Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor nem egészen másfél éve még azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy „mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt”, a magyar miniszterelnök most blokkolni akarja az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Ez az egyik olyan, európai uniós szempontból is stratégiai fontosságú ügy, amiben Orbán a korábbiaknál is határozottabban kommunikálja, hogy kész megakasztani az uniós folyamatokat.

A másik az uniós költségvetés módosítása, ami azt az 50 milliárd eurós támogatást is tartalmazná, ami az ukrán költségvetést stabilizálná valamennyire a következő években. Többek között a szociális kiadásokat és nyugdíjkifizetéseket finanszíroznák belőle.

Nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel

A két kérdésről december közepén, az Európai Tanács ülésén kellene dönteni, az uniós politikában mindig hektikus évzárás előtt. A magyar kormány azonban már az ukrán csatlakozás napirendre vételébe sem egyezik bele. Annak ellenére sem, hogy Ukrajna épp most készül teljesíteni az eddig folyamatosan hangoztatott fő magyar feltételt – a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jövője azonban a jelek szerint mégsem annyira sorsdöntő, ahogy azt idáig kommunikálta a magyar kormány.

„Ukrajna csatlakozásának tárgyalása nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel”,

jelentette ki Orbán Viktor szokásos Kossuth rádiós reggeli interjújában pénteken. A miniszterelnök ezért állítása szerint azt képviseli, hogy „Ukrajna csatlakozásának EU-s tárgyalása ne is kezdődjön meg”. Egyik érve, hogy az nincs előkészítve, Brüsszelben kihagyták a tagállami érdekeket összehangoló tárgyalásokat, miközben például a magyar gazdákat tönkretenné, ha az olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékeket korlátozás nélkül beengednék a belső piacra.

Ezekről a kérdésekről – az uniós támogatások amúgy is sokak által szorgalmazott tágabb átalakításával párhuzamosan – éppen a csatlakozási tárgyalásokon lehetne megpróbálni dűlőre jutni. Orbán szerint azonban „ha nem tudjuk, milyen következményekkel járna Ukrajna felvétele, akkor ne is kezdjünk el tárgyalni róla”.Szerinte Ukrajnával csak öt-tízéves stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni. Más kérdés, hogy Ukrajna már most is az EU társult tagja, másfél éve hivatalos tagjelölti státusszal bír, és bár nem így hívják, de ez is egyfajta stratégiai partnerség, így nem világos, hogy az Orbán által bedobott új keretrendszer ötlete miben lenne ehhez képest több.

A miniszterelnök ezt ugyanúgy nem részletezte, ahogy az orosz–ukrán háború kapcsán képviselt béketerv esetében is hiányozni szoktak az olyan részletek, hogy az milyen orosz követeléseknek engedne, és miképpen nyújtana Ukrajna számára értelmezhető biztonsági garanciákat, ha a nyugati támogatásokat elutasítja.

Azt sem tudjuk, mekkora?