Ahogy a nyugati országok sorra vetik ki a szankciókat az orosz gazdaság és az orosz oligarchák ellen, úgy akadtak rá egy újabb célpontra is: Fehéroroszországra. Legutóbb szerdán jelentette be az Európai Unió, hogy a belarusz bankokat is kitiltják a SWIFT-rendszerből, és a fehérorosz jegybank tartalékait is zárolják. Ez egy héttel azután történt, hogy Washington is újabb gazdasági szankciókat vetett ki az országra, melyekkel a belarusz importot kívánják korlátozni.

A NPR összeállításából kiderül, hogy az Aljakszandr Lukasenka diktátor uralma alatt álló ország már számos alkalommal sodródott bele az Ukrajna elleni háborúba az oroszok oldalán, és Putyin számára remekül jön, hogy a kilencmillió lakosú ország három NATO-tagállammal is szomszédos.

Emellett az Ukrajna elleni hadviselés idején is nagyon hasznosak az oroszok számára az ország földrajzi adottságai: közel 700 kilométernyi közös határszakaszuk van Ukrajnával, és télen több mint harmincezer orosz katona gyűlt össze e határ közelében, elvben egy közös hadgyakorlat részeként. Ezek az alakulatok aztán végül aktívan részt vettek Ukrajna lerohanásában február 24-én. A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy sérült orosz katonákat menekítettek vissza Fehéroroszországba, a Pentagon szerint pedig rakétákat is lőttek már ki ukrán célpontokra az ország területéről. Ugyanakkor az amerikaiak szerint még mindig nincs egyértelmű bizonyíték arról, hogy a belarusz hadsereg is részt vett volna a támadó hadműveletekben. Sőt, van olyan amerikai elemzőintézet, ami helyi források alapján arról ír, hogy jelentős az ellenállás a belarusz katonák körében egy ukrajnai bevetéssel szemben, és ellenzéki hírforrások arról számoltak be, hogy a tisztek attól félnek, ha átvezényelnék a katonákat, akkor azok ellenük fordulhatnának.

Pénteken a CNN is arról számolt be a NATO radarfelvételei alapján, hogy az orosz légierő a mai napig számos műveletéhez Fehéroroszországot használja kiinduló pontként. A NATO légtérmegfigyeléseket végző egységének vezetője azt mondta az amerikai csatornának, hogy az orosz vadászgépek általuk tapasztalt bevetéseinek döntő többsége Fehéroroszország felől lép be az ukrán légtérbe. Múlt héten volt olyan nap is, amikor 20 orosz vadászgépet láttak Kijev felé repülni Fehéroroszország felől.

Az NPR felidézi, hogy Lukasenkának nem sok választása lehetett, mint beengedni az orosz hadsereget: az országot évtizedek óta vezető diktátor hosszú ideig próbált keletre és nyugatra is nyitni, de amikor 2020-ban annyira egyértelműen csalta el az elnökválasztást, hogy országszerte komoly tüntetések törtek ki, azt végül csak orosz segítséggel tudta vérbe fojtva leverni. Utána már egyértelmű volt, hogy nincs többé kétirányú politika, és Minszknek végleg be kell tagozódnia Moszkva alá.

Az évek óta gyűlő szankciók

Ukrajna orosz lerohanása után az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia is vezetett be szankciókat Fehéororszországgal szemben, és ezek között akadnak hasonlóan radikális lépések, mint amiket az orosz gazdaságra mértek. Ugyanakkor az NPR hangsúlyozza, lényeges különbség, hogy a 2020-as tüntetések brutális leverése miatt már számos szankció volt életben a háború előtt is az országgal szemben. A büntetések igazán tavaly pörögtek fel, amikor a belarusz vezetés eltérített egy Ryanair-járatot, hogy leszedjenek róla egy kormánykritikus újságírót, illetve amikor közel-keleti migránsokat vittek a lengyel határra, hogy ezzel hozzák nehéz helyzetbe az EU-t.

Lukasenka többször is elmondta, hogy belarusz katonák nem fognak részt venni a konfliktusban, ugyanakkor az eddigiekből látni, hogy keveset tud tenni azért, hogy az oroszok ne használhassák nagy támaszpontként az országát. A február végi alkotmánymódosító népszavazás eredményeit tekintve nem hozott meglepetést, és ekkor dőlt el az is, hogy az eddigiekkel ellentétben a jövőben atomfegyverek is állomásoztathatóak lesznek Fehéroroszország területén.

A brutális elnyomás elől külföldre menekült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja a napokban arról beszélt, hogy a fehérorosz emberek többsége ellenzi az Ukrajna elleni háborút, és vannak, akik szabotázsakciókkal is nehezítik az orosz hadsereg dolgát, míg olyanok is akadtak, akik átkeltek a határon, hogy az orosz sereg ellen harcoljanak. Fehéroroszországban nem készülnek megbízható közvélemény-kutatások, de külföldi elemzőintézetek által készített felmérések is azt mutatták, hogy sokan elégedetlenek Lukasenka rendszerével, illetve azzal, hogy hazájuk teljesen Moszkva befolyása alá került.