Eddig 14 tanárt rúgtak ki azonnali hatállyal, mert részt vettek a szeptember 5-én indult, a közoktatás helyzetéért folytatott polgári engedetlenségi sorozatban. Az engedetlenségi sorozatban résztvevő tanárok által szerdán nyilvánosságra hozott adatok alapján

érthetetlen, hogy pontosan mi alapján és miért pont az érintett tanárokat rúgták ki.A 27 aláíró tanár összegyűjtötte, hogy a polgári engedetlenség miatt ők hány órát nem tartottak meg, ez hány munkanapjukat érintette, és hogy ebből mennyit könyvelt el a munkáltató “igazolatlan hiányzásként”.

A nyilatkozatból kiderül, hogy

• a tankerületek minden esetben kevesebb polgári engedetlenséggel érintett napot számoltak el, mint amennyin valóban engedetlenkedtek;

• mindegyik aláírónál kevesebb polgári engedetlenségben töltött tanórája volt a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárának, akinek 18 volt, mielőtt kirúgták;

• a Kölcsey Gimnáziumból elküldött tanároknak pedig 18-nál is kevesebb engedetlenséggel töltött tanórája volt.

A Belügyminisztérium adatai szerint 2022. szeptember 1. és december 15. között 2018 polgári engedetlenségben résztvevő pedagógus volt, „hogy ők miért nem szolgáltak rá az azonnali felmentésre, arról csak találgatunk” - írja a nyilatkozat.

Igazolatlan hiányzások

A december 1-jei és 20-ai kirúgások után országosan számtalan pedagógus kezdett határozatlan idejű, folyamatos polgári engedetlenségbe, többen azóta sem vették fel a munkát. A 27 aláíró is közéjük tartozik, akiknek az adatait összevetették a bérjegyzékekben szereplő számokkal.

Szerintük megdöbbentő, hogy a tankerületek kérték az igazolatlan hiányzások írásbeli dokumentációját is, ennek ellenére az azok által elszámolt órák száma tankerületenként, intézményenként, egyénenként változik. Van olyan tanár is, aki 24 polgári engedetlen óránál tart a tanévben, de ebből egyet sem könyveltek el hivatalosan.

Több esetben fordult elő olyan is, hogy sztrájk jogcímen szerepelt levonás engedetlenségben résztvevő tanárok bérjegyzékében - amikor egyáltalán feljegyezték a távollétet. Ez azért lehetetlen helyzet - írják -, mert a vonatkozó rendelet szerint a sztrájkban való részvételnek szigorú adminisztratív követelményei vannak, amiket az engedetlenséget folytatók nem teljesítettek.

„A nyilatkozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a polgári engedetlenség dokumentációjában található következetlenségekre, illetve az oktatásban dolgozók követeléseinek semmibevételére. Egyenlő bánásmódot követelünk: helyezzék vissza állásukba a 14 elbocsátott tanárt!”

- fogalmaznak a tanárok.

A pedagógusok szakszervezetei több mint egy éve tárgyalnak a kormánnyal, amely felől süket fülekre találtak, az egyetlen kézzel fogható eredmény az oktatásban dolgozók sztrájkjogának indokolatlan, egyoldalú és jelentős korlátozása volt, írja a nyilatkozat.

Nem maradt más

Visszatérő eleme a tanártüntetésekről szóló kormánynarratívának, hogy márpedig a pedagógusok választhatnák a tiltakozás törvényes formáját is. A kormány pont a törvényes tiltakozást lehetetlenítette el, amikor tavaly kiüresítette a közoktatásban dolgozók sztrájkjogát. Az egész polgári engedetlenségi sorozat azért kezdődött, mert úgy érezték a tanárok, hogy a ez az egyetlen eszközük maradt a tiltakozásra.

Orbán Viktor évente egyszeri sajtótájékoztatóján, amikor a kormánytól független sajtó is kérdezheti, a következőképpen magyarázta álláspontját a tanártüntetésekről:

„Amikor az ember leteszi az esküjét, mondjuk, én magam is a parlamentben, akkor én azt mondom, hogy a törvényeket betartom és betartatom. (...) Ezért ha látom, hogy nem tartják be, akkor először írunk egy levelet, és tisztelettel megkérjük őket, hogy válasszák a tiltakozás törvényes formáját. Általában ezt nem veszik figyelembe. Akkor írunk még egyet, most már aztán igazán legyenek kedvesek, és inkább a törvényes formát válasszák. És ha harmadjára sem változik a dolog, akkor nincs más, akkor alkalmazni kell a törvényt.”