A magyarok alig huszonöt százaléka bízik az állami hírszolgáltatókban az Eurobarométer friss közvélemény-kutatása szerint - amíg huszonöt másik tagországban a közmédiát tartják a leghitelesebb forrásnak. Finnországban 71, Portugáliában 65, Svédországban 63 százalék ez az arány.

Huszonhat százalékkal még a lengyel közmédiát is valamivel hitelesebbnek érzik a hírfogyasztók, mint a magyart. Az uniós-szintű eredmény viszont még így is elég lohasztó,

Európa-szerte az emberek kevesebb mint fele - 48 százaléka - bízik a közszolgálati tévében, rádióban mint hírforrásban.Az eredmények alapján a magyarok radikálisan elfordultak a hagyományos hírforrásoktól, inkább kevésbé ellenőrizhető és felelősségre vonható platformokról, a közösségi médiából, csoportokból vagy barátoktól, blogokból és podcastokból tájékozódnak. A napi eseményekről való tájékozódáshoz leggyakrabban használt csatornáink a tévé - 61 százalékkal -, az online híroldalak - 48 százalékkal -, és a közösségi média, 56 százalékkal.

Az írott sajtó népszerűsége nálunk alulmúlja az uniós átlagot, az emberek mindössze tizenegy százaléka olvas újságot, napilapokat. Az arányok a Reuters tavalyi Digital News Reportjához képest is sokat romlottak. A kutatók szerint viszont egyre többen gondolják megbízható hírforrásnak az influenszereket és a Youtube-ot.

Példák arra, amikor a magyar közmédia rájátszott a megbízhatatlanságára: meghamisított nyilatkozat, irányított kérdések és kivágott ellenvélemények, elhallgatott és megszűrt hírek; évekkel korábbi felvételeket használ a közmédia, amikor az aktuális menekülthelyzetről tudósít; kiszivárgott hangfelvételek.

(via Népszava)