Soha ilyen közel nem volt egyszerre három magyar csapat is ahhoz, hogy az európai futball csoportkörében szerepeljen.

A rájátszásban a Paks végül egy biztató idegenbeli döntetlen után simán kikapott odahaza a cseh Mladá Boleslavtól. A mindennel együtt már több mint 100 milliárdos felcsúti projekt csak 11-esekkel maradt alul az olasz Fiorentinával szemben. A Ferencváros büntetőkkel harcolta ki az Európa-ligát a boszniai szerbek fővárosában, igaz, ők vereség esetén is csoportkörösök lettek volna a Konferencia-ligában. (Igazából ez már a walesi TNS kiverésével megvolt, más csapatot a rendes játékidőben nem is sikerült megvernie idén a Fradinak.)

A végeredmény? Akárcsak az elmúlt években, ezúttal is csak egy magyar csapat szerepel az európai kupák csoportkörében. Pedig maga Orbán Viktor adta ki a parancsot egy évvel ezelőtt: „A Fradi nem elég, kell még egy-két főtáblás csapat.”

Az UEFA éppen a Magyarországhoz hasonló, kisebb tagállamok miatt vezette be a 2021-22-es szezonban a Konferencia-ligát. Úgy gondolták, ez az a sorozat, ahol a kicsiknek is lehet sikerélményük, ők is a főtáblára juthatnak, és kereshetnek némi pénzt, ha nem is annyit, mint amennyit a Bajnokok Ligájával lehet. (A BL-főtábláért 18,6 millió euró, az Európa-ligáért 4,3 millió euró, a Konferencia-ligáért 3,1 millió euró jár.) Így kezdett el forogni olyan csapat neve Európában, mint a koszovói Ballkani, a kazah Asztana vagy a finn HJK.

Egy sor ország élt tehát a Konferencia-liga adta lehetőséggel, és olyan csapatokat is küldött Európában, amelyek erről eddig csak álmodozhattak.

Mielőtt túlságosan is belelelkesednénk azon, hogy a Fradin kívül két magyar csapat „majdnem” főtáblás lett, kigyűjtöttem, hogy a 2021-22-es szezontól egy-egy országból hány különböző csapat szerepelt a három európai kupa főtábláján – nem majdnem. Vastaggal a régiós országokat jelöltem.