• Prága után Budapestre vezet Robert Fico második külföldi útja.
• A migrációról és Ukrajnáról is tárgyalni fog a magyar és a szlovák miniszterelnök.
• Fico az Európai Unióval egyelőre nem konfrontálódott még annyira, mint magyar kollégája.
• A szlovák belpolitikában viszont kőkemény a 2018-ban már végleg elbukni látszó szlovák miniszterelnök.
• Pozsonyban rendszeresek a tüntetések, az ellenzék nem akarja, hogy Szlovákia az orbáni útra lépjen.

Öt nappal a pozsonyi tömegtüntetés után, amin 25 ezren tiltakoztak az igazságügyi rendszer átalakítása és a Fico párttársai elleni eljárások ellehetetlenítése miatt, a szlovák miniszterelnök Budapesten fog Orbán Viktorral tárgyalni. A keddi találkozó Fico második hivatalos külföldi útja lesz szeptemberi választási győzelme óta. A szlovák kormányfőknél a prágai vizit hagyományosan mindig az első, de azt követően nem véletlenül jön Robert Fico a magyar fővárosba: Orbán uniós szinten a legközelebbi, és lényegében az egyetlen szövetségese.

A barátság és az egymásra szorultság kölcsönös.

“Mindig jó egy hazafival együtt dolgozni. Várom a folytatást!”

– posztolta Orbán Viktor Fico választási győzelme után. A 2012 előtt még rendkívül rossz hivatalos magyar-szlovák viszony (Malina Hedvig ügye, Sólyom László be nem engedése, majd a kettős állampolgárság jogi ellehetetlenítése fémjelezte többek között az időszakot) idején a Fico-kormány még rendszeresen játszotta ki a magyarellenes kártyát, most azonban a Fidesz és a magyar kormány egyértelműen támogatta a hatalomba a 2018-as bukása után októberben visszatérő Fico kampányát.

Ebben Habony Árpád és a Századvég csapata is segítette a Fico vezette SMER-t, akárcsak koalíciós társukat, Peter Pellegrini pártját. Eközben a szlovákiai magyar közvéleményt a helyi sajtópaletta átformálásával (erre 3,4 milliárd forintot költött a magyar kormány az elmúlt években) dolgozta meg a budapesti irányítású kommunikációs gépezet.

Pragmatikus kultúrharcostárs

A 2018-as Kuciak-gyilkosság Szlovákiát megrengető hullámai után bukott politikusnak látszó Ficót most sem lehetett leírni, amiben a nyugatbarát előző koalíció folyamatos belső válsága, kormányzóképtelensége ugyanúgy szerepet játszott, mint Fico közmondásos szívóssága és ideológiai kanyarjai.

A korábban többnyire pragmatikus populistaként leírt, névleg még ma is baloldali Fico mostanra egy sor alapkérdésben Orbánhoz hasonlóan pozicionálja magát. Kampányát ukránellenességre és a migráció még hevesebb elutasítására építette, de meghatározó üzenet lett nála is „Brüsszel” és Soros bírálata és a civil szféra megbélyegzése is. Eközben folytatta azt, amiben mindig is erős volt: a sajtóval és politikai ellenfeleivel még a Magyarországon megszokotthoz képest is durva személyes támadásokat.

„Ugyanúgy gondolkodunk a háborúról, a migrációról és a gender-ügyről”

- mondta Szijjártó Péter a szlovák választások után Ficóékról. A mai budapesti tárgyalásokon praktikusabb szinten többek között a két ország közötti vasúti kapcsolatok és a kétoldalú kereskedelem bővítése jöhet elő, de a kultúrharcos témák ezúttal is napirendre kerülnek majd: a migráció és Ukrajna mindenképpen ott lesz az asztalon pozsonyi közlések szerint.

Miután a visegrádi blokk felbomlását a Fidesz számára kedvezőtlen kimenetelű lengyel választások után gyakorlatilag már Orbán Viktor is elismerte, mostanra az Európai Tanácsban már csak Ficóra támaszkodhat a magyar miniszterelnök egyértelműen.