette az EP-listája élére. Azóta az Európai Parlament egyik alelnöke.

A kompetensebbnek tűnő a két radikális közül

Dobrev Klára a kampányát kifejezetten az előválasztás körülményeihez igazította, Jakab Péterhez hasonlóan. Mindketten azt képviselték, hogy ha nyernek, nem lesz könyörület a fideszesekkel szemben. Dobrev az utolsó napokban már azt képviselte, hogy bármi engedmény a fideszesek felé a gyengeség jele.

Mivel feltételezni lehet, hogy az előválasztók nagy többsége azok közül került ki, akik a leginkább utálják a mostani kormányt, hiszen hajlandóak voltak extra erőfeszítésre az ellenzék kedvéért, ezért valószínűleg közülük sokan pont a legradikálisabb szólamokra voltak nyitottak.

Hogy miért inkább őt választották a radikális ellenzékiek, a szintén nagyon keményen fideszesező Jakab Péter helyett? Minden bizonnyal sokat számított, hogy Dobrev szabatosabb, hivatalnoki hangulatú fellépésével, kormányzati kompetenciájának hangsúlyozásával és férje miniszterelnöki múltjával sokak számára alkalmasabbnak tűnt az ország vezetésére, mint az utca emberének közvetlenségét idéző Jakab Péter.

A két pártmentes maradt Dobrev mellett

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter sok tekintetben hasonlót üzent magáról, még akkor is, ha szakpolitikai kérdésekben ők állnak talán a legtávolabb egymástól. A lényeg azonban az, hogy mindketten azt mondták, figyelni kell az ország fideszes részének igényeire is.

Karácsony ezt úgy fejezte ki, hogy elzárkózott attól, hogy nem jogállami eszközökkel bontsák le a kétharmados törvényeket és az alkotmányt, Márki-Zay pedig úgy, hogy sokat hangsúlyozta, hogy régen maga is Fidesz-szavazó volt, illetve hogy vannak megtartandó eredményei is a fideszes kormányzásnak.

Mindketten polgármesterek, és az ellenzéki összefogás kipróbált emberei. Márki-Zay volt az első politikus, aki mögött a mostani pártszövetség összeállt, még 2018 februárjában, a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. Az ellenzéki pártok nem hitték, hogy lehet nyerni Lázár János városában, úgyhogy Márki-Zay győzelme - amit 2019 őszén megismételt - bizonyította be, hogy az ellenzéki összefogás kiválóan működhet. Több szavazatot kapott, mint az ellenzéki pártok korábban összesen szereztek.

Karácsony pedig a legmagasabbra jutott eddig azon politikusok közül, akik a teljes ellenzék támogatását élvezték egy választáson, amikor 2019 őszén Budapest főpolgármesterévé választották.

Mindkettőjük kampányára jellemző volt, hogy nem pártemberként pozicionálták magukat. Márki-Zay esetében ez könnyű volt, hiszen ő valóban nem pártjelölt, külön küzdelmet kellett vívnia, hogy a hat párt által szervezett előválasztáson egyáltalán részt tudjon venni. Van ugyan szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, ami országos hálózatot is működtet, de állami támogatást egyáltalán nem kap, főállású kampánymunkásai alig vannak, az összes többi jelöltnél sokkal szerényebb erőforrásokkal ment neki a kampánynak.

Karácsony ugyan három párt jelöltje (MSZP, Párbeszéd, LMP), de a kampányában erről keveset volt szó, a plakátjain az általa létrehozott 99 Mozgalmat emelte ki, ami viszont szemben Márki-Zay szervezetével, inkább csak egy erős támogatói névsort jelent, és nem egy valóban működő mozgalmat.

A kampányban Karácsony magát integratív személyiségként ajánlotta a választók figyelmébe, emlékeztetve őket, hogy a budapesti koalíció nem esett szét, mint oly sok vidéki városban a 19-es ellenzéki győzelmek után. Karácsonyt a főpolgármesteri pozíciója egyszerre segítette és akadályozta is a kampányban: egyrészt országos ismertséget és vezetési kompetenciát sugallt; másrészt viszont a Fidesz nagyon rászállt arra, hogy egy teszetosza alaknak állítsa be, akinek köze sincs a vidéki emberek gondjaihoz, viszont a fővárosiakét sem tudja megoldani.

Márki-Zay fő problémája a kampány elején csekély ismertsége volt - bár az is igaz, hogy az előválasztás potenciális résztvevői olyan polgárok, akik az átlagnál valószínűleg nagyobb érdeklődéssel követik a politikát, így éppen a körükben ez kevésbé volt gond, és csak az országos mintákat használó kutatások hozták ki esélytelennek. A vitákon mindenesetre felkelthette sokak érdeklődését, mert a Google statisztikái alapján messze az ő nevére kerestek rá a legtöbben az öt jelölt közül a vita alatt és közvetlenül utána. Márki-Zay nagy figyelmet keltett az előválasztás előtt azzal is, hogy homoszexuális fideszesekről kezdett beszélni, egyébként nagy vitákat kiváltva az ellenzéki oldalon is arról, hogy ez ízléses kampány-e.

Elbukott a két ifjú pártelnök

A legnagyobb csalódást Jakab Péter élheti át a jelöltek közül, akit nyár elején egyes közvélemény-kutatások még a legnépszerűbb jelöltnek állították be. Jakab fő problémája az lehetett, hogy hiába szimpatikus sokaknak, ha azok az emberek nem érdeklődtek az előválasztás iránt. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a kisebb településekről nehezebb volt eljutni egy szavazósátorhoz, mint a nagyobb városokban, de az is, hogy nem sikerült a Jobbiknak a mozgósítás, nem tudta a párt és az elnöke megértetni a híveikkel, hogy érdemes részt venni az előválasztáson.

Jakab maga is rájátszott arra a képzetre a kampányban, hogy ő a vidék embere, és ezzel a nagyvárosokban sokkal nagyobb létszámban szavazókat el is idegeníthette magától, hiszen eleve azt üzente nekik, hogy “én nem a tiétek vagyok”.

Számíthatott a mostani kudarcában az is, hogy nagyon egyforma volt minden megszólalása: meggyőzően hozta a felháborodott kisember szerepét, de lehet, hogy ez kevés volt ahhoz, hogy egy országot vezetni képes emberként tekintsenek rá.

Jakab Péter és Fekete-Győr András úgy estek ki a versenyből, hogy csak ők nem vezettek más intézményt vagy szervezetet, mint a saját pártjuk. A továbbjutóknak volt már kormányzati, önkormányzati vagy cégvezetői pozíciójuk is. Emiatt talán kevesebben hitték el nekik, hogy képesek a kormány vezetésére. Ezt a képzetet erősíthette róluk, hogy éppen ők voltak a legfiatalabb jelöltek is.

Mindkét ifjú pártelnök arányosan sokkal rosszabbul szerepelt, mint amennyire pártjuk népszerűségét mérik. Ez különösen Jakabnak lehet fájdalmas tapasztalat, mert minden elemzés arról szólt az utóbbi évben, hogy az ő személyes megnyilvánulásai, feltűnő parlamenti felszólalásai hozták vissza a Jobbikot a 2018-as választást követő összeomlásból. A Jobbik csak 6,3%-ot szerzett az EP-választáson, miközben egy évvel korábban még 19,06%-ot szereztek a parlamentin. Jakab mostanra stabilan 10 százalék fölé vezette a pártját, és mivel a Jobbiknak más teljesítménye nem igazán volt az utóbbi évben, mint Jakab igen erőteljes szereplései, ezért győztes típusnak könyvelték el a sajtóban. Innen nézve a negyedik hely szerény eredmény.

Fekete-Győr András története éppen fordítottja Jakabénak. Jakab egy rossz állapotban lévő pártot konszolidált az előválasztás előtt, míg Fekete-Győr Momentumja éppen a 2019-es EP-választás idején volt a csúcson (9,93%), de idén nyáron már csak 5-8 százalék körülre mérték a teljes népességen belül. Ez az ellenzéki oldalon a harmadik helyre elég lenne, csakhogy Fekete-Győr rosszabbul szerepelt, mintha a pártok között rendeztek volna előválasztást.

Ebben benne lehetett az is, hogy a Momentum szavazói fiatalabbak és jobban képzettek a többi párt támogatóinál, és éppen ez a réteg a legkevésbé fegyelmezett: sokan közülük nem úgy szavaznak, ahogy a kedvenc pártjuk mondja, hanem fontolgatnak, és szabadon döntenek. Úgy tűnik, hogy Fekete-Győr teljesítménye nem győzte meg őket, illetve figyelték a felméréseket, és tudták, hogy nagyon kicsi esélye van. Fekete-Győrt kezdettől a leggyengébb jelöltnek mérték, és ez csak rontott a helyzetén.

A Momentum korán kezdte a kampányát, a "felcsúti per" ígérete volt az egyik első nagy bejelentése az előválasztási menetnek, de aztán a “ki lesz keményebb Orbánékkal” versenyben az alkotmány eltörlésével kampányoló Dobrev, illetve az Orbán Viktor elképzelt börtönéletét többszörösen feldolgozó Jakab átvették a vezetést. Fekete-Győr később bedobott ötletei, mint amilyen a négynapos munkahét volt, már egyáltalán nem rezonáltak, és abból se tudott a pártelnök profitálni, hogy a Hadházy-Tóth vetélkedést Zuglóban a Momentum az összes többi párttal szemben megnyerte. A legvalószínűbb oka a kudarcának az lehet, hogy talán Fekete-Győr a legkevésbé karizmatikus a jelöltek közül.

Dobrev vs. Mindenki jön?

A második forduló arról szól majd, hogy le lehet-e győzni Dobrev Klárát. Kihívói mindketten azt mondták a kampány eddigi részében, hogy Dobrev Klára a legkevésbé alkalmas arra, hogy az ellenzéki tábort akkorára növessze, hogy meg lehessen verni a Fideszt, a 2010 előtti idők nehéz öröksége, a Gyurcsány-korszak ellentmondásos megítélése és a Fidesz lassan húsz éve tartó gyurcsányozása miatt. Kérdés, hogy a két e tekintetben hasonlót állító jelölt, Karácsony és Márki-Zay a hozzájuk hasonlóan gondolkodók szavazatait nem osztják-e meg annyira, hogy Dobrev meg tudja nyerni a második fordulót.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt