Alacsony fizetés, munkaerőhiány, esztelen szabályok, abszurd bürokrácia, megalázó bánásmód - közel két órán keresztül sorolták pedagógusok szerte az országból, mi minden sújtja a köznevelési rendszert az óvodáktól a gimnáziumokig.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évzáró rendezvényére hiába hívták Pintér Sándort és Csák Jánost, a témában érintett minisztereket, egyikük sem jelent meg. Pintér válaszlevelében azt írta, nem ér rá, Csák nem is reagált. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint „rendkívül szomorú”, hogy még csak képviselőt sem küldtek, akin keresztül értesülhetnének a magyar valóságról.

Miért menne bárki tanárnak ennyi pénzért?

A kormány rendszeresen elismeri, jogosan követelnek magasabb bért a tanárok, mostanában a brüsszeli energiapolitikára és a jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós forrásokra hivatkozva mégsem akarnak emelést adni. Pedig a tanári fizetés mindössze 60 százalékát éri el annak, amit hasonló szintű végzettséggel lehet keresni Magyarországon. Ez több európai országban 70-90 százalék között mozog az OECD szerint.

A tanári fizetést még mindig a 2014-es minimálbérhez kötik. Ezért a pályakezdők alapbére nem is érné el a garantált bérminimumot, muszáj kiegészíteni 16 ezer forinttal, hogy legalább a nettó 173 ezer forint kijöjjön.

„Nem tudom, ez melyik fiatal számára teszi vonzóvá a pályát” - mondta Tóth Tünde, a Kőbányai Harmat Általános Iskola tanára, aki idén lépett pedagógus 1-es kategóriába.

Szerinte a kezdők számára egy dolog kiszámítható: nem fog emelkedni a bérük.„Az pedig, hogy inflációt kövessen, elképzelhetetlen.”

Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanára 32 év után, doktori fokozattal keres annyit, mint mérnök fia, aki egyetemi alapdiplomát szerzett. Ha nem lenne osztályfőnök és munkaközösség-vezető, ennyi sem jutna neki.

Mindketten hosszan sorolták, mennyi mindent csinálnak ingyen: évi 30 alkalom helyettesítést, kirándulásszervezést, szakkört, versenyfelkészítést.

Pintér Sándor májusi parlamenti meghallgatásán azt mondta a pedagógusbérekről: nem ígér semmit, és azt betartja. Közben volt olyan tankerület, amelyik fejenként ezer forintot küldött a tanároknak pedagógusnapra, máshol 70-en kaptak egy cserepes virágot, és Totyik szerint vannak igazgatók, akiknek masszázsutalvány jutott.

Azt mondta, „ez az egész pálya megalázása”, miközben számítása szerint a jövő évi költségvetési terv többet szán tömeg- és élsportra, mint az óvodák és általános iskolák működtetésére.

Inkább elment hat órában a multihoz

Több mint 15 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból, általános iskolákból és a gimnáziumokból, ami Totyik Tamás szerint azt jelenti, hogy az álláshelyek 11 százaléka betöltetlen. Azt mondta, erre a második világháború óta sosem volt példa.

Az általános iskolák 37 százalékában van olyan tanár, aki nem a saját tantárgyát tanítja, és minden ötödik iskolában dolgozik végzettség nélküli pedagógus. Nagyjából 1500-2000 nyugdíjas tanárt alkalmaznak az országban, miközben a fiatalabbak közül sokan inkább elhagyják a pályát. Erre több példát hoztak:

• „Április elsején állt fel egy kolléganőnk. Hat éve ugyanazt a bért kapja. Nem bírják tovább a férjével. Felállt, és elment hat órában egy multihoz, kétszer annyi fizetésért.” (Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnázium, Budapest)
• „Most állt fel egy matematika-fizika szakos, 14 éve pályán levő kolléganő. Lakáshitelt nem tud törleszteni.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
  
• „Most állt fel egy informatika-matematika szakos, 12 éve pályán levő kolléga. Három kisgyereket nem tud eltartani.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
  
• „Az énektanárnőnk most mondott fel, szintén 30-35 év közötti, egyszerűen a torka nem bírja azt a terhelést, ami az órák megtartásához szükséges.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
• „Nálunk is van olyan iskola, ahol év közben elfogytak a matematika szakosok. (...) A mi iskolánkban két nyugdíjas tanít, és nálunk sincs minden szakra pedagógus.” (Jáki Általános Iskola)

A Hajdú-Bihar megyei pedagógiai szakszolgálatnál a törvény szerint 369 embernek kellene doloznia, most 190-en vannak.Elvileg ez az intézmény biztosítaná a gyógypedagógusokat, pszichológusokat, logopédusokat az óvodáknak és az iskoláknak, ahol egyre több sajátos nevelési igényű gyerekkel foglalkoznak. Ha nincs elég szakember, nem kapják meg a gyerekek a szükséges fejlesztést, és az egész csoporttal sokkal nehezebb dolgozni.

Totyik szerint a szakképzésben nincs pontos adat a betöltetlen állásokról, de a Debrecenben gépjárműtechnikát tanító Bujdosó Sándor szerint ott sem sokkal jobb a helyzet. Nyolc fős munkaközösségükben három év múlva fele ennyien lesznek a nyugdíjba vonuló tanárok miatt, 8-9 év múlva pedig nem lesz senki, aki tanítson.

Bujdosó szerint az sem megoldás, hogy az iparban dolgozó mérnökökkel próbálják pótolni a hiányzó munkaerőt. Bár szakmailag a csúcson vannak, pedagógiailag képzetlenek, és rendszeresen előfordul, hogy munkahelyi elfoglaltságaik miatt nem tudnak órát tartani. Ilyenkor négy lyukasórán keresztül malmoznak a gyerekek.

Az óvodákban is „hatalmas a hiány”, mondta Verba Magdolna orosházi óvónő. „Minden porcikája tiltakozik” az ellen, hogy a törvény szerint csak 8 és 12 óra között kell szaképzett óvodapedagógusoknak foglalkozni a gyerekekkel, kora reggel és délután már dajka vagy asszisztens is elegendő.

Szerinte nagyon fontos lenne kialakítani az óvodapedagógusi pálya presztízsét. „Olyan mélyen vagyunk már, hogy sok kolléganő szerint ennél mélyebben nem lehet lenni. Sokszor meg sem említenek minket a nevelés-oktatás részeként”, pedig az óvodában történik meg az alapozás, ami „örök nyomot hagy a gyerekekben”.

„Aki ad magára, nem megy ilyen képzésbe”

Baranyai Klára inkább már lebeszélni a tanítványait, nehogy a pedagógus pályát válasszák. Különösen azt fájlalja, hogy a kormány kitalálta: elég, ha a tanárok is csak a középszintű érettségi tananyagát ismerik.

Szerinte „aki ad magára, nem megy ilyen képzésbe”, és ez is mutatja, mennyire nem értik, hogy „a tanár tudása olyan, mint egy jéghegy”: 10 százaléka látszik, de a 90 százalékra is szükség van.

Meg kéne javítani a digitális táblát? Inkább forduljanak a gyerekek a másik fal felé

A pedagógusok közül többen bírálták az erős központosítást, ami még mindig szürreális bürokratikus mutatványokra kényszeríti őket. Hende István, a Jáki Általános Iskola tanára lendületes előadásban mutatta meg, milyen abszurd jelenetekbe fullad egy kiégett izzó cseréje:

link Forrás

Amikor pedig a projektor romlik el, a gyerekek két hónapon keresztül háttal ülnek a digitális táblának, és a szemközti falra szerelt hagyományos táblát nézik:

link Forrás

Az államilag támogatott, határon túli kirándulás papírmunkája sem egyszerűbb, a kürtőskalács beszerzését alaposan dokumentálni kell:

link Forrás

A teljes kerekasztal-beszélgetést itt lehet visszanézni:

link Forrás

Címlapkép: Tanártüntetés Budapesten március 19-én. Fotó: Kiss Bence