„Ezek a mai (magyar) fiatalok!” címmel tartott kerekasztalbeszélgetést az Ifjúságkutató Intézet hétfő este az MCC Scrutonban. A szervezőt és a helyszínt látva már előre sejtettem, hogy parázs vita helyett csak kedélyes kormánykonform beszélgetésre számíthatok, de ennek ellenére is bevállaltam a tudósítást.

Egyrészt azért, mert életkoromnál fogva megszólítva éreztem magam. Másrészt pedig azért, mert júliusban egy hasonló scrutonos eseményen megígértem Ferencz Orsolya parlamenti képviselőnek, hogy csak az új családtámogatási eszközök bejelentése után alkotok véleményt a kormány családpolitikájáról.

Egy néni, öt alma

Hasonló rendezvényekre egyébként mindig időben érkezem, általában 15-20 perccel kezdés előtt. Sosem lehet tudni, történik-e valami. Most az történt, hogy a kezdés előtti bő fél órában végignézhettem, ahogy egy nyugdíjas néni odasettenkedik az asztalokhoz, és egyesével begyűjti a vendégeknek kirakott almákat. Összesen öt almát vett el, majd evett meg.A kezdésre egyébként körülbelül 30 néző gyűlt össze. Ez nem is rossz szám. Októberben 15 ember előtt rettegett ugyanitt négy férfi kalasnyikovos-drogos ukrán veteránoktól. A mostani hallgatóság összetétele elég vegyes volt. Az érdeklődők egyharmadát ránézésre MCC-s diáknak, kétharmadát 50 év felettinek tippeltem.

Fő probléma: infláció és elmagányosodás

A kerekasztal előtt Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa foglalta össze röviden 2023 legfontosabb ifjúságügyi trendjeit. Elmondta, hogy a legfrissebb népszámlálás adatai alapján az ország népességének 16 százalékát adják a fiatalok, vagyis a 15-29 év közöttiek.

Kiss-Kozma előbb kiemelte, hogy a 30 év alattiak körében, 10 év alatt 8 százalékról 12 százalékra nőtt a házasságban élők aránya, majd azt is elmondta, hogy a magyar fiatalok hagyományos családmodellben gondolkodnak. Bár jó lett volna, hogyha ezt az állítását valamilyen adattal is alátámasztja, sajnos ettől eltekintett.

Elmondta viszont, hogy a fiatalok első számú problémája 2023-ban az infláció volt. Erre pedig takarékoskodással reagáltak. Spóroltak az energiával és a vásárlással, miközben utazásokról mondtak le.

A másik fő probléma pedig az elmagányosodás volt. Az Ifjúságkutató Intézet felmérése alapján a magyar fiatalok 20 százaléka érezte magát gyakran vagy mindig magányosnak.

Kiss-Kozma zárásként arról beszélt, hogy 2024 nagy változásokat hozhat a fiatalok számára. Szerinte a digitális világban a technooptimista megközelítést felváltja majd a szabályozás iránti igény, az okostelefonok használatát pedig szabályozni fogják az iskolákban.

Gyurcsányék alatt minden rosszabb volt

A panelbeszélgetést a tavalyi év értékelésével kezdték a vendégek. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy 2023 nem volt könnyű év. A házasságkötések és a születések száma is visszaesett, de ez a bizonytalan környezet mellett annak is köszönhető, hogy a mutatók az előző években rekordokat döntögettek.

Fűrész a negatívumokról gyorsan el is terelte a szót, és üdvözölte a kormány családpolitikai lépéseit. Szerinte a 30 alatti anyák SZJA-mentessége és diákhitel-elengedése nagy segítséget jelent majd a fiataloknak a felnőtté váláshoz.

A szót ezután Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kapta meg, aki Nagy Márton-i lendülettel próbálta lerombolni a hallgatóság esetleges kételyeit. Elmondta, hogy a fiatalok munkanélkülisége ma csupán 14 százalékos, szemben a 2009-es, Gyurcsány-Bajnai kormányok alatti 31 százalékkal.

Sebestyén szerint ez európai viszonylatban is jó érték. A magyar gazdaságpolitika a legtöbb fiatalnak meg tudja spórolni azt az első pofont, hogy nem kell a munkáltatóknak. Szerinte a duális képzés és a 25 éven aluliak SZJA-mentességének bevezetésének köszönhető, hogy Magyarország ilyen sikeres még ezekben a vérzivataros gazdasági időkben is.

Erre gyorsan Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója is ráerősített, aki elmondta, hogy a szomszédos országokban mindenhol magasabb a fiatalok munkanélküliségi aránya, mint itthon.

Még szerencse, hogy világrekorderek vagyunk az infláció letörésében

Ezután Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke következett, aki elmondta, hogy az ifjúsági érdekképviseletben minden kiválóan működik. Az egyedüli problémát az Erasmus-ügy jelentette. Szerinte rosszul döntött az Európai Bizottság, amikor egy politikai vitában nem a kormányt, hanem az oktatókat és a diákokat érintő eszközt vetett be.

Az ügy miatt a nemzetközi érdekképviseleti színtérre is ki kellett lépniük, még az EU-nál is lobbiztak, hogy gondolja meg magát a Bizottság. Bár a helyzet nem oldódott meg, bízik benne, hogy végül nem szorul ki 180 ezer magyar fiatal az Erasmus-programból.

Kovács beszélt a ma induló Pannónia Programról is, amivel az Erasmust próbálja pótolni a kormány. Szerinte helyes a lépés, de az igazi az lenne, ha az Erasmusból sem maradnánk ki. A program szamárpadjára kerülni ugyanis nem csak szomorú, hanem megalázó is.

Az érdekképviseleti kitérő után visszatértünk a gazdaságpolitikához. Sebestyén előbb megerősítette, hogy az infláció volt a fiatalok szempontjából legfontosabb tavalyi ügy, majd olyan monológba kezdett, amit Nagy Márton is megirigyelt volna.

Sebestyén szerint 2024 már sokkal könnyebb év lesz, mert az inflációt nagyon gyorsan törte le a kormány. Átlagban 10 év alatt lehet egy 25 százalékos inflációt letörni, a kormánynak viszont sikerült ez egy év alatt is. Ebben világrekorderek vagyunk - összegzett büszkén.

Ráadásul a termékenységi rátánkkal sincs olyan nagy baj. 2010-ben még az EU legrosszabbjai voltunk ebben a mutatóban, most viszont már 1,6 felett van az érték. Ez pedig azt jelenti, hogy 30 év múlva sokkal jobb lesz a helyzetünk, mint a Fidesz-kormányok családpolitikája nélkül lett volna. Így pedig a nyugdíjasok ellátása is könnyebb lesz.

Sebestyén szerint nem is értjük, mennyire komoly siker ez. Még szerencsére, hogy vannak, akik nem csak értik ezt, hanem keményen dolgoznak, hogy a mutatók még jobban javuljanak - tette hozzá.

A fiatalokat a család érdekli, nem a klímavédelem

Miután Sebestyén bejelentkezett a Gazdaságfejlesztési Minisztériumból, Fűrész következett a családpolitikáért felelős tárcától. Fűrész szerint az egész világon nincs olyan családtámogatási rendszer, mint Magyarországon: SZJA-mentesség, CSOK Plusz, Babaváró.

A fiataloknak szerinte ezt meg kell becsülniük. Azt kérte tőlük Fűrész, hogy ne halogassák tovább a lánykérést, és merjenek belevágni a családalapításba, ami sok szempontból az élet értelme.

Zárásként szóba került az is, hogy vajon milyen ügyeket tartanak fontosnak a fiatalok. Kovács elmondta, hogy még véletlenül sem a klímavédelmet vagy az oktatási rendszer jövőjét. Ugyanis ezek a témák csak a közügyek iránt érdeklődő kicsi, de hangos kisebbséget mozgatják meg. Ezt bizonyítja szerinte, hogy sosem voltak tömegek a klímavédelmi, oktatásügyi tüntetéseken.

Véleményével Fűrész is egyetértett. Szerinte a fiatalokat nem a megfoghatatlan, távoli ügyek, hanem a hétköznapi dolgok érdeklik: munka, család, pénz.

Végül Fűrész a kerekasztal egyetlen önkritikus megjegyzését is elejtette. Szerinte a mostani 40-es, 50-es szülői generáció nem mer a gyerekeivel családról beszélni. Még ő is előbb kérdezi saját gyerekeit a munkájukról, mint a magánéletükről. Ez viszont probléma, a család nem lehet tabutéma.

Igenis rá kell kérdezni, hogy mikor jön az unoka.