„Miniszterelnökünk álma a reptér, a pénz nem lehet akadály, még ha most nincs is, azt a repteret meg fogjuk venni. De egy százalékot sem adok arra, hogy még idén”
– fogalmazott kormányzati forrásunk a hét végén arról, hogy a néhány hete még világosnak tűnő menetrend borulni látszik, és úgy tűnik, mégsem kerül Orbán Viktor 2023-as karácsonyfája alá Ferihegy többségi részvénycsomagja. Egészen november végéig látszott esély arra, hogy a kormányzati apparátus alsóbb szintjein, többek között a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárca dolgozói között emlegetett december 1-jei határidőre létrejön az üzlet, és az ügyet részleteiben nem ismerők is több erre utaló jelet láthattak.
Elsősorban azt, hogy az állam rendesen kisöpörte a padlást az utóbbi hetekben. Bankot és biztosítói részesedéseket adott el, volt nap, amikor a tervezettnél négy és félszer több állampapírt bocsátott ki – egy nap alatt 176 milliárddal adósodott el –, az MVM-től beszed 309 milliárd forintnyi osztalékelőleget (gyors mindenmagyarozás: ez fejenként 32 188 forintot jelent, vagyis a rezsicsökkentés kormánya egy négytagú család rezsiszámláját csaknem 129 ezer forinttal csökkenthette volna, ha a reptér helyett az olcsóbb gázra és áramra szánja). A tranzakciókat úgy ütemezték, hogy azokból november 30-áig befolyjon az államkasszába a pénz, ami megerősíteni látszott a december elsejei határidő valószínűségét.
Azóta több dolog is történt, túl azon, hogy elmúlt december 1-je, lassan két héttel.
Majd most, nem sokkal a tervezett megállapodás előtt visszajönni látszik ez a közel-keleti szál. Ez egyfelől utalhat arra, hogy olyan közel a visszavásárlás, hogy az állam már a folytatásban gondolkodik, de arra is, hogy nem halad zökkenőmentesen a tárgyalás akár az eladóval, akár a potenciális francia partnerrel, így a kormány zavarórepülésekbe kezdett.
De mi is történik pontosan, miért történik, és egyáltalán: miért olyan fontos Orbánnak, hogy a magyar államé legyen újból a repülőtér?A kormány részéről csak célzottan csöpögtetett információk ellenére körvonalazódni látszik egy kép, bár a tervek gyakori változása miatt még sok a kérdőjel és a homályos pont a kormányzati apparátus viszonylag magas szintjein is.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Minden magyar 18 200 forinttal több adóssággal fekszik le, mint amennyivel kelt.
Péntek reggeli rádióinterjújában volt egy kis gyurcsányozás is, „a privatizáció sötét korszakainak” említése, majd beszélt a nyugati, brüsszeli és washingtoni pénzekről és arról, szerinte miért nem kell tárgyalni Ukrajna EU-csatlakozásáról.
A repülőtér tulajdonosai úgy döntöttek, hogy tárgyalnak az eladásról.
November végére 4074 milliárd fölé nőtt a deficit. Az eredeti cél 3400 milliárd volt, októberben átírták 4167 milliárdra, de már ennek elérése is reménytelen. A pénzügyminiszter egy napja még azt mondta: „fegyelmezett, kiszámítható gazdaságra törekszünk”.
Új részleteket lobogtatott meg Nagy Márton az állami reptérvásárlásról, harmadik terminált is akar a kormány.
A vételárról hivatalos információ továbbra sincs, Nagy Márton csak annyit árult el, hogy a Vodafone-ügyletnél nagyobb falatról van szó.
A szokatlan lépés elszaladt költségvetési hiány idején történik.
A tavaly megszerzett 45 százalékból csak 10 százalékot hagynak meg.
Terveznek még eladásokat.
A Telex szerint akár 1,5 milliárd euróba is kerülhet az üzlet a magyar államnak, ami átszámítva több mint 570 milliárd forint.