Hétfőn tartották az idei utolsó elkészítő ülést a több minisztériumot érintő, 54 vádlott ellen indult korrupciós büntetőügy tárgyalássorozatában a Budapest Környéki Törvényszéken (az üggyel kapcsolatos összes cikkünk itt található). A dr. K. T. és 53 vádlott ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárás nagyságát jelzi, hogy az októberben indult eljárásban, a több mint tucatnyi idei előkészítő ülésen még nem sikerült valamennyi vádlottat bíróság elé állítani – igaz, ennek részben az is oka, hogy az I. rendű vádlott elmeorvosi szakértői vizsgálata januárra csúszott, illetve más vádlottnak is lesz orvosszakértői vizsgálata, és maradt el előkészítő ülés.

Ma (hétfőn) öt vádlottat hallgatott meg az ügyben eljáró dr. Oláh Gaszton bíró, míg a múlt heti két tárgyalási napon összesen nyolc vádlott állt bíróság elé. A tizenhárom vádlottból csak egy ismerte be a bűnösségét és mondott le a tárgyaláshoz való jogáról a pernek ebben a szakaszában – ő egy cég képviselőjeként több mint 400 millió forintos támogatást intézett Ginop-forrásból a vállalkozásnak –, de az ő ügyében is már csak jövőre lesz ítélet. Több vádlott nyilatkozott úgy, hogy a vádiratban foglaltak szerinti bűnösségét nem ismeri be, és voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy bár a részbeni bűnösségüket beismerik, kérik, hogy tárgyalás legyen az ügyükben. A további előkészítő ülések várhatóan márciusban lesznek.

A ma meghallgatott egyik vádlott ügyvédje ellen az ügyészség kizárási indítványt nyújtott be, amiről a bíróság később dönt, így lehet, hogy az ő ügyében újabb előkészítő ülést tartanak. Ez a személy, a 38. rendű vádlott B. Á. egyébként a ma meghallgatott összes többi vádlotthoz hasonlóan tagadta a bűnösségét.

Ezeken az úgynevezett előkészítő üléseken a vádlottat arról nyilatkozhatnak, hogy pontosan a vádiratban leírtak szerint történt minden, azaz pontosan azokat a bűncselekményeket és pontosan úgy követték el, ahogyan az ügyészség állítja. Ha ezt beismerik, és lemondanak a tárgyaláshoz való jogról, akkor egy úgynevezett mértékes ügyészi indítvánnyal a törvényben lévő felső határnál garantáltan kedvezőbb ítéletet kaphatnak (aminél a bíró még enyhébbet is adhat).

A vádlottak negyede ismert be a bűnösségét

Az 54 vádlottból a maival együtt 42 került bíróság elé. A főbb vádlottak közül az I. rendű K. T., ahogy írtam, januárban elmeszakértői vizsgálatra megy (ez már a második alkalom lesz, miután novemberben nem vetette magát alá a vizsgálatnak, a tárgyalást vezető bíró korábban azt mondta, hogy ha az új időpontra nem megy el, letartóztatják, ha elmegy, de ismét ellenáll, akkor pszichiátriai kezelésre, zárt osztályra küldik), a II. rendű K. L. tagadta a bűnösségét.

A III., a IV., IX., továbbá az V. és VIII. rendű vádlottak – előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt – beismerték a bűnösségüket, ügyükben már ítélet is született első fokon ( az eddigi előkészítő üléseken született ítéletek többsége nem jogerős, mert vagy az ügyészség, vagy a vádlott, vagy mindkettő fellebbezett). Az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.

Eddig egyébként összesen kilencen tettek úgy beismerést, hogy lemondtak a tárgyalásról, volt egy tizedik vádlott, akinek a beismerő nyilatkozatát nem fogadta el a bíró, és voltak olyanok, aki beismerték, hogy követtek el az ügyben bűncselekményeket, de állításuk szerint nem annyit és nem úgy, ahogy a vádiratban szerepel, így az ő ügyükben tárgyalás lesz.

Több vádlott, több előkészítő ülésen állította, hogy a vádirat egy része lényegében szó szerint annak a XVIII. rendű vádlottnak, H. A.-nak a beismerő vallomását vette át, aki egyedüliként vádalkut tudott kötni az ügyészséggel. Ezek a vádlottak azt mondták, hogy emiatt több pontatlanság van a vádakban, és többen kérték, hogy az eljárás későbbi, előkészítő ülés utáni tárgyalásain szembesítsék őket H.-val, illetve H.-t tanúként hallgassák ki.

Előzmények

A perről korábban számos cikkben írtunk, legutóbb november elején, amikor több volt minisztériumi osztályvezetőt is letöltendő börtönre ítéltek (korábban pedig ebben, ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben foglalkoztunk az üggyel).

Az akkori ítélethirdetéskor Oláh Gaszton bíró többek között azt mondta, hogy a tettüknek „óriási társadalmi veszélyessége van… a nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet ingatják meg”, valamint arról is beszélt: „nem osztja a bíróság azt a védői álláspontot, ami a legfőbb ügyész jelentésére hivatkozott, hogy az országban nincs korrupció. Van, és ami van, az bőven sok. Ha beszámol róla a legfőbb ügyész, ha nem, van korrupció. Ízlésbeli kérdés, hogy mennyi van, de ha egy van, az is sok, főleg ilyen szinten.”

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”.

Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy „kis hálózat” helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.

A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre – amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről – egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.