A józsefvárosi bérlakások kisajátításán túl a mini-Dubaj-projektet magába foglaló törvénytervezetet is megszavazta az országgyűlés kedden. Karácsony Gergely főpolgármester szerint egy ilyen államközi szerződés súlyosan ellentétes az uniós joggal, ezért az Európai Bizottsághoz fordul, és erről az Egyesült Arab Emírségek vezetőit is tájékoztatja.

Karácsony emlékeztet: a Budapesti Lakógyűlés névre hallgató fővárosi konzultáción részt vevő huszonötezer ember elsöprő többsége megfizethető lakásokat és Parkvárost akar mini-Dubaj helyett, és nyílt közbeszerzésen kiválasztott kivitelezőt.

A tiltakozáshoz csatlakozott a korábban Karácsonyt ez ügyben bíráló Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt is: megígérte, hogy megválasztása esetén mindent el fog követni, hogy visszaszerezze Budapest jogait a város fejlődési irányainak befolyásolására. Vitézy öt pontban szedte össze, mi baja a mini-Dubajjal:

• Úgy adja verseny nélkül arab befektetőknek a százharminc hektáros, félkerületnyi területet az országgyűlés, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, milyen funkciójú, milyen magasságú városrész épülne oda. Szerinte - Karácsonyhoz hasonlóan - a fővárosnak megfizethető új lakásokra és minőségi zöldfelületekre lenne szüksége.
• Minden létező építési előírás alól kiemelik a beruházást, sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyásuk a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak. Ez egyébként a mini-Dubaj testvérberuházása, a Kula Belgrád esetében is pont így történt.
• A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák. Ami pedig benne van a szerződésben, azt nem az arab befektetők, hanem a magyar adófizetők fizetnék.
• A repülőtéri vasutat, ami kapcsán az elmúlt napokban felmerült, hogy kínai luxusvonatként épülne meg, a megállapodás szerint Budapest belvárosa helyett Rákosrendezőre vinnék – eszerint az arab és kínai szereplők érdeke fontosabb, mint az összes budapestié.
• Minden korábbi terv egy új, városi jelentőségű, legalább huszonöt hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a területen. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban - a szerződés szerint ez a terület is beépíthetővé válna.

November végén a VSquare hírleveléből derült ki, hogy a dubaji Burdzs Kalifát is jegyző Mohamed Alabbar cége és az Egyesült Arab Emírségek több prominens figurája egy 220-240 méter magas felhőkarcolóról tárgyalhatott a magyar kormánnyal. A Telex megszerezte a belsős kormányzati dokumentumot, amiben több minisztérium terjeszti elő a kisebb luxusnegyedről szóló megállapodás részleteit. Az előterjesztés után pár nappal már kormányülésen tárgyaltak az 1900 milliárd forintos új városnegyedről, amibe a magyar állam minimum háromszázmilliárdos infrastruktúra-fejlesztéssel szállna be.

A kiszivárgott dokumentumok szerint ez utóbbi fejlesztések elvégzését feltehetően a fővárosra terhelnék rá, bár sem a városvezetés, sem a kerületi önkormányzatok nem tudtak a tervről. Karácsony szerint a rákosrendezői felhőkarcoló elképesztően rossz ötlet, részben azért, mert tönkretenné a világörökségi védelem alatt álló Hősök tere és környéke látképét. A főpolgármester ehelyett budapesti Central Parkot és fenntartható városrészt építene Rákosrendezőn.

A zuglói beruházás botrányos belgrádi beruházást koppinthat: elajándékozott területek, a helyi szabályozás teljes átírása, álarcosok által elkövetett illegális bontási műveletek – csak egy kis ízelítő abból, mivel néztek szembe a szerb főváros lakói az ottani mini-Dubaj elindításakor. A projektet tervező arab befektető már tíz éve dolgozik egy új városrészen Belgrádban, a Száva partján is. A rengeteg állami forrást felemésztő Belgrade Waterfrontban luxuslakások, bevásárlóközpont és egy 168 méteres torony, a Kula Belgrád épül, a projekt pedig eddig kísértetiesen hasonlít mindenre, ami most nálunk zajlik Rákosrendező körül.

Sági Gergely építész szerint az Európai Unió legmagasabb épületének felhúzása „nettó provokáció” lenne. A vele készült interjúnk itt olvasható. A beruházás területét itt mutattuk be.

(hvg) Címlapon: Száni bin Ahmed az-Zejudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere és Szijjártó Péter aláírják a mini-Dubaj megépítéséről szóló szerződést, 2024. március. Fotó: Hegedüs Róbert/MTI/MTVA