Pénteken hirdetett ítéletet a bíróság a több minisztériumot érintő korrupciós büntetőeljárás négy, a bűnösséget már az előkészítő üléseken elismerő vádlottja ügyében (a perről és az 54 vádlottas korrupciósorozatról számos cikkben írtunk, ezek itt találhatók).

• A III. rendű Cs. K. P., volt pénzügyminisztériumi osztályvezető két különböző minősítéssel 25 és 17 rendbeli hivatali vesztegetés, valamint 7 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 5 év letöltendő börtönt kapott, amiből legkorábban a büntetés felének letöltése után szabadulhat, de abba beszámít az előzetesben és bűnügyi felügyeletben töltött idő. Emellett 650 000 forint pénzbüntetés, 5 év közügyektől eltiltás és a közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való végleges eltiltás is a büntetés része.
• A IV. rendű M. P., aki szintén osztályvezető volt a PM-ben, 19 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása miatt ugyanezeket a büntetési tételeket kapta: 5 év letöltendő börtönt feles próbára bocsátással és az előzetesben töltött idő beszámításával, 5 év közügyektől eltiltás, 650 000 forint pénzbüntetés.
• Az V. rendű R. L., aki nem vezető beosztásban dolgozott, összesen 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt és 6 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 3 év 6 hónap letöltendőt kapott, ugyancsak feles próbaidőre bocsátással, tovább 4 év közügyektől eltiltást, a közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való végleges eltiltást és 1,2 millió forintos pénzbüntetést. Az ő büntetése enyhébb, mint az ügyészségi indítványban volt (4 év 6 hónap és kétharmados feltételes elengedés).
• A IX. rendű P. Zs., aki ugyancsak minisztériumi osztályvezető volt, hivatali vesztegetés több rendbeli elfogadása miatt szintén 5 év letöltendő börtönt kapott feles feltételessel, végleges közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való eltiltást, 5 év közügyektől eltiltást és 1 millió forintos pénzbüntetést.

Mindannyiukat vagyonelkobzásra is büntették, ezt valamennyien be is fizették – egyikük a gyenge forint miatt még visszatérítést is kapott – az ítélethirdetés előtt.

Indoklásában dr. Oláh Gaszton bíró azt mondta, hogy ilyen bűncselekményeknek nagyon súlyos a társadalmi káruk, hiszen több minisztériumon átívelő, éveken át, szervezett formában elkövetett korrupcióról van szó, középvezetők, osztályvezetők és főosztályvezető hagyta magát megvesztegetni, „csaltak a pályázatok elbírálása során, jogorvoslatok során és helyszíni ellenőrzéseken is”. Azt is mondta, hogy a cselekményüknek „óriási társadalmi veszélyessége van (...) Lejáratja magát az egész ország, a nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet ingatják meg”, és megemlítette, hogy ez különösen aggályos, amikor az országnak annyira fontos az európai uniós pénzek érkezése.

A bíró azt is kiemelte, hogy az ügyészi indítványban szereplő büntetés – amihez a bíró felülről kötve van, annál szigorúbbat nem adhat – sokkal csekélyebb, mint amennyit akkor kaphattak volna, ha nem ismernek be az előkészítő ülésen. A beszédében Oláh Gaszton a vezető beosztásban dolgozók korrupcióval kapcsolatos felelősségére és az ország általános korrupciós állapotára is kitért:

„Ezekben a cselekményekben nincs pardon, önöknek kellene példát mutatni. És nem lehet azzal sem védekezni, hogy milyen szinten van korrupció az országban. Nem osztja a bíróság azt a védői álláspontot, ami a legfőbb ügyész jelentésére hivatkozott, hogy az országban nincs korrupció. Van, és ami van, az bőven sok. Ha beszámol róla a legfőbb ügyész, ha nem, van korrupció. Ízlésbeli kérdés, hogy mennyi van, de ha egy van, az is sok, főleg ilyen szinten.”

Az ítéletek bejelentése után az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért arra, hogy nyilatkozzon az ítéletekről. A vádlottak közül Cs. K. P. és P. Zs. szintén 3 napot kért, míg M. P. és R. L. enyhítésért fellebbezett, utóbbi védője azt mondta, hogy felfüggesztett szabadságvesztést kérnek, és hozzátette: az ítélet indoklásának minden szavával egyetért, „de ez csak a jéghegy csúcsa”. Az ügy tehát legalább két vádlott esetében másodfokon folytatódik, legkorábban jövő ősszel lehet az ügyükben jogerős ítélet.

Az ítélethirdetés előtt dr. Oláh Gaszton bíró azt is bejelentette, hogy a törvényszék egy másik tanácsa a napokban döntött arról a kizárási indítványról, amit az I. rendű vádlott, dr. K. T. adott be ellene. A bíróság elutasította az indítványt, mondván, minden, amit K. sérelmezett, eljárásjogilag semmilyen tekintetben nem jogszabálysértő. Azaz a bírónak joga van elmeszakértői vizsgálatot elrendelni – K.-t elmeszakértőhöz küldték, joga van kivezettetni az aznapra nem idézett, még ki nem hallgatott vádlottat – K.-vel az első és a második előkészítő ülésen is ez történt –, és joga van eldönteni, milyen sorrendben hallgatja ki a vádlottakat.

Előzmények

Az előkészítő ülésekkel október közepén a Budapesti Környéki Törvényszéken indult büntetőpernek 54 vádlottja van, akik az ügyészség szerint 2015-től 2022 tavaszáig több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő vesztegetésekben vettek részt. Az eddigi előkészítő üléseken több vádlott már elismerte a bűnösségét, a két közszereplő, Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető és Palkovics László exminiszter korábbi bizalmasa, valamint és Karsai Tamás volt államtitkár-helyettes nem. A perről korábban ebben, ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben írtunk.

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”.

Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár, K. T. is érintett lehet az ügyben, és hogy „kis hálózat” helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a most elítélt harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.

A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre – amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről – egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.

Őt egyébként a bíróság egyelőre nem hallgatta ki – a II. rendű vádlottat igen, ő tagadta a bűnösségét –, rá januárban elmeorvosi szakértői vizsgálat vár (miután egy korábbi, november eleji vizsgálaton az ügyvédje hiányára hivatkozva nem működött együtt). A tárgyalást vezető bíró korábban azt mondta, hogy ha K. az új időpontra nem megy el, akkor letartóztatják, ha elmegy, de ismét ellenáll, akkor pszichiátriai kezelésre, zárt osztályra küldik.