Hétfőn vitatkozott, kedden szavazott az országgyűlés a választási törvény módosításáról és a Novák Katalin által megvétózott panasztörvény elutasításáról, vagyis a köztársasági elnök vétójának elfogadásáról. Bár látszólag csak kissúlyú módosításokat eszközölt, a kormánypárt arra játszhat, hogy a győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelöltet állító városokban az eddiginél is nehezebb legyen képviselőtestületi többséget állítani, írja László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

Nem egyeztettek az ellenzéki képviselőkkel

Ahhoz, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken egy párt kompenzációs listát tudjon állítani, eddig elég volt az egyéni kerületek több mint felében jelöltet állítania - jövőre már a körzetek kétharmadát kell lefednie ugyanehhez, írja László Róbert. A szakértő elmagyarázza, mekkora változást is jelent ez pontosan: a mindössze nyolc egyéni kerületre osztott Soroksáron nem lesz nagy változás, az eddigi öt helyett hat jelöltre lesz szükség a listaállításhoz, a huszonhárom kerületre osztott Debrecenben viszont az eddigi tizenkét helyett 2024-ben már tizenhat jelöltet kell állítania azoknak, akik kompenzációs mandátumra is pályáznának. Ez a kérdés főleg a kisebb politikai erőknek döntő jelentőségű: a kisebb támogatottságú pártoknak, civil szervezeteknek, azoknak, akiknek helyben kevés bevethető jelöltjük van.

Jámbor András, a Párbeszéd – Zöldek frakció és a Szikra Mozgalom politikusa szerint szinte lényegtelen is, mit takar a választási törvény átírása, ha az az ellenzékkel való egyeztetés nélkül kerül az országgyűlés elé, úgy, hogy még előző este és aznap is érkeznek módosító indítványok. A képviselő nem érti, mi indokolja a módosítást: nincs ésszerű magyarázat arra, miért nehezítik a lista- és jelöltállítást, és miért gyengítik az egyéni képviselői státuszt azzal, hogy listáról is lehet pótolni az egyéni képviselőket. Utóbbi azt eredményezheti, hogy a kisebb közösségek, települések elveszíthetik a helyi képviseletüket, amiről Jámbor azt mondja,

az ő demokrácia-felfogásával ellentétes.László szerint a legtöbb érintett településen a parlamenti ellenzéki pártok nagyobb részének gondot okozna önállóan kiállítani a szükséges számú jelöltet, a szétesett, de az önkormányzati választásig valamilyen módon mégis együttműködésre hajlandó ellenzéki erők mozgásterét igyekszik beszűkíteni a friss módosítás.

Rejtélyes motiváció

A szakértő szerint a most nyélbe ütött változtatások az együttműködés felé lökik az ellenzéki pártokat, ami akár még kedvezhetne is nekik - de ismerve a tavalyi választási vereség nyomán uralkodóvá vált bizalomhiányt, a széttartó pártoknak ez aligha lesz ösztönzőerő. „Kétségtelen, két listát már nem tudnak állítani anélkül, hogy egymás köreit zavarnák, de ezzel együtt is, ahol lesz tényleges együttműködési szándék, a leghatékonyabb módszer továbbra is a közös jelöltek és az egyetlen közös lista állítása lesz, márpedig ezt nem nehezíti meg a mai módosítás”, írja László.

A választási törvény átírása mögötti motiváció a szakértő szerint is rejtély, mert a Fidesznek aligha van oka tartani az időközi választásoktól. Az átírással a kormánypárt talán arra játszhat, hogy azokban a városokban, kerületekben, ahol lesz győzelemre esélyes ellenzéki jelölt, a képviselő-testületi többség az eddigieknél is nehezebben álljon fel mögötte. Onnantól pedig már csak egy lépés a városvezető megbuktatása – ahogy arra az elmúlt években is jó pár helyen láthattunk példákat.

Fidesz-szemmel nincs nagy tétje az időköziknek

Egy másik legitim indok lehet a spórolás - de nem közpénzzel, hanem erőforrásokkal: László szerint elképzelhető, hogy a Fidesz egyszerűen már nem akar energiát fektetni a számára valódi tét nélküli időközikbe, amely több száz ember munkaidejét emészti fel, ahelyett, hogy a jövő évi önkormányzati választásokra készülne.

A ma elfogadott törvénymódosítás szerint a már kiírt választások közül azokat tartják meg, ahol a kampány már elkezdődött, tehát ötven napnál kevesebb van hátra a szavazás időpontjáig. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján jelenleg tizenöt településen várható valamilyen időközi választás, és ezek közül nyolcat biztosan megtartanak.

Jámbor András az átírás ezen részét csak „lex-Ferencz Orsolya" néven emlegeti: tavaly a kormánypárt országos listájának 58. helyén szerepeltetett űrkutatásért felelős miniszteri biztos ugyanis esélyes arra, hogy a parlamentben a Fidesz-frakció új képviselőjeként pótolja a nemrég elhunyt Bajkai Istvánt. Ferenczet az önkormányzati választáson a főváros VIII. kerületében egyéniben választották önkormányzati képviselőnek, így – ha parlamenti képviselő lesz – időközi választás lesz a megüresedő helyéért a józsefvárosi körzetében.

Az április végén elhunyt Vágó István esetében hasonló a helyzet a főváros XII. kerületében: a körzetben a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló televíziósé volt az egyetlen olyan egyéni mandátum, amelyet az ellenzéki összefogás birtokolt, de a megváltozott helyi erőviszonyok miatt nem egyértelmű, hogy Vágó helyére DK-s jelölt kerül, sem az, hogy az ellenzék együtt indul el a megüresedett képviselői helyért.

Mégsem lesz panasztörvény - vagy nem úgy

A panasztörvény-vétó elfogadásáról már múlt csütörtökön határozott a Törvényalkotási Bizottság, de a parlament elé ez is csak kedden került: ez az a törvény, ami lehetővé tenné, hogy valakit a „magyar életmód" veszélyeztetése miatt jelentsenek fel. Eredetileg a visszaélés-bejelentési rendszerről szóló uniós irányelvre húzta volna rá a kormány, de a köztársasági elnök április végén megfontolásra visszaküldte, hogy az érintett részt húzzák ki belőle. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes szerint

a kormány az uniós kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárásáért fogadja el Novák álláspontját.A jogvédők szerint alkalmazhatatlan, transz- és homofób törvény alapján azok ellen is panaszt lehetett volna tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányban elismert szerepét, a gyerekek „megfelelő" testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint „születési nemének megfelelő önazonossághoz" való jogát. Eljárás indulhatott volna például azok ellen, akik megkérdőjelezik, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges, vagy hogy „az anya nő, az apa férfi".