Anees Majeed, aki öt rokonát vesztette el június 14-én, amikor Görögország partjainál elsüllyedt egy hajó és több száz ember meghalt. Azt mondta, hitetlenkedve és dühösen nézte, ahogy az elmúlt napokban öt, az óceánban eltűnt férfi mentésére több millió dollárt költöttek el. A Görögországnál elsüllyedt túlzsúfolt hajón legalább 350 pakisztáni állampolgár utazott. Ahogy egyébként a Titanic roncsai közelében lemerült és összeroppant minitengeralattjárón, a Titanon is utazott két pakisztáni származású férfi, csak épp a társadalom másik végéről, Shahzada Dawood üzletember és 19 éves fia, Suleman.

Ahogy a Guardian cikkében fogalmaznak, a Titannal lemerülő öt férfi kalandnak fogta fel az utat, és nem kétségbeesésből indultak el, megmentésükre hatalmas energiát fektettek, a világ pedig mással sem foglalkozott napokig. Pakisztánban a két történetre érkezett médiareakciók vitát váltottak ki a kettős mércéről és az egyenlőtlenségekről, az emberi életek különböző értékeiről. Majeed azt mondta, megdöbbentette őket, hogy a Titan megmentésére milliókat költenek, de „azzal nem foglalkoztak, hogy több száz pakisztánit és másokat keressenek, akik a görög hajón voltak”.

A görög hajótörés áldozatainak egy másik hozzátartozója, Abdul Karim úgy fogalmazott, „szomorú, hogy sokkal több figyelmet kapott egy tenegralattjáró, ami öt gazdag embert szállított, mint a görög hajón utazó bevándorlók. Dollármilliókat költöttek a gazdagok megmentésére, de a szegények számára nincs ilyen lehetőség. Még a pakisztáni kormány sem fordított erre figyelmet”. Hasonlóan látja a helyzetet Arsalan Khan, a New York-i Union College antropológia adjunktusa is, aki szerint a Titanon utazó Dawood és fia nagyobb figyelmet és médiavisszhangot kapott Pakisztánban és világszerte is, mint azok, akik a Földközi-tengeren haltak meg. Szerinte a tengeralattjáró tragédiájára érkezett reakciók sokkal empatikusabbak voltak. „Az ilyen különbségek azt a benyomást keltik, hogy utóbbiak jobban megérdemlik az empátiát és az együttérzést. Rávilágítanak arra, hogy a társadalom és a kormányok tudatosan vagy sem, de egyenlőtlen értékeket tulajdonítanak különböző emberek életének.” (Guardian)