• Németországban idén februárban ébredtek rá, mekkora ára lehet, ha egy autoriter állam zsarolni tudja őket.
• Miközben szeretnének lejönni az orosz energiáról, próbálják elkerülni, hogy Kínával is ugyanígy járjanak, ami a kritikus ágazataikba is bevásárolta magát.
• Itt a gazdasági függőség már akkora, hogy egyelőre nem látszik, merre lehetne mozdulni nagyobb károk nélkül.

A német kancellár az első nyugati vezető, aki a világjárvány kezdete óta Pekingbe utazott, hogy személyesen tárgyaljon Hszi Csin-ping elnökkel. Olaf Scholztól a saját kormánykoalícióján belül is azt várták el, hogy a Merkel-korszakhoz képest legyen határozotabb a kínai vezetéssel, ami koncentrációs táborokba zárja az ujgur kisebbséget, leveri a demokratikus mozgalmakat Hongkongban, és katonailag fenyegeti Tajvan partjait.

Még ha Scholz pénteken tett is óvatos utalásokat ezekre, mégis ő lett az a nyugati vezető, aki a látogatásával megerősítette Hszi Csin-ping nemzetközi pozícióját azután, hogy a korábbi szabályokon átlépve nemrég harmadszor is főtitkárrá választatta magát. De a kínai elnök figyelmeztette is az új irányt emlegető Scholzot, hogy

a bizalom törékeny lehet. Mivel Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, a kínai elnök bízhat abban, hogy nem a gazdasági válság közepén fogják elvágni a szálakat.