Megemlékeztünk már arról, hogy Szoboszlai Dominik lett az év férfi sportolója, Schmitt Pál pedig életműdíjat kapott a hivatalos nevén 66. M4 Sport – Az Év Sportolója Gála néven futó eseményen, amelyet tegnap este tartottak az Operaházban.

Amit viszont érdemes külön kiemelni, az Szöllősi György beszéde, a Nemzeti Sport főszerkesztője, egyben a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke ugyanis merészen beleszőtt néhány, a sporton is túlmutató gondolatot beszédébe.

Előbb azonban köszöntötte többek közt a jelenlévő Novák Katalin köztársasági elnököt, dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt, politikai, katonai és egyházi elöljárókat, külföldi díszvendégeket, sőt, még az eseményeket otthonából követő Nemzet Sportolóját, a 103 éves Keleti Ágnest is, majd rátért mondandója lényegére.

„Hadd idézzem föl a száz évvel ezelőtti párizsi olimpia mindössze két magyar bajnokának, a sportlövő Halasy Gyulának és a kardvívó Pósta Sándornak a példáját. Mindketten súlyosan megsebesültek az első világháborúban, s szinte reménytelen helyzetből vezetett az útjuk az olimpiai dobogó legmagasabb fokára. Huszonnégyes párizsi bajnokaink bizony nem latolgatták, hogy vajon tartoznak-e a hazájuknak, vagy sem” - fogalmazott köszöntő beszédében Szöllősi György a Nemzeti Sport beszámolója szerint.

Neveket ugyan nem mondott, ám azért nem nehéz kitalálni, hogy kikre utalhatott a külügyminisztérium kedvenc utazó sportnagykövete. A 2021-es tokiói olimpián 200 méter pillangón aranyérmes Milák Kristóf még tavaly június közepén jelentette be, hogy nem indul a júliusi fukuokai világbajnokságon. Akkor azt mondta, mély hullámvölgyben van, fizikailag és mentálisan sincs olyan állapotban, hogy ott legyen a világ legjobbjai között. Októberben Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke fejtette ki a témával kapcsolatban véleményét, mondván: szerinte Milák tartozik Magyarországnak, és önmagát is meg kell tisztelnie azzal, hogy komolyan edzésbe áll, és elvégzi azt a munkát, amivel jövőre Párizsban megvédheti olimpiai bajnoki címét.

„Úgy gondolom, Kristóf nem tartozik Magyarországnak, a sportvezetés pedig hálás lehet az eddig elért eredményeiért! Felháborító és primitív a kijelentés, hogy egy olimpia bajnok, világcsúcstartó még tartozna az országának…” Ezt viszont már minden idők egyik legsikeresebb magyar úszója, Hosszú Katinka írta ki az Instájára, Wladárra reagálva.

Milákkal kapcsolatban egy ideig mindenki megszólalt, akinek éppen volt véleménye a témáról, decemberben pedig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya, Sós Csaba is ráerősített a Wladár-féle narratívára, kiegészítve a kijelentést, ami szerinte úgy szól:

Milák tartozik magának és Magyarországnak annyival, hogy lejár edzeni. Pénzt kap érte, ne beszéljünk mellé!

Sós egyébként Hosszú Katinkáról annyit mondott ugyanekkor: „a legjobb úszók a legfontosabbak, ő attól már távol van, hogy főszereplő legyen”, hozzátéve, hogy szerinte semmi esélye annak, hogy Hosszú a párizsi olimpián aranyat nyerjen.

Milák viszont 2023 utolsó napján már Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárral szelfizve írta: „Üdv, 2024! Jövünk!”

Hogy kikre gondolt Szöllősi, amikor a tartozásról elmélkedett, azt persze balladai homály fedi, ám különösen izgalmas, hogy a miniszterelnök kedvenc sportújságírója tegnap esti beszédét azzal folytatta:

„Ha az elődök lélegzetelállító példáját vagy a mai háborúk rémségeit nézzük, akkor napi kicsinyes sérelmeinkkel elszégyelljük magunkat. És csak hálát adhatunk a Jóistennek, hogy szolgálhatjuk Magyarországot, a magyar sportot.”

Ha viszont már szóba kerültek a kicsinyes sérelmek, elevenítsük fel, hogyan reagált Szöllősi, amikor beszámoltunk arról, hogyan járta be a világot az adófizetők pénzén mint a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint az amerikaiak által el nem ismert focidiplomata.

Szerinte ugyanis az, hogy megírtuk: úgy költött a külügy mintegy 12 millió forintot a Puskás-nagykövet utazgatásaira, hogy ezeken az utakon amúgy nem is a minisztérium megbízásából vesz részt, a „Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért!" tökéletes példája. Merthogy „amikor a világjárvány idején egyébként lehetetlen volt utazni, Vincze Ottó kollégámat azzal cikizték, hogy nem utazott eleget a KKM megbízottjaként: Engem most hasonló feladatokkal éppen az ellenkezőjéért találtak meg, ugyanazok". Más kérdés, hogy Szöllősi milyen feladatokat is lát el pontosan. Ezekről Herczeg Márk írt hosszabban, érdemes végigböngészni.