Fél évvel századik születésnapja után meghalt Henry Kissinger – írja a CNN. Az amerikai történelem egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb külpolitikai szereplője volt: diplomata, történész, politikus, az Egyesült Államok külügyminisztere.

Külügyminiszterként Richard Nixon kormányában lépett hivatalba, majd miután Nixon 1974-ben a Watergate-botrány miatt lemondott, és Gerard Ford lett az elnök, Kissinger még három évig vezette az amerikai diplomáciát.

1973-ban, még külügyminisztersége idején kapta meg a Nobel-békedíjat, miután befejeződött a vietnámi háború.

Henry Kissinger 1923-ban született Heinz Alfred Kissinger néven a németországi Fürthben. Zsidó származásuk miatt családja 1938-ban New Yorkba menekült a náci Németországból, Kissinger 1943-ban kapott amerikai állampolgárságot. 15 éves kora óta élt az Egyesült Államokban, ennek ellenére egész életében német akcentussal beszélte az angolt.

1943-ban a New York-i Főiskola hallgatójaként német tolmácsként dolgozott a belső elhárítás egyik alakulatánál, majd a Harvardon tanult, ahol summa cum laude végzett 1950-ben. Doktoriját 1954-ben szerezte meg, disszertációját Metternichről írta. Tanulmányai után is a Harvardon maradt, közben pedig egyre több nagyobb állami szervezet tanácsadója lett.

Külpolitikai tanácsadója volt Nelson Rockefellernek az 1960-as, 64-es és 68-as elnökválasztásokon, majd Richard Nixon 1968-as győzelme után nemzetbiztonsági tanácsadó, később pedig külügyminiszter lett.

Nagy szerepe volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió majd Kína közeledésében is, Kissingernek sikerült diplomáciai nyomást gyakorolnia a Szovjetunióra, amikor 1971-ben kétszer is Kínába utazott, ahol Csou En-laj miniszterelnökkel tárgyalt. Ezek a látogatások alapozták meg Nixon 1972-es kínai látogatását, ami akkoriban hatalmas diplomáciai sikernek számított.

1973-ban a jom kippuri háború befejezése után Kissinger vezette a béketárgyalásokat Izrael és a háborút meglepetésszerűen kirobbantó, majd hamar elvesztő egyiptomi és szíriai, akkori államszövetség között.

Ellentmondásos megítélése részben a chilei belpolitikába történt burkolt beavatkozásának köszönhető: Kissinger volt az is, aki támogatta az Augusto Pinochet által vezetett chilei katonai puccsot, ami közben 1973-ban a szocialista fordulatot ígérő Salvador Allende eltűnt, majd holtan került elő. Halálának körülményei máig nem tisztázottak, ahogy Kissinger pontos szerepe sem ebben az amerikai beavatkozásban.

Kissinger halálig aktív volt, 2023 nyarán is közös sajtóeseményen méltatták egymást Hszi Csin-Pinggel, a Kínai Népköztársaság elnökével Kínában, ahol a kínai védelmi miniszterrel is találkozott.

A kínai elnök a találkozón régi barátként hivatkozott Kissingerre, akit ugyanabban az épületben fogadott, ahova 1971-es első látogatásakor érkezett amerikai külügyminiszterként. „Kína nem felejti el régi barátait, és a kínai-amerikai kapcsolatok mindig Henry Kissinger nevéhez fognak kapcsolódni” – mondta Hszi Csin-Ping.