Négymillió eurós támogatást kaphatnak a hazai civilek az EU-tól

Horváth Bence
POLITIKA
2022 december 14., 12:00

Hamarosan négymillió eurónyi EU-s forrásra pályázhatnak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelmével foglalkozó hazai civil szervezetek, de ennek a támogatásnak semmi köze a magyar kormány és a brüsszeli intézmények vitájához.

Ezt csak azért érdemes kiemelni, mert a közelmúltban több helyen lehetett olvasni arról, hogy Brüsszel csellel kerülte volna meg a magyar kormányt, és ezért fogják közvetlenül támogatni a magyar civil szervezeteket. De a magyarázat ennél sokkal prózaibb: mint Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója elmondta, az Európai Bizottság új pályázati kiírásának keretében érkezhetnek majd támogatások Magyarországra, de erre az EU összes tagállamából lehetett pályázni, és semmiféle magyarspecifikus elem nincs benne.

Az Európai Bizottság eddig is indított pályázati programokat (ilyen például a környezetvédelem terén a LIFE, a kutatás esetében a Horizon, a kultúra terén meg a Creative Europe), és léteztek jogvédelemmel foglalkozó programok is, de a rendszert régóta sok kritika érte a civil szervezetek részéről, elsősorban azt kifogásolva, hogy ezeket a pályázatokat a nagy nemzetközi konzorciumokra szabták, mivel komoly bürokratikus terhekkel és bonyolult jelentkezési folyamattal jártak.

Vélhetően e kritikák hatására is, de az EU aktuális, 2021 és 2027 közötti hosszútávú költségvetésébe már bekerültek olyan pályázati források is, melyekre a kisebb, lokális szervezetek is esélyesen pályázhatnak. De mivel a Bizottság képtelen lett volna a tagállamokból érkező több száz vagy akár több ezer pályázatot érdemben kezelni, ezért végül a megfelelő helyismerettel rendelkező közvetítő szervezetek számára írtak ki nyílt pályázatot, és e szervezetek feladata lesz, hogy egy adott országon vagy régión belül elvigyék a támogatásokat a helyi civileknek.

Az egyik ilyen új pályázaton, a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” nevű programon indult el az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete részvételével létrejött konzorcium, és az Európa-szerte 16 kiválasztott pályázó egyikeként összesen 4 millió eurós forráshoz jutottak, amelyből a következő 3 évben nyílt pályázatok útján tudnak támogatást adni a jogállamiság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok védelme és népszerűsítése érdekében dolgozó hazai civileknek.

Mint Móra Veronika elmondta, az EU teljes területéről lehetett pályázni, és Dániától Görögországig hirdettek győzteseket. Vannak, akik regionális szinten, több országra adtak be pályázatot, és vannak, akik csak egyetlen országot céloznak, mint ahogy az Ökotárs vezette konzorcium is teszi.

Jelenleg a pályázati felhívások előkészítése zajlik, a tervek szerint január második felében jelennek majd meg a kiírások, és a civil szervezetek március végéig jelentkezhetnek majd. A pályázatokon bármilyen civil szervezet indulhat, amely az Európai Unió alapszerződésének 2. cikkelyében foglaltakhoz, azaz „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeihez” kapcsolódó munkát végez.

A pályázatokat alapvetően konkrét projektek lebonyolítására írják majd ki, de az is cél, hogy a hazai civil szervezetek közben fejleszthessék magukat. Januárban kétféle pályázatot fognak meghirdetni: egyrészt a nagy, országos lefedettségű szervetek számára, arra biztatva őket, hogy a náluk meglévő tudást és készségeket közös projektek keretében adják át kisebb, főleg vidéki szervezeteknek, és ehhez 60 ezer euróra lehet majd pályázni.

És lesz egy kisebb kiírás is, ebben 20 ezer euróra pályázhatnak elsősorban Budapesten kívüli civil szervezetek, melyek konkrét projektek közben fejleszthetnék saját szervezetüket. A pénz mellé a pályázatot bonyolító négy szervezet mentorlást és képzéseket is kínál majd.

Tavasszal pedig elkezdik majd kiírni a folyamatos hozzáférésű, úgynevezett akciópályázatokat, amikben aktuális, kurrens ügyekre reagáló kampányokhoz és projektekhez lehet igényelni max. 10 ezer eurónyi támogatást. Móra elmondása szerint azzal számolnak, hogy a nagyobb projektre akár 15-20, míg a kisebb támogatásokért 70-80 szervezet pályázhat, de ezt biztosan persze majd csak márciusban lehet látni.

Lejtmenetben

Arról, hogy milyen állapotban van a hazai civil szektor, az Ökotársnak elég pontos képe van: már több mint tíz éve ők állítják össze az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége által évente kiadott civil fenntarthatósági index magyarországi fejezetét. Mint Móra elmondta, a jelentésben összesen hét szempont, többek között a jogi környezet, a pénzügyi életképesség, a szervezeti kapacitás vagy a társadalmi megítélés alapján nézik meg, milyen állapotban vannak a civil szervezetek, és a 2021-es jelentésben, amelyet nemrég adtak ki, további visszaesést mértek.

A magyar értékek évről évre romlanak, igazán nagy kiugrást a 2014-es és 2015-ös évek hoztak, amikor koordinált kormányzati támadás zajlott a hazai civil szektor számos szereplője, így az Ökotárs ellen is, de a visszaesés azóta is folyamatos, a régióból csak Szerbia kapott a magyarországi 4,0-nál (1-től 7-ig skálán) rosszabb osztályzatot.

Mint Móra elmondta, 2021-ben alapvetően három dolog befolyásolta a civil szektor helyzetét:

  • ekkor fogadták el a törvényt, ami a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek bélyegezte a civil szervezeteket, és lehetővé tette az ÁSZ vizsgálódásait,
  • az év második felében már megjelentek a gazdasági válság jelei, és egyre komolyabb problémát jelentett a munkatársak elvesztése,
  • és ebben az évben dőlt el az is, hogy Magyarország elveszíti az úgynevezett norvég pénzeket, azaz az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok néven futó támogatást.

Ebben az utóbbi történetben szintén fontos szerep jutott az Ökotársnak: korábban mi is részletesen írtunk arról, hogy cserébe azért, hogy hozzáférhessenek az uniós közös piachoz, Norvégia, Izland és Liechtenstein támogatást nyújtott a szegényebb uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is. Ezeket a támogatásokat szokás a sajtóban csak Norvég Alapként emlegetni, és az északi országok által adott támogatásoknak csak egy kis szeletét, a felének a 10 százalékát osztották ki a civil szervezeteknek, a többit a magyar állam költhette el.

Viszont ennek a kis szeletnek az elosztásánál a norvégok ragaszkodtak ahhoz, hogy pályázaton kiválasztott, független szervezet dönthessen a civileknek szánt pénzek sorsáról, ezt viszont a magyar kormány a 2015-ös civilellenes fellépés után nem akarta elfogadni. A konfliktus odáig fajult, hogy a Norvég Alap harmadik támogatási ciklusáról csak jelentős csúszással, 2020 végén írtak alá megállapodást, és eszerint a két félnek konszenzusos módon kellett volna megállapodnia a civilek támogatását lebonyolító szervezetről.

Végül az a megoldás született, hogy nyílt pályázatot írtak ki, amit aztán a norvégok brüsszeli finanszírozási irodája értékelt, és itt az Ökotárs vezette konzorcium kapta a legtöbb pontot, ezt viszont a magyar kormány nem fogadta el, és mivel nem született megállapodás a határidőig, végül a magyar állam 70 milliárd forintnyi támogatástól esett el.

európai bizottság ökotárs alapítvány civilek cerv móra veronika civil szervezetek

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.