Élénk érdeklődés fogadta a sajtó részéről Rogán Antal meghallgatását a parlament gazdasági bizottságában, ami nem meglepő, tekintve, hogy az ország legnagyobb hatalmú - a kommunikációt, a kormányzati informatikát, a turizmust és a titkosszolgálatokat egy kézből irányító - minisztere az elmúlt hét-nyolc évben gondosan kerüli a nyilvánosságot. Amióta saját tárcája van, Rogán interjút szinte sosem ad, a miniszteri meghallgatás majdhogynem az egyetlen olyan hivatalos kötelezettsége, ami rendszerint nyilvános, és ahol kérdéseket lehet neki feltenni.

Rogán a sűrűn bólogató Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség IT-elnökével, és jobbkezével, Dömötör Csaba államtitkárral az oldalán számolt be az elmúlt év gazdasági teljesítményéről és a minisztérium terveiről. A miniszter időben érkezett, köszöntötte az érdeklődőket, Seszták Miklós egykori minisztertársa szívélyesen üdvözölte, Rédey Krisztina közigazgatási államtitkárral és Cseresnyés Péter fideszes képviselővel trécselt, mielőtt helyet foglalt. Minden kamera, munkatárs és riporter a helyén volt már, 10-et ütött az óra, csak a bizottsági elnök hiányzott már.

Bánki Erik - a parlament űrpolitikai tagozatának frissen megválasztott tagja - szinte zihálva, láthatóan nagy sietség végén, utolsóként viharzott be a Tisza Kálmán terembe, helyet foglalt, összerendezte papírjait, majd torkát köszörülve és szemüvege alól kikandikálva megnyitotta a meghallgatást.

Dávid Ferenc és Mellár Tamás ellenzéki politikusok nehezményezték, hogy hét napirendi ponthoz csak előző este fél 9-kor kapták meg a bizottság anyagait, aminek a láthatóan zaklatott Bánki nem örült. Az elnök azzal mentegette a helyzetet, hogy ezek pusztán módosítók, azokhoz legyen már ennyi idő is elég. Rogán kissé lesajnálóan tekintett párttársa felé a terem túlsó végéből. Bánki azért megszavaztatta a napirendet, és miközben átadta a szót, zavarában miniszterelnök úrnak szólította Rogánt. Hiába korrigált, addigra végigszaladt a jelenlévők közt egy jókedvű moraj.

A miniszter - aki állítólag rég letett arról hogy valaha miniszterelnök lehessen - miután kimosolyogta magát, a kormányzati informatika és a turizmus eredményeit részletezte. A digitális állampolgárság programról (DÁP) szóló törvényről beszélt hosszan, amit még kedden benyújtanak az országgyűléshez.

A DÁP lényege, hogy egységes alkalmazásba kerülnek majd a közigazgatás által kiállított igazolványok, és az állampolgárok nem csak azonosítaná fogják tudni magukat mobilon keresztül, de az aláírásukat is használhatják, vagy a következő évtől a közüzemi számláikat is be tudják fizetni.

A program bevezetéséhez szükséges lesz az Alaptörvény módosítása is. Rogán azt mondta, hogy az állam nem fog többet tudni az állampolgárokról, viszont az állampolgárok több adattal rendelkeznek majd saját magukról, és könnyebb lesz számukra kezelni azokat. Ezen felül a digitális ügyintézés nem csak költséget csökkent majd, de hatékonyabbá is teszi a közigazgatási munkát.

Az általános gazdasági célok közt említette az infláció teljes leszorítását, amihez elmondása szerint már közel vannak, és jövőre a gazdaságban ismét a növekedés lesz a cél, a bérszínvonalban is.

Rogán, Guller sűrű bólogatása közben, méltatta a Turisztikai Ügynökség munkáját. Négy év alatt 346 milliárd forintot költöttek el 17 ezer különböző fejlesztésre, többek közt 71 hotel, több mint 600 panzió kapott támogatást, sorolta, épültek kalandparkok, strandfejlesztések és kikötő-felújítások valósultak meg. Akkora siker szerinte a magyar turizmus, hogy már 2022-ben megugrották a 2019-es adatokat - pedig akadt közben egy világjárvány. Azt elismerte, hogy az idei év már sokkal szomorúbb képet fest majd, de ennek szerinte a háború a fő oka.

Az ellenzékiek kérdéseire Rogán összegyűjtve felelt. A párbeszédes Tordai Bence felvetésére azt válaszolta, hogy a DÁP miatt nem lesz Magyarországon megfigyelő állam, nem kínai, hanem dán és szingapúri példákat tanulmányoztak, aztán kontrázott is gyorsan: szerinte Tordainak inkább a Datadat által használt információk miatt kéne aggódnia, mert azok tényleg személyes adatok, amiket ráadásul külföldön tárolnak.

Rogán tagadta, hogy a magyarországi szállodákban személyes adatokat tárolnának, vagy azokból adatbázisokat építenének. A Balaton NER-es leigázását firtató kérdésre válaszolva is visszaszólt Tordainak, akire tavaly rászállt a Fidesz a háza hatósági engedélyeztetési problémái miatt. Mondott még erőseket:

a Völner-Schadl ügy például szerinte „lerágott csont”,

és ideje inkább Karácsony Gergely tiltott kampánypénzeivel és a guruló dollárokkal foglalkozni.

„A magyarországi titkosszolgálatok soha nem avatkoznak bele a politikába, csak külső beavatkozás esetén”

– mondta, és külön kiemelte, hogy az ellenzéki kampányügyekben nem valamely kormányhoz köthető szerv, hanem a „legnagyobb magyar bank”, vagyis az OTP tette a feljelentést.

„Személyesen is fontosnak tartom a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot”

- mondta Rogán, aki szerint fontos, hogy büntetőjogi következménye legyen annak, ha bármilyen, politikailag aktív szervezet külföldi forrásokra támaszkodva igyekszik befolyásolni a magyarországi választások eredményét.

Orosz Anna arról kérdezte a minisztert, miért hozta monopolhelyzetbe a kormány a MOL-t a hulladékkezelési koncessziós pályázaton, ahol aztán a kormány hirtelen többszörösére emelte az EPR-díjakat. Rogán azt válaszolta, hogy a lakossági árakat ettől függetlenül alacsonyan kell tartani, mert rezsicsökkentés van.

Dávid Ferenc egy olyan szervezet 70 milliós turisztikai támogatásáról kérdezte a minisztert, ami köthető a Kitörés emléktúra szervezőihez. Rogán szerint nem mérlegelnek politikai szempontokat, amikor támogatásokat utalnak ki, és különben is „Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol zsidó honfitársaink biztonságban érezhetik magukat.”

Mellár Tamás arról faggatta a minisztert, miért sorolták be a tárcája alá a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), és arra utalt, hogy politikai alapon dönthetnek új vezetők kijelöléséről. A miniszter szerint Mellárnak az a baja a KSH-val, hogy már nem ő ott az elnök; és amikor épp negatív adattal találkozik, akkor bezzeg hiteles forrásként idézi a hivatalt.

Kérdezték Rogánt Kunfalvi Nóra új beosztásáról is. A TV2-ben korábban lejáratóanyagok riportereként ismertté vált Kunfalvi nemrég a Kabinetiroda egyik főosztályvezetője lett. A miniszter ismét bezzegezésbe menekült: Kálmán Olgára utalgatott, aki független riporterből lett Gyurcsány Ferenc képviselője, sőt „Gyurcsány-kormány belügyminiszterének fiára, akiből újságíró lett”. A második feladvány komoly fejtörést okozott a jelenlévő riporterek számára is, de Rogán feltehetően Jegesy Andrásra (Lamperth Mónika fiára) célzott, aki hat évvel ezelőtt hírt szerkesztett az akkor épp ellenzéki Hír TV-ben.

Rogán megszokta már, hogy a kormányzati kommunikáció a mindenkori ellenzék céltáblája.

„Reálértéken nem költünk erre többet, mint a baloldali kormányok”

- állította, anélkül, hogy azt számszerűen vagy másképp alátámasztotta volna. A kormány elmondása szerint minden vonatkozó szerződést nyilvánosságra hoz, ami az elmúlt nyolc év gyakorlatának ismeretében elég meredek állítás.

Csárdi Antal kérdezte Rogánt azokról az embercsempészekről, akiket a kormány kiengedett magyarországi börtönökből túlzott zsúfoltság miatt. (Itt Bánki Erik megpróbált visszacsatlakozni az ülésbe, de megpörkölte magát azzal, hogy a titkosszolgálatok nem is Rogán minisztériumához tartoznak, ezért a vonatkozó kérdés sem releváns.) A miniszter inkább átvette a szót az elnöktől, és azt válaszolta, hogy az embercsempészeket - akiket Amnesty-től Transparency-ig „Soros-szervezetek” támogattak - kitoloncolták az országból. Hozzátette, hogy az ilyen embercsempész-hálózatokat jellemzően tálibok és ISIS-hez hasonló terrorcsoportok működtetik.

A gazdaság általános állapotáról zárszóként Rogán annyit mondott, hogy válságok időről időre vannak, és lehet kritizálni a válságkezelést, de amikor legutóbb az ellenzéknek kellett megugrania ilyen helyzetet, akkor annak mínusz 7 százalékos növekedés és munkanélküliség lett a vége.

Az ülés után a miniszter néhány percig válaszolt újságírók kérdésére az ülésterem előtt. Ács Dániel a Black Cube-ról és a titkosszolgálatok működéséről kérdezte a miniszert:

link Forrás

Kiegészítés: A Datadat kedd délután közleményben tagadta Rogán Antal állítását, miszerint adatkezelői lettek volna magyar választók adatainak. Azt írták, mindig az adatvédelmi szabályok szerint járnak el, nincs és nem is volt adatbázisuk magyar választókról, a hatósági vizsgálatok sem állapítottak meg náluk jogsértéseket, sehol, soha nem folyt ellenük semmilyen jogszabálysértést megállapító adatvédelmi eljárás.