Visszaemelné a tankötelezettségi korhatárt és a kormány alá rendelné a legfőbb ügyészt az ellenzék

POLITIKA
2022 február 17., 14:03

„A holnapi (február 17.) Republikon konferencia NEM az Egységben Magyarországért választási programjának bemutatója, noha a konferencia célja félreérthető” – állt az egyesült ellenzék szerdai közleményében. A Republikon Másik Magyarország címmel rendezett konferenciát csütörtökön, Horn Gábor kuratóriumi elnök szerint arra keresték a választ, hogyan néz ki az a másik Magyarország, amit az ellenzék fel szeretne építeni egy 2022-es kormányváltás után.

Ehhez valóban ismerni kellene az ellenzék programját, amit azonban jelen állás szerint csak február végén fognak bemutatni. Ezért is adta ki a fentebb már idézett közleményt az ellenzéki összefogás.

A konferenciát Horn Gábor köszöntője után Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt beszéde nyitotta. A hódmezővásárhelyi polgármester azt mondta, április 3. nem arról szól, hogy a gyerekeinket átműthetik-e kislányból kisfiúvá vagy fordítva, hanem arról, hogy

„Fidesz vagy nem Fidesz”.

Márki-Zay számára az első Orbán-kormány volt a legeredményesebb magyar kormány, a legrosszabb pedig az összes többi Orbán-kormány. Az 1998 és 2002 közti, valamint a 2010 utáni kormányok közti különbség szerinte annyi, hogy Orbánnak most korlátlan hatalma van, nem kell koalíciós vitákat folytatnia. Ez is bizonyítja, jó, ha a kormány kénytelen alkudozni és kompromisszumra törekedni.

„A legnagyobb probléma, hogy ma egy olyan országban élünk, ahol egy ember kényének-kedvének kivagyunk szolgáltatva.”

Márpedig Márki-Zay szerint aki bármit megtehet, az meg is teszi. Ezt a rendszert váltaná le az egyesült ellenzék április 3-án. A politikus kitért néhány ellenzéki programpontra is, például a béremelésekre, az alacsony adókra, az oktatás és az egészségügy rendbetételére, új alkotmány készítésére. „Olyan alkotmány kell, amit nem fognak évenként módosítani, amit nem fognak egy-egy személy kedvéért megváltoztatni” – mondta Márki-Zay, aki szerint a jelenlegi Alaptörvény nem tölti be hatalomkorlátozó funkcióját, nincsenek benne megfelelő fékek és ellensúlyok, de ezekből a 2010 előtti alkotmány sem tartalmazott eleget, különben „Orbán nem tudta volna kisiklatni”.

link Forrás

„Oktatásról, kultúráról és a mai Magyarország szellemi állapotáról szeretnék beszélni” – kezdte beszédét az MSZP-s Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter.

„Az elmúlt fél évtizedet olyannak ítélem, amelynek célja az Orbán-kormány részéről a szellemi-intellektuális tér elfoglalása volt.”

Hiller szerint Orbánék először a politikai, majd a gazdasági szférát foglalták el, utána a szellemi-intellektuális térre fordultak rá, és kiszorítják azokat a kritikus vagy ellenzékinek tartott szellemi műhelyeket, amelyek ellenfeleik lehetnek ebben a harcban.

Hiller szerint jelenleg nem a gyermek áll az oktatás középpontjában, hanem az intézmény, az oktatás lényege pedig a hatalom. A korábban közoktatásinak nevezett törvényből köznevelési törvény lett, ez is tükrözi, hogy a kormány a hatalom alanyaként tekint a gyerekekre. „Minden csatornán ezt üzenik, ezt építik a fejekbe, a kritikai érzéket ki akarják irtani. Azt tanulod, amit én mondok.”

A politikus felelevenítette, hogy az utóbbi években több európai kormány is hozzányúlt az oktatási rendszerhez, a tankötelezettség korhatárához is, de csak egy kormány csökkentette ezt a korhatárt, a magyar, 18-ról 16 évre. „A rendelkezés meghozatala óta valamivel több mint 100 ezer magyar diák hullott ki az oktatási rendszerből” – mondta Hiller, aki szerint ezek az emberek sem végzettséget, sem képesítést nem szereztek, így életkilátásaik rendkívül korlátozottak, alig van más lehetőségük, mint hogy a többi adófizető tartsa el őket.

Éppen ezért az új kormány az első intézkedései között emelné vissza 18 évre a tankötelezettséget.

Hiller szerint a pedagógus életpályamodellel több munkát vártak, de azt mondták, több pénzt is adnak érte. Ezt az ígéretet csupán másfél évig tartották, utána megszegték az ígéretüket.

Az ellenzék az intézményrendszert is átalakítaná, újra lehetne például intézményfenntartó az önkormányzat is, valamint szétszednék az oktatásért is felelős Emberi Erőforrás Minisztériumot, ami szerintük megbukott, önálló oktatási minisztériumot hoznának létre.

„Soha nem fogunk abba belenyugodni, hogy vidéki egyetemeink, Debrecen, Szeged, Pécs nem a magyar állam tulajdonában vannak” – mondta az alapítványi rendszerről, ami szerinte nem a színvonal emelése, hanem a hatalom behatolása a felsőoktatásba.

A rendszer átalakításáról megvannak az ellenzék tervei, ahogyan arról is, hogy az első diploma megszerzését mindenki számára állami finanszírozásúvá tennék.

Hiller szerint az Orbán-kormány a kultúrában is hatalomként van jelen, ő akarja meghatározni, mi a szép, mi a jó, mi az értékes, holott a kultúrpolitikának nem ez a dolga, hanem az, hogy lehetőségeket teremtsen a művelődésre. Az Orbán-kormány GDP-arányosan sokat költ kultúrára, de a pénz nagyobb részét hatalmas építkezések viszik el, miközben sok településen a kocsma lett az egyetlen hely, ahol az emberek össze tudnak jönni.

Az ellenzék visszaadná az önkormányzatoknak az önkormányzati színházakat, Hiller szerint az, hogy az állam hozzájárul ezek fenntartásához, nem azt jelenti, hogy a vezetésükbe is beleszólhat.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az egészségügyi tervekről beszélt: azzal kezdett, hogy Orbán fizetőssé tette az egészségügyet. A kormány hagyta lepusztulni az állami ellátást, „ezermilliárdokat vont ki a rendszerből”, és hagyta, hogy felépüljön egy párhuzamos magánegészségügy. Ennek eredménye, hogy

„akinek van pénze, az kifizeti, akinek nincs, az meghal”.

Szabó szerint a 2010 utáni első egészségügyi miniszter, Réthelyi Miklós „azért valaki volt még”, utána viszont fokozatosan építette le a területet a kormány, Réthelyit Balog Zoltán követte, őt Kásler Miklós, aki nemrég kirúgott egy Fejér megyei kórházigazgatót, amiért nem teljesítette az utasításait.

A Párbeszéd politikusa szerint több mint 400 háziorvos hiányzik a rendszerből, így a szegényebb régiókban nincs is megfelelő ellátás.

„Ez ősbűn, ilyet nem lehet csinálni” - mondta Szabó, aki önálló egészségügyi minisztériumot állítana fel, az egészségügyi hozzájárulást pedig adóból visszaalakítaná járulékká, hogy célzottan csak az egészségügyre lehessen költeni. Ezt az Orbán-kormány alakította járulékból adóvá, amit már nem csupán az egészségügyre, hanem bármire, például stadionépítésre is el lehet költeni – így Szabó.

Az ellenzék az egészségügyi dolgozók béreit is emelné, Szabó szerint ugyanis tarthatatlan, hogy egy 30 éve dolgozó, diploma nélküli ápoló nettó 200 ezret visz haza.

További probléma, hogy az emberek nem járnak szűrővizsgálatokra, ennek orvoslása érdekében a hátrányos helyzetű régiókban plusz szabadnapot kapnának az emberek, ha elmennek.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a gazdasági átalakításokról beszélt, de azzal kezdte, hogy sokan nem hitték, hogy az ellenzék közös programot fog elfogadni, mégis sikerült megállapodni, ráadásul senki sem érzi úgy, hogy olyan dolgok mögé kell beállnia, amiket egyébként nem tudna támogatni.

Az ellenzék szervei szerint a multicégeknek megteremtett kedvező támogatási klímát kiterjesztenék a kis- és középvállalkozásokra is. Z. Kárpát szerint egészen furcsa volt, amikor Orbánék külföldön foggal körömmel védték a multik adókedvezményeit, miközben belföldön a globális összeesküvés ellen szónokoltak.

Fellépnének a túlárazásokkal szemben, amikből nagyon sok van a közbeszerzésekben. Ezek ellen átláthatósággal és a beszerzési dokumentáció digitalizálásával vennék fel a harcot. A közbeszerzéseket több elemre bontanák, hogy több kisebb hazai cég is beszállhasson, ezzel erősítve a versenyt.

„Az Ubert és az Airbnbt kezelni kell, nem betiltani” – mondta a politikus, aki saját magát is az Airbnb nagy kritikusának tartja, de tiltás helyett az észszerű racionalizálásban látja a megoldást.

Az ingatlanpiacon uralkodó kínálati szűkösséget állami bérlakásépítési programmal enyhítenék, valamint visszafognák az építőipari kapacitásokat lefoglaló „állami piramisépítéseket”.

Donáth Anna, a Momentum elnöke a jogállamiságról beszélt, azt mondta, új, népszavazás által hitelesített alkotmány kell, a legfőbb ügyészt pedig az igazságügyi miniszter alá rendelnék, legyen ő is négyévente számonkérhető a kormányon keresztül, ahelyett, hogy kétharmados törvény betonozza be.

Az MSZP-s Újhelyi István kapta a külpolitikai témakört, szerinte ki kell kötnünk ott, ahová tartottunk a rendszerváltás után, és ahová Ady megálmodta a kompország helyét, azaz a nyugati közösség tagjai között. Nem azért, mert mindenben egyetértünk, vagy majmolni akarnánk az Egyesült Államokat, vagy mert az angolszász kultúra olyan közel áll hozzánk, hanem azért, mert stabilitás kell – mondta a politikus.

„Nem kell befeküdnünk az EU által meghatározott politikáknak. Nem akarunk mi elveszni az EU-ban, Magyarországot képviseljük az Európai Unióban.” Ujhelyi szerint olyan külpolitikára van szükség, ami barátokat gyűjt, de az asztalra is tud csapni, ha kell, ehhez képest az orbáni külpolitika mindenkivel összeveszve hátráltatja céljaink érvényesítését.

A politikus azt mondta, új alapra kell helyezni a közép-európai együttműködést is, Orbán ugyanis tönkretette a V4-et, amit „a saját illiberális vírusának terjesztésére használt”. Ugyanakkor helyes irány, hogy a magyar külpolitika a Nyugat-Balkánon keres szövetségeseket, ezeket az országokat is be lehet vonni a kibővített V4-együttműködésbe, és az új szövetségi rendszerrel akár az EU-s centrumpolitika befolyásolására is képesek lehetünk.

A határon túli magyarokkal való együttélés is egy egységes EU-ban képzelhető el leginkább.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke a szociális ügyekről beszélve kiemelte, a létminimum szintjére kell kiegészíteni a családok jövedelmét, ami nem könnyű, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal létminimumra vonatkozó mérései hiányosak, így nehéz a szintet pontosan meghatározni. Elmondta azt is, hogy jelentős béremelésekre van szükség a szociális szférában, és a beteg hozzátartozójukat ápoló honfitársainknak is nagyobb megbecsülést kellene adni, pénzben kifejezve is. Az otthonápolást munkaként kellene kezelni, és a minimálbér szintjére kellene hozni a javadalmazását.

Kanász-Nagy szerint probléma, hogy komoly fehér foltok vannak már a szociális szférában, ahol nincs vagy nem teljes az ellátás.

Az isztambuli egyezmény esetleges ratifikációjáról még nem egyezett meg az ellenzék, de ha az nem is kerül bele a programba, hasonló célok lesznek benne.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.