• A közel 30 éve uralkodó fehérorosz elnök még csak 69, de erősen foglalkoztatja a saját utódlásának és az általa felépített rezsim átmentésének a problematikája.
• Ettől persze nem fog sietve nyugdíjba vonulni.
• De mi is az az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés, és mire lehet jó?
• Ha ellenzék már nincs – az országon belül legalábbis –, és ha a pártokat is szétzavarták, akkor miért van szükség választási kampányra?
• És vajon honnan és miért ismerős a háromelemű elnöki ideológia?

Nincs fontosabb politikai esemény a jövő évi parlamenti választásoknál – állapította meg lényegre törő módon Alekszandr Lukasenko, miután csütörtökön találkozott Natalja Kocsanovával, a belarusz országgyűlés tanácsának elnökével. Az első számú fehérorosz ember arra biztatta Kocsanovát, hogy koncentráljanak erősen az esetlegesen felmerülő problémákra, vagyis azok megoldására, és ezenközben működjenek szorosan együtt az elnöki adminisztrációval, a választási bizottsággal és a regionális politika szereplőivel. Hogy milyen problémákról lehet szó, azt a randevúról kiadott hivatalos közlemény nem részletezte. Ugyanakkor az elnök külön is szóba hozta az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés ügyét, melynek tagjairól most először szavazhatnak a választók.

Hogy mi ez a képződmény, arról írtunk már korábban – meg fogok is még ebben a cikkben lentebb –, lényegében róla szólt a 2022. február végi belarusz népszavazás, melynek során Lukasenko szenzációs győzelmet aratott, az általa kezdeményezett alkotmánymódosítást az urnákhoz járuló közönség 82,86 százaléka támogatta.

A korrekciók lényege szerint rövidesen kiemelt szerepet kap a fehérorosz politikai struktúrában a népi gyűlés (eredeti rövidítéssel: VNSZ), amely eddig is létezett, de érdemi jogkörökkel nem ruházták fel. Az alkotmány módosítása ezt megtette, a VNSZ és vezetője teljhatalmat kap. A gyűlés 1200 főből állhat, 5 éves ciklusokban működhet, évente legalább egyszer gyűlhet. A VNSZ-nek egyebek közt módjában áll majd alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be – akár a regnáló elnök egyetértése nélkül –, törvényeket nyújthat be, sőt mi több: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is.

Egyfajta különleges katonai művelet

A választásokat – amelyeken tehát a parlament és a helyi tanácsok tagjai mellett a népi gyűlés küldötteire is szavazhatnak a fehérorosz választópolgárok – 2024 februárjában tartják, de mint látható, máris izgalomban tartanak „mindenkit”. Lévén, hogy a 2020 nyarán-őszén lezajlott zavargások emléke úgy is nyugtalanítja Lukasenkót és csapatát, hogy a forradalmi mozgalmakat – orosz segítséggel – néhány hónap alatt, több ezer ember bebörtönzésével-elüldözésével sikerült felszámolniuk, és hogy azóta sem sokat enyhítettek a nyomáson; egy minapi hír szerint például egy komplett rockzenekart dugtak évekre rács mögé „rendszerellenes” dalok miatt.