
A német kancellár az első nyugati vezető, aki a világjárvány kezdete óta Pekingbe utazott, hogy személyesen tárgyaljon Hszi Csin-ping elnökkel. Olaf Scholztól a saját kormánykoalícióján belül is azt várták el, hogy a Merkel-korszakhoz képest legyen határozotabb a kínai vezetéssel, ami koncentrációs táborokba zárja az ujgur kisebbséget, leveri a demokratikus mozgalmakat Hongkongban, és katonailag fenyegeti Tajvan partjait.
Még ha Scholz pénteken tett is óvatos utalásokat ezekre, mégis ő lett az a nyugati vezető, aki a látogatásával megerősítette Hszi Csin-ping nemzetközi pozícióját azután, hogy a korábbi szabályokon átlépve nemrég harmadszor is főtitkárrá választatta magát. De a kínai elnök figyelmeztette is az új irányt emlegető Scholzot, hogy
a bizalom törékeny lehet. Mivel Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, a kínai elnök bízhat abban, hogy nem a gazdasági válság közepén fogják elvágni a szálakat.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.
Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.