Ez az elképzelés Hofher József, jezsuita szerzetes, katolikus pap véleménye szerint továbbmélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között. Ugyanakkor értékeli az ötletgazda nemes szándékát és buzgalmát, írja abban levélben, amely a Szemlélek oldalán jelent meg.

Az, hogy a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, ami eddig is a szabadság szimbóluma volt, rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel ezzel egy katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állítanak a vita központjába.

„Sok református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az eseményeket” – írja Hofher.

Ezért a következőket ajánlja megfontolásra:

1. Ha már feszület, úgy restaurálják Szent Gellért szobrát! A szentéletű püspök kezében a kereszt hitelesen jelzi a jézusi gondolatot: „Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét!”
2. Ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.
3. Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!

Úgy érzi, a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket. Háborúságot, ellentéteket lehet fegyverek nélkül is vívni. „A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!”

Hofher levelében felidézi: rendszerváltozáskor eltűnt a talapzatról a fegyveres katona, a cirill felirattal együtt. Azóta teljesen nyugodt volt a légkör a szoborcsoport körül. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása politikailag, ideológiájában egy megterhelt műalkotás, ahogy az alkotó is sok gyötrelmen mehetett át.

„Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába.”

„Legyen Béke már! Legyen vége már!” – zárja levelét a szerzetes.

Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy nemcsak restaurálják a Gellért-hegyen a Citadellát és térségét, valamint a főváros egyik jelképének számító Szabadság-szobrot, hanem érdemben módosítanak is rajta, és a győzelem és béke jelképének számító pálmaágat tartó nőalak több mint húsz méter magas talpazatán egy keresztet is elhelyeznek.

Simicskó István szerint azért kell kereszt a szoborra, hogy Magyarország példát mutasson a hanyatló Nyugatnak. „Minden civilizáció vallási alapzatra épült, és ha ez az alapzat elporlad, akkor az a civilizáció is összeomlik” – mondta Simicskó, aki szerint „tiszteletben kell tartani a keresztény szimbólumokat, ám Nyugat-Európában hanyatlik a kereszténység, templomokat rombolnak le”.

Hogy miért izgalmas az, hogy rátesznek egy keresztet a szovjet emlékműre a Gellért-hegyen, ami egyszerre két elnyomó hatalomnak volt a városi díszlete, arról bővebben ebben a cikkben írtunk.